TartalomElõzõKövetkezõ

MARKÓ ISTVÁN (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az államháztartási törvény IV. fejezetében foglalt alapelveknek megfelelõen +93. január 1-jétõl csak törvényi szinten szabályozott elkülönített állami pénzalapok mûködtethetõk. Ezen törvényi rendelkezésnek megfelelõen került a tisztelt Ház elé a 7491-es számú törvényjavaslat az Egyes elkülönített állami pénzalapokról címmel. Amint az a törvényjavaslatból világosan kitûnik, a tárgyalt hét alap felett négy minisztérium rendelkezik. A befektetésösztönzési alappal és a kereskedelemfejlesztési alappal az NGKM, az idegenforgalmi alappal és a piaci intervenciós alappal az IKM, a központi környezetvédelmi alappal és a területfejlesztési alappal a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a vízügyi alappal a KHVM van megbízva rendelkezési joggal. A fenti minisztériumok az alapok kezelõi is, egy esetet kivéve: a területfejlesztési alapot az ÁFI - az Állami Fejlesztési Intézet - kezeli. A törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályukat vesztik azok a kormányrendeletek, amelyek az érintett alapok mûködtetésének jogszabályai voltak. Egy helyen módosul a +91. évi XXXIII. törvény 51. §-ának (5) bekezdése, és módosul az államháztartásról szóló törvény, +92.évi XXXVIII. törvény 59. §-ának (1) bekezdése, melynek helyébe új rendelkezés lép. Tisztelt Ház! Ez a törvényjavaslat megkísérli a tárgyalt alapok egységes törvényi szerkezetbe való összefogását. Ez részben sikerült, részben pedig az alapok tartalmából adódóan jelentõs különbségek miatt jogtechnikailag megoldhatatlannak bizonyult. Ugyanakkor feltétlenül indokolt a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében egy olyan törvény megalkotása, amely egy gondolatkör, nevezetesen a piacgazdasági környezet minél elõbbi megteremtése szellemében forrásokat hordozó állami pénzalapokat az optimális felhasználás reményében összefogja. Erre akkor is szükség lett volna, és már elõbb, ha a Kormányt az államháztartási törvény végrehajtása nem kötelezi. Tisztában vagyok azzal, hogy a korszerû államháztartási felfogás szerint az alapok számát csökkenteni kellene. De én, aki Békés megyében élek, és nap mint nap tapasztalom a gazdaság átalakításának, az infrastrukturális elmaradottságnak, a területfejlesztési koncepció hiányának, az ivóvíz szennyezettségébõl adódó problémáknak, a sertéspestis okozta piacvesztés miatti elkeseredésnek következményeit, úgy gondolom, hogy még jó ideig kísérõje lesz gazdasági életünknek az ilyesfajta állami beavatkozás. Röviden vegyük sorra az egyes alapokat. Befektetésösztönzési alap. A magyarországi külföldi befektetések ösztönzését hivatott szolgálni. A pályázattal elnyerhetõ támogatás kétirányú lehet: az érintett területek önkormányzatának érdekével egyezõen a megvalósuló beruházás telekhatárán kívül megépített infrastruktúra, út, víz, villany, gáz, iparvágány, telefon stb. - támogatása egyrészrõl, közmûfejlesztési hozzájáruláshoz való támogatás másrészrõl. Lehetõség van nemzetgazdasági szempontból kiemelkedõen fontos beruházásnál állami tulajdonosi részesedés megszerzésének finanszírozására is. Ebben az esetben a törvény elõírja az állami rész három éven belüli kötelezõ elidegenítését. Az ebbõl származó bevétel az alap anyagi lehetõségeit növeli. Hogy egy Békés megyei példát hozzak: az alap segítségével készült el az Orosházát Szentessel összekötõ út szélesítése, korszerûsítése, amely lehetõvé tette, hogy az Orosházán épült amerikai üveggyári nagyberuházás üvegtáblái összetörés nélkül eljuthassanak a már jó minõségû fõközlekedési útig. Ez a támogatási forma nem ismeretlen nálunknál fejlettebb országokban sem. Idegenforgalmi alap: A magyarországi idegenforgalmi infrastruktúra a nemzeti reklám, propaganda eszközrendszerének kiszolgálója. Bevételi forrásként az állami támogatás mellett megjelenik az idegenforgalmi hozzájárulás mint befizetési kötelezettség. A befizetési kötelezettség a törvényjavaslat 11.