DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársaim! Nem túlterhelés, hanem túltermelés; bár a túltermelés a kormánynak bizony túlterhelést is okoz, legalábbis a Földmûvelésügyi Minisztériumban, mert - gondolom - képviselõtársaim is tudják, hogy a gabonapiacon újra helyzet van. Ezt a helyzetet szükséges a lehetõ legrövidebb idõn belül megoldani, vagy legalábbis egy világos lépéssorozatot a kormánynak fel kellene vázolnia, hogy remény legyen arra, hogy ez a túltermelés - amelyet válságnak nem neveznék, csak problémának - megoldódjon.
A helyzet az, hogy különbözõ okok miatt legalább 4 millió tonna kalászos gabona és kukorica feleslegesnek tûnik, legalábbis a belföldi piacon nincs rá fizetõképes kereslet, egyáltalán, nincs rá kereslet és nem lesz az elkövetkezendõ nyolc-tíz hónapban sem. Ez a mennyiség óriási tétel, belföldön nem értékesíthetõ. Ugyanakkor mégis jelentõs értékrõl van szó, legalább egy 70-80 milliárd forint értéknek a sorsát kellene úgy megoldani, hogy abból minél többet realizálhassanak a magyar gazdák, a kis-, közép- és nagytermelõk egyaránt.
A kormánynak azok a kísérletei, hogy különbözõ tárolási támogatással próbálják átmenetileg kezelni ezt a problémát, nem vezethetnek valós megoldásra, ugyanis az alapprobléma az, hogy ez a felesleges mennyiség belföldi piacról kerülhet egyik raktárból a másikba, termelõibõl közraktárba, de attól még itt marad, és továbbra is nyomasztja a gabonapiacot. A megoldás egy lehet: ezt a felesleget sürgõsen ki kell vonni a hazai piacról, azaz exportálni szükséges.
A kivitelnek azonban számos gátja van. Az egyik gát az, hogy nem megfelelõ a szállítókapacitás. Itt kérném a kormány illetékes tagjait, hogy a MÁV-ra való ráhatásuk legyen valamivel aktívabb. A MÁV jelentõs állami támogatást kap, ha jól tudom, több tíz milliárd forintot évente, ugyanakkor ebben az évben nem igazán jeleskedik abban, hogy ez a felesleges mennyiség kikerüljön az országból. Kicsi a szállítókapacitás, nincsenek vagonok, valahol a világban szétszórva keringenek, és amit Romániából most szerzett a MÁV, néhány ezer vagont, annak rossz a fékrendszere. Tehát nagyon sok probléma van vele. 1997 szeptemberében mindössze 130 ezer tonna gabonát lehetett kiszállítani az országból. Ha azt nézzük, hogy nyolc-kilenc hónap van hátra addig, hogy a 4 millió tonna kikerüljön az országból, vagy még a maradék 3 millió, akkor látható, hogy egyszerûen teljesíthetetlen feladatról van szó, ha a MÁV nem gondoskodik arról, hogy megfelelõ vagonkapacitás álljon rendelkezésére az elkövetkezõ hónapokban. A MÁV- nak elõnyös lenne, ha fuvarkedvezményt adna. Nagyon drága a belföldi fuvarozás. Nem hiszem, hogy nem lenne érdeke a MÁV-nak az, hogy teljes kapacitással ezeket a vagonokat az elkövetkezendõ nyolc hónapban kihasználhassa.
A másik tapasztalat az, hogy az információs rendszerben bizony komoly zavarok vannak. A miniszter úr sajnos nincs jelen a teremben, így nehéz õt bírálni, de azért azt megjegyzem, az augusztusi nyilatkozata nagyon szerencsétlen volt, amikor felhívta a figyelmet arra, nyugodjanak meg a gazdák, nem kell eladni a búzát, ráérnek majd késõbb, lesz annak jobb ára is. Azóta a búzának és a kukoricának egyaránt csak rosszabb ára lett. Nagyon nagy a felelõssége egy miniszternek, hogy mikor, milyen célból szólal meg. A kormánynak kötelessége a pontos tájékoztatás, beleértve a TIG-készletet, beleértve a várható termésmennyiséget. Erre megvan a technikai háttér - tessék erre jobban odafigyelni!
A tanulság tehát az, hogy a készletek és a feleslegek eltüntetése csak exportszubvenció megadása mellett lehetséges. Véleményem szerint az exporttámogatás elkerülhetetlen, ennek a forrását mielõbb meg kellene keresni, és be kellene fejezni a kivitel adminisztratív korlátozását. A jövõben alsó és felsõ árkorlát legyen, és ezen belül szabad mozgás. Ez az, ami jobb eligazodást, tájékoztatást tud adni termelõnek, felvásárlónak és exportõrnek egyaránt.
Köszönöm. (Taps az ellenzéki oldalon.)
(9.00)