TartalomElõzõKövetkezõ

HALÁSZ ISTVÁN (független): Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Képviselõtársaim! Az elõttem szólt Horváth László képviselõtársam napirend elõtti felszólalásához részben csatlakozik az én felszólalásom is, amennyiben én is a törvények be nem tartására hívom fel az Országgyûlés figyelmét, illetve emiatt kértem szót. 1992-ben a Parlament hosszas vita után elfogadta a Munka Törvénykönyvében a Monopoly-csoport javaslatát, amelynek lényege, hogy nem maradhat állami vállalat vezetõje az, aki az állami vállalattal hasonló tevékenységi körû gazdasági társaságot hoz létre, példáult kft.-t. (9.20) Az államivagyon-szivattyú legkézenfekvõbb módszere ugyanis, hogy valaki saját társaságába elviszi azt a tevékenységet, amit az állami vállalat végez, majd a zsíros megrendeléseket átirányítva a gazdasági társaságba, az állami cég egyre veszteségesebb lesz, míg a magánvállalkozás nyereséges. Majd elõbb- utóbb megjelenik privatizáló cégként, és egy jól virágzó magántársaság cégeként felvásárolja az állami vállalatot. Mindenki számára természetes kell hogy legyen a még szét nem hordott állami vagyon védelme. Ezért került be a Munka Törvénykönyvébe is ez a vagyonvédelmi intézkedésünk. Törvény tehát van, amely a vagyonátmentést legalább korlátozná, ha meg nem is akadályozhatja - szándék viszont nincs a törvény betartására. Ezt bizonyítandó álljon itt egy eset; egyébként ezért is kértem szót. Egy évvel a Monopoly-csoport korrupcióellenes javaslatának elfogadása után, 1993. július 12-én levelet intéztem Szabó Tamás miniszterhez, melyben egy szolnoki választóm jelzése alapján jeleztem, hogy a Szolnoki Bútoripari Vállalat - ma már kft. - vezetõi saját kft.-jükben vélhetõen ugyanazt a tevékenységet végzik, mint az anyavállalatnál. Kértem az ÁVÜ-t, vizsgálja meg, van-e alapja a bejelentésnek. Meg kellett volna tehát néznie az ÁVÜ-nek, van-e Szolnokon egyáltalán a magyar államnak bútorgyára, majd azt, hogy az általam megadott néven van-e bejegyezve kft., annak a vezetõi valóban azonosak-e az állami vállalat vezetõivel, mi a kft. tevékenységi köre és így tovább, és így tovább - tehát ennyit és nem többet. Egy hónap elteltével kaptam egy rövid levelet, melyben közölték, hogy elrendelték a rendkívüli, sürgõs vizsgálatot, s majd értesítenek. (Derültség a jobb oldalról.) Szeptember elején, a második hónap elteltével, ismét biztosítottak, hogy folyik a sürgõsséggel elrendelt, alapos vizsgálat - csak közbevetõleg jegyzem meg, hogy a Munka Törvénykönyve szerint összeférhetetlenség esetén 15 napon belül fel kell menteni az állami vállalat vezetõjét. Azt is hallottam ez alatt az immár három hónap alatt, hogy egy 1991-es vagyonértékeléshez képest állítólag több százmillióval kevesebbre értékelték idén azt a gyárat, amelyben számítógép vezérelte, európai szintû, korszerû gépsorok vannak. Ezt most mind a dolgozók, mind a vezetõk természetesen szeretnék privatizálni. Ha azért értékelték volna a vagyonértékelõk alacsonyan a gyárat, hogy az ott dolgozók megvehessék, még megérthetném, bár nem helyeselném, mivel össznépi tulajdonról van szó, és nem csak azok tulajdonáról, akik mára a gyárban maradtak vagy esetleg újonnan érkeztek. De fönnáll a veszélye annak is, hogy néhány ember gazdagszik meg ismét, míg a munkásoknak csak morzsa jut. Szeptember 15-én újabb levélben sürgettem meg Szabó Tamásnál a választ. A múlt csütörtökön Szabó miniszter úr szóbeli érdeklõdésemre azt tanácsolta, hogy írjak egy levelet - immár egy harmadikat - neki, hogy intézkedhessen. Kettõt már írtam, úgyhogy, miniszter úr, többet nem írok. Mivel választ három hónap alatt sem kaptam egy felvetett kérdésemre, így képviselõként még most sem tudhatom, hogy jogos-e választóm feltételezése a vezetõi vagyonkimentésrõl. Nem lett volna értelme újabb kérdést sem intézni a miniszter úrhoz; ehelyett a Parlament tájékoztatását tartottam célszerûnek arról, hogy ennyit ér el egy képviselõ, ha közügyekben jár el és beleütközik egyes körök érdekeibe. Míg egyesek gazdagodnak, nekünk marad az állami tulajdonú szélmalom, azzal vívhatjuk privát - bocsánat, magánosított szélmalomharcunkat. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)

Homepage