DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! A Kecskeméti Kéziszerszámgyárban 1962-ben kezdõdött meg a reszelõk hõkezelése cián- és báriumanyagok felhasználásával. A technológiából kikerülõ mintegy 500 tonna edzõsalakot és 128 tonna kályhabontási hulladékot azóta a gyár területén átmeneti tárolóban tárolták, s tárolják mind a mai napig. Ennek feldolgozása és újrahasznosítható anyagok kinyerése a fejlett országokban magának a technológiának a része. Magyarországon a technológia utolsó fázisát képezõ regenerálási üzemi feltételeket 1962-ben nem hozták létre, és azt követõen sem készült el.
A Natura Rt. még 1993-ban kapott engedélyt az ártalmatlanítás megkezdésére, de a munkálatokat különbözõ okok miatt nem kezdte meg, sõt mára a cég felszámolását is kezdeményezték. Az óriási környezeti katasztrófával veszélyeztetõ helyzetet látva, hosszadalmas egyeztetések és egyezkedések után a KTM 1997. évben felvette a cianidos edzõsalak ártalmatlanítását a nemzeti kárelhárítási listára, s megindította a pályázati eljárást.
A város polgáraival együtt kérdezem most én is államtitkár asszonyt, hogy meddig marad még a ciánsalak Kecskeméten. Várom válaszát. (Taps.)