DR. ÁDER JÁNOS, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének elõadója: Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az alkotmányügyi bizottság valóban hosszas vitát folytatott mind az ügyrendi kérdésrõl, mind pedig arról a kérdésrõl, hogy ez a törvényjavaslat általános vitára alkalmas vagy nem alkalmas. Körülbelül kétórás vita után nem nagyon közeledtek egymáshoz az álláspontok, kormánypárti és ellenzéki képviselõk között a véleménykülönbség a vita végén is megmaradt. Az ellenzéki képviselõtársaim nevében mondhatom azt, hogy az ellenzék valamennyi alkotmányügyi bizottsági képviselõje ezt a törvényjavaslatot ebben a formában általános vitára alkalmatlannak minõsítette.
Miért? Milyen szempontokat vizsgáltak az ellenzéki képviselõk akkor, amikor ezt az álláspontjukat megfogalmazták? Az elsõ, hogy ez az elõterjesztés sért-e alkotmányos alapelveket. A második, hogy sérti-e a jogalkotási törvényt. A harmadik, hogy sérti-e a Házszabályt és végül a negyedik, hogy sért-e jogszabályszerkesztési elveket.
Az elsõ: sért-e alkotmányos alapelveket ez az elõterjesztés. Két ilyen alkotmányos alapelvet is sért, az egyik a jogbiztonság elve, a másik pedig a szerzett jog megvonása tilalmának alkotmányos elve. A jogbiztonság elvével kapcsolatban sérti azt az elvet, hogy a jogszabályok tárgyalhatóságát és áttekinthetõségét nem biztosítja ez a 21 törvényjavaslat ebben a formában és sérti abból a szempontból is, hogy ha a törvényjavaslatot ebben a formájában fogadja el majd a Ház, akkor a végrehajthatóságot, a jogalkalmazók dolgát egyáltalán nem könnyíti meg.
A bizottsági ülésen Kutrucz Katalin felvetésére hangzott el az, hogy az Alkotmánybíróság 62/93. XI. hó 29-ei döntésében a következõ olvasható. "A jogállam a szerzett jogokhoz csak akkor nyúlhat hozzá, ha ezek a jogok jogellenesen, például az állampolgárok jogegyenlõségét sértõ módon keletkeztek." Megítélésünk szerint itt nem errõl van szó, tehát ilyen értelemben lehet, hogy ennek a törvényjavaslatnak még egy alkotmánybírósági vizsgán is szerepelnie kell majd.
A második kérdés, hogy törvénysértõ-e az elõterjesztés, sérti-e a jogalkotási törvényt. A bizottsági ülésen is elhangzott, hogy a jogalkotási törvény több passzusát is sérti ez az elõterjesztés. Jelesül a jogalkotási törvény 18. § (1) bekezdését, ami kimondja, hogy vizsgálni kell a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit.
(10.30)
Ezt ez a törvényjavaslat mellõzi.
Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése kimondja, hogy világosan és közérthetõen kell megszövegezni a törvényjavaslatot - ez a törvényjavaslat ezt a jogalkotási törvényi rendelkezést szintén sérti.
De ugyanyígy a jogalkotási törvény 40 §-a szól arról, hogy indokolási kötelezettség van egy-egy törvényjavaslat elõterjesztésével kapcsolatban. Itt vagy teljes egészében hiányzik az indokolás, vagy pedig nem ad választ az indokolás a szabályozás indokoltságára és szükségszerûségére - megint csak a jogalkotási törvénnyel szembehelyezkedõ módon.
A harmadik kérdés: sérti-e a Házszabályt ez az elõterjesztés? Igen, sérti, jelesül a 97. § (2) bekezdését, amely a következõképpen szól: "A törvényjavaslat indokolásában meg kell jelölni az elfogadás esetén várható társadalmi és - lehetõség szerint a számszerûsített - becsült gazdasági hatásokat." Itt sem egyik, tehát sem a társadalmi, sem a másik, a gazdasági hatások vizsgálatára nem került sor.
Nem véletlen, hogy a Házszabály egy másik rendelkezése, a 95. § (2) bekezdése külön elõírja, hogy a kijelölt bizottságnak, így az alkotmányügyi bizottságnak is az általános vitát elõkészítõ ajánlásában vizsgálnia kell az elõbb idézett házszabályi rendelkezés betartását. Ezt vizsgáltuk, és ez alapján minõsítettük egyébként többek között általános vitára alkalmatlannak ezt az elõterjesztést.
Végül a negyedik kérdéskör: sért-e jogszabály-szerkesztési szempontokat? Ilyen értelemben csak a legfontosabb kitételek, amelyek ezzel kapcsolatban elhangzottak az alkotmányügyi bizottság ülésén: a zárórendelkezések nagyon sok esetben keverednek a fõ szöveggel a jogszabályban; a jogszabályi utalások sokszor nem világosak; az indokolás - már ahol egyáltalán van ilyen - nagyon sok esetben nem illeszkedik a normaszöveghez; és végül a hatályba léptetõ és a hatályon kívül helyezõ rendelkezések keverednek egymással.
Mindezen szempontok alapján tehát mind az alkotmányos alapelvek sérelme, mind a jogalkotási törvény sérelme, mind a Házszabály rendelkezéseinek sérelme, mind pedig végül a jogszabály-szerkesztési elvek sérelme alapján minõsítette úgy az ellenzék ezt a törvényjavaslatot, hogy általános vitára nem alkalmas, nem bocsátható.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.)