§-ának (1) bekezdésében felsorolt tevékenységi körök gyakorlását folytató jogi személyre, jogi személy nélküli társaságra, és - fontos - egyéni vállalkozóra terjed ki. Ezt az adó jellegû hozzájárulást az adózás rendjérõl szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével elõlegfizetési kötelezettség mellett kell önként bevallani és megfizetni. A törvény ugyanakkor lehetõvé teszi, hogy ezentúl az idegenforgalom területén leginkább érintett önkrományzatok és egyéni vállalkozók is adhassanak be pályázatot a nemzeti propaganda és reklám megvalósítását segítõ elképzeléseik kivitelezésének elõmozdítására. Az alap mûködése és felhasználása igényli az Országos Idegenforgalmi Tanács hathatós segítségét is. A következõ nagyon fontos fejezet a kereskedelemfejlesztési alapról szól. Az alap célja, hogy hathatósan segítse a magyar áruk, szellemi termékek exportját, úgy, hogy támogatja a külpiaci körülmények minél hatékonyabb feltételeinek megteremtését szolgáló nemzetközi kiállítások, vásárok költségeit. Errõl már szólt miniszter úr is az expozéjában. Fontos céljai közt kell említeni még a több tízezer, külkereskedelemmel foglalkozó cég, egyéni vállalkozó szakmai ismereteinek bõvítését. Például az EK-csatlakozással kapcsolatos információk átadásának szervezéséhez való hozzájárulást stb. Az alap fontos, ha nem a legfontosabb célja, hogy az új, nem rég mûködõ vállalkozások külpiacra jutásának kockázati költségeibõl jelentõs részt átvállalhat. (19.30) Ezzel nagymértékben hozzájárulhat a piacra jutás lehetõségeinek megteremtéséhez. A támogatás igényléséhez eljárási díjat kell fizetni. A törvénytervezet, nagyon helyesen, az alappal való rendelkezés jogával a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumát ruházta fel. Központi környezetvédelmi alap: célja a környezetvédelmi szemlélet, a környezetkímélõ gazdasági szerkezet, a környezeti károk kialakulásának megelõzése, a már sérült természeti értékek rehabilitációjának elõsegítése érdekében pénzügyi források elõteremtése. Az alap a kormányzati költségvetés mellett kiegészítõ forrása a környezetvédelemnek, és mint stabil pénzügyi lehetõség, megbízhatóbbá és kiszámíthatóbbá teszi a többéves távlatban elõre tervezõ környezetvédelmi politika megvalósítását. Ha jól bánunk vele, az alap a korszerû környezetvédelmi gondolkodás elõsegítésének komplex, törvény által biztosított bázisa lehet. Egy nagyon fontos alap a piaci intervenciós alap. A belpiaci zavarok megelõzésére és elhárítására szolgáló közvetlen eszköz, melynek felhasználása azonnali és hathatós segítséget jelent. Az alapból finanszírozható az ipari és mezõgazdasági termelésben váratlanul keletkezõ, a lakosság alapvetõ fogyasztási ellátását érintõ problémák megoldása. Ide tartozik még a kistelepülések lakossága alapvetõ ellátásának elõsegítése, ha azt a piaci zavarok indokolttá teszik. Ez az alap a forráshordozója az Alkotmányban rögzített minõsített idõszakokban, valamint egyéb rendkívüli helyzetekben szükségessé váló, az alap rendeltetésével összefüggõ intézkedéseknek. Az alapból jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint egyéni vállalkozók is kaphatnak támogatást. Egy konkrét példa, szintén szûkebb pátriámból: Békés megyében a sertéspestis, valószínû, hogy ezen alap hathatós segítségével oldhatja meg átmeneti piaci zavarait. Területfejlesztési alap: az alap rendeltetése rendkívül sokrétû. Gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott területeken a szerkezetváltást segítõ hatékony munkahelyteremtés, a munkanélküliek elhelyezkedését szolgáló foglalkoztatási feltételek bõvítése, a regionális és kistérségi jellegû válságkezelõ programok kidolgozásának elõsegítése, a regionális fejlesztési társaságok - errõl szintén szólt miniszter úr - által kezdeményezett programok megvalósításának elõmozdítása, és sorolhatnám tovább, például - és megint Békés megye - szûkebb pátriám lakóinak mindennapjait érintõ problémák özönét. A válságtérségek kezelésének elsõdleges feladatán túl a területfejlesztési támogatással, fõképp az infrastrukturális beruházások ösztönzésével elérhetõ a hagyományosan mindig is elmaradott, gazdasági, társadalmi szempontból hátrányos területek további leszakadásának megakadályozása. Ne legyenek illúzióink, ez nem megy egyik napról a másikra. Ehhez hosszú távú, az adott térségek lehetõségeinek maximális kihasználását figyelembe vevõ, komplex térségi programok kidolgozására van szükség. Ehhez is hathatós segítséget nyújthat a területfejlesztési alap. Végül, de nem utolsósorban, röviden a törvénytervezetben szereplõ vízügyi alapról. Az alap célja jogi és financiális garanciákkal elõsegíteni az országos regionális és helyi jelentõségû vízügyi közfeladatok részbeni finanszírozását, az önkormányzati források közvