TartalomElõzõKövetkezõ

DR. SCHAMSCHULA GYÖRGY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A képviselõ úr kérdésfeltevését épp a déli autópálya létesítésérõl elterjedt ellentétes tartalmú híresztelések miatt magam is indokoltnak ítélem. Megjegyzem egyébként, hogy a tisztelt Házban egy alkalommal, 1991-ben már választ adtunk erre a kérdésre, és lényegében sok új elem nem merült fel azóta sem. A korábban elmondottakat most is megerõsítve hangsúlyozom, hogy általában véve kívánatosnak tartjuk a tõkebefektetõk jelentkezését és az önkormányzatok hozzájárulását az infrastruktúra gyorsabb ütemû fejlesztéséhez. Attól azonban nem tudunk eltekinteni, hogy ezek a kezdeményezések megfeleljenek mindazoknak a gazdasági és környezetvédelmi követelményeknek, amelyeket a koncessziós törvény és az ide vonatkozó hatósági elõírások tartalmaznak. A konkrét kezdeményezés kezdetére visszatekintve, a déli autópálya építésének gondolata a +90-es évek elején merült föl úgy, hogy nyugati befektetõk jelentõs tõkét fordítanának Délnyugat-, Dél- és Kelet-Magyarország térségeinek fejlesztésére. Az akkori elképzelések azt tartalmazták, hogy az autópálya magánvállalkozásként épülne meg, és a magyar államnak semmibe sem kerülne, állami garanciát nem igényelne. A tárcának kezdettõl fogva az volt az álláspontja, hogy az autópálya létesítésére irányuló magánkezdeményezést nem ellenzi, hiszen a tárca jelenlegi tervei is számolnak e térségben egy gyorsforgalmú út, de csak autóút távlati, ezredfordulón túli létesítésével. Ennek részeként tervezzük a Szekszárd térségi új Duna-hidat, amely tenderezésének jelenleg utolsó szakaszában van és jövõre megindul az építkezése. A hivatalos szakmai álláspont kialakításához azonban - mint már említettem - több feltételt is teljesíteni kell. A minisztérium ilyen anyagot, amelyben ezek a feltételek valamennyire is igazolva látszanának, nem kapott. A Kolosszus Rt., illetve a Déli Autópálya Kft., vagyis most már Déli Autópálya Részvénytársaság a véleményezésre ez ideig megküldött anyagaiban az autópálya vállalkozási alapon koncessziós keretek közötti megvalósíthatóságát nem tudta bizonyítani. A minisztériumnak nem feladata, hogy egy ilyen magánkezdeményezés megalapozottságát számon kérje. Az autópályák hatósági engedélyezésével és a koncessziós versenytárgyalások elindításával kapcsolatban van hatásköre és felelõssége. A sajtóban és a tömegtájékoztatásban a déli autópályáról megjelent tájékoztatások után a helyzet tisztázása érdekében - egyébként a Közlekedési Fõfelügyelet útján - tájékoztatást kértünk a Déli Autópálya Rt.-tõl az engedélyezéshez szükséges tervek, dokumentációk állásáról. A Déli Autópálya Rt. válaszában semmi érdemleges információ nem találtatott. Tisztelt képviselõtársam! A konkrét kérdésekre azok sorrendjében megpróbálok válaszolni. Az elsõ kérdésére, hogy reális határidõn belül megvalósíthatónak tartom-e a déli autópályát, az a válaszom, hogy a mintegy 3 milliárd dollárba kerülõ, közel 700 km hosszú autópálya létesítése a társaság által meghirdetett keretek között sok 10 milliárd forint állami hozzájárulást, rendkívül kockázatos állami garanciavállalást igényelne, tehát ilyen értelemben gazdaságilag minden alapot nélkülöz. (15.00) Az állam pedig azon túl, hogy a Déli Autópálya Rt. állami részvételét nem igényli, nem tud beruházásában kötelezettséget vállalni, mivel az autópálya alaphálózat az M1, M15 autópálya - amelyet most kezdünk el építtetni -, az M3- as autópálya - amelynek folyik a tendereztetése -, az M5-ös autópálya - amelynek tendereztetése jelenleg elõkészítés alatt van - és távlatilag az M7- es autópálya kiépítésére összpontosítja valamennyi anyagi erõforrását. A kérdés másik részére, hogy helyesnek tartom-e az önkormányzatok részvételét a társaságban, az a válaszom: annak megítélése, hogy az önkormányzat milyen felelõsséggel kezeli a közpénzeket, a választókra tartozik. A harmadik kérdésre, hogy kap-e engedélyt a társaság egy ilyen bizonytalannak tûnõ vállalkozásra, az a válaszom, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya és annak minisztere csakis abban az esetben léphet a hazai és nemzetközi színtérre törekvésével, ha annak realitása - gazdasági és környezetvédelmi realitása - megvalósíthatóságilag igazolható. Amíg ez nem történik meg, a tárca nem hirdeti meg a koncessziós versenytárgyalást. Mindezek alapján valóban felvetõdhet az, hogy nem érezhetik-e magukat becsapottnak az érintettek. Erre csak azt tudom válaszolni, hogy mindenki maga kockáztat, mindenki maga játszik a saját pénzével. Ha már a közlekedési tárcát nem is kérdezték meg a realitásokról, azon csodálkozunk, hogy a részvényesek miért nem élnek a beszámoltatás, a megvalósíthatóság bizonyíttatásának lehetõségével, hiszen erre csakis nekik van lehetõségük. Végezetül pedig azt a dilemmát, hogy út épül-e a délibábos Hortobágy mentén, vagy délibáb-e az út ötlete, úgy ítélem meg, hogy az érintett térségekben jelentkezõ helyi forgalmi feszültségeket a folyamatban lévõ útvonalfelújításaink, az elõkészítés alatt lévõ és középtávon megvalósuló beruházásaink hamarabb fogják orvosolni, mint a déli autópálya délibábos ötlete. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Homepage