TartalomElõzõKövetkezõ

ELNÖK: Köszönöm. Nagyon köszönöm legutóbbi figyelmeztetését, nyilvánvaló, ha a képviselõ maga deklarálja, hogy nem tagja egy pártnak, teljesen indokolatlan, hogy neve mellett annak a pártnak a jelbetûi szerepeljenek. (Dr. Salamon László jelentkezik.) Mindjárt megadom Salamon Lászlónak a szót. Engedtessék meg a következõ: A leghatározottabban visszautasítom azt a megállapítást, miszerint az Országgyûlés elnöke önkényesen járt volna el. Megértettem és azt hiszem, mindenki megérti azokat a passzusokat, amelyeket Zacsek Gyula felolvasott, amelyeknek az értelmezése azonban nem egyszerûen a felolvasott részekbõl következtethetõ. Nincs alap annak feltételezésére, hogy több párt együttesen frakciót alakíthat. (9.10) Ennek az abszurd következtetésnek az eredményeként az Országgyûlésben akár 38 frakció is mûködhetne, hiszen 38x10 képviselõt, sõt annál többet is számolni lehetne. (Közbeszólás: Úgy van!) De nem egyszerûen erre akarok utalni, ami önmagában jelzi a dolog abszurdumát, hanem a legmagasabb rendû jogszabályunk egy utalására, az Alkotmány 19/B. §-a többek között a következõt mondja. A Honvédelmi Tanács megalakulásáról szól, szükség esetén, (2) bekezdésében, és ezt írja: A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai az Országgyûlés elnöke, az Országgyûlésben képviselettel rendelkezõ pártok képviselõcsoportjainak vezetõi, a miniszterelnök, a miniszterek stb. Kérdezem én akkor, hogyha olyan evidens a Zacsek Gyula és mások által elõsorolt tényanyag, akkor most az adott esetet példaként véve, a Kisgazdapárt adott szervezete, illetve a Piacpárt lenne-e képviselt a rendkívüli esetben összehívandó Honvédelmi Tanácsba? Azt hiszem, ez az egy példa mutatja, hogy korántsem egyetlen mondat sajátos értelmezése adhat választ erre a kérdésre. Az Országgyûlés elnöke egész sor rendelkezéssel összhangban kötelességszerûen jár el, amikor egy jogszabály alkalmazásának kérdésében az Országgyûlés azon bizottságaihoz fordul - és ezt visszautasítom, mint önkényes eljárásnak minõsíthetõt -, amelyek ilyen kérdések magyarázatának és értelmezésének a feladatterhét viselik. Az egyik ilyen az alkotmányügyi és jogügyi bizottság, a másik ilyen az ügyrendi bizottság. Amint én ezt világosan és reményem szerint utoljára plenáris ülésen szóba hozom, hadd említsem meg, hogy az ügyrendi bizottság egyhangúlag, az alkotmányügyi bizottság 1 ellenszavazattal - amelyet éppen a csoportot alakítani kívánók soraiból kikerülõ személy szavazata képezett - és 1 tartózkodással úgy foglalt állást, hogy ez a csoportalakítás nem tekinthetõ megtörténtnek, nem felel meg a követelményeknek. Az Országgyûlés elnöke azonban az ilyen kérdésekben felmerülõ magatartása tekintetében állásfoglalást kért az Országgyûlés házbizottságától, amelyben nyolc frakció, illetve csoport legális képviselettel bír. Ez a testület 1 ellenszavazattal úgy foglalt állást, hogy az Országgyûlés elnöke a két elõbb említett bizottság véleményét érvényesítse ez esetben is gyakorlatában. Ez történt. Aki tehát ezt nem veszi tudomásul, az nem vesz tudomásul a demokratizmus alapjait jelentõ állásfoglalásokat, és nem veszi tudomásul, hogy az adott esetre az önkény szava csak tényleges verbális önkénnyel alkalmazható. Ezzel a magam részérõl plenáris ülésen ennek a kérdésnek a magyarázatát lezártam. Szót kért Salamon László bizottsági elnök mint érintett. Tehát nem vitát nyitok a kérdésben, ügyrendi kérdésben nincs vita, de Salamon László bizottsági elnökként mint érintett, kért szót. Elnök urat illeti a szó.

Homepage