DR. KRISTÓF ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! A T/1548. számú törvényjavaslat 30. §-a újra szabályozza az Art. 74. §-ának (13) bekezdésében a mulasztási bírság kiszabásának eseteit, illetve annak feltételeit. Az újrafogalmazáson kívül még a kiszabható bírság mértékét is emeli.
Teljes mértékben egyetértünk Brúszel képviselõtársammal, akivel az 54-es számú indítványt együtt terjesztettük elõ, mert szükséges a mulasztási bírság kiszabásának eseteit pontosan meghatározni, illetve támogatható az a javaslat, amely a szigorítás irányába mutat. Úgy éreztük viszont, hogy a szigorítás mellé egyfajta garancia megfogalmazása ugyancsak szükséges. Ezt hiányoltuk az elõterjesztésbõl. Ezért javasoljuk, hogy az Art. 74. §-ának (13) bekezdését követõen egy új (14) bekezdés kerüljön a törvénybe. Ebben az új (14) bekezdésben szabályoznánk azt, hogy mely esetekben lehet mulasztási bírságot kiszabni, nevezetesen a (13) bekezdésben a), b), c), d), e) pontokban megjelölt esetek közül akkor, ha az adózó az adóhatóság írásbeli felszólításában megjelöltek szerint a helytelen, vagy hibás adatot nem javította ki, vagy felszólítás nélkül, amennyiben az adóeljárás során, az ellenõrzés során a hibás adatok miatt adóhiány került megállapításra, illetve abban az esetben, ha az adózót az adóhatóság nyilatkozattételre szólította fel, de mulasztási bírsággal fenyegetés ellenére az adózó a felhívásnak nem tesz eleget.
Úgy érezzük, hogy a módosító indítványunk elfogadása mindenképpen megalapozott. Nem tévedhetetlen az adózók többsége, mi magunk sem vagyunk azok, és ha ez a (14) bekezdés az általam ismertetett módon nem kerülne megfogalmazásra, egyszerû összeadási, számszaki vagy adatbeli tévedés alapján már egy mulasztási bírsággal fenyegetett állapotot idézne elõ. Gondoljunk bele, tisztelt képviselõtársaim, ha valaki a személyi jövedelemadó-bevallásán számszaki hibát vét és emiatt adóhiány keletkezik, fellép a mulasztási bírsággal történõ fenyegetettség. De a (13) bekezdés mostani megfogalmazása szerint nemcsak akkor, ha számszaki hiba következtében adóhiány keletkezik, hanem abban az esetben is, ha adótöbblet keletkezik. Tehát ha az adózó saját kárára téved és ennek következtében több adót vagy adóelõleget fizet be, a (14) bekezdés nélkül mulasztási bírsággal való fenyegetettség állapota fennáll.
Azt hiszem, hogy a javaslatunk elfogadása részben elõsegítené az adóhatóság és az adóalanyok közötti bizalmi viszony erõsödését. Ha ugyanis nincs azonnali mulasztási bírsággal fenyegettség, akkor az adóalany bátrabban fordul az adóhatósághoz a hiba kijavítása vagy a megfelelõ megoldás kiválasztása érdekében. Javaslatunkat az alkotmányügyi bizottság meggyõzõ arányban támogatta. Sajnos, a többi bizottságban egyharmadot sem kapott. Kérem, hogy a javaslatunkat szíveskedjenek támogatni. Köszönöm szépen. (Nádori László tapsol.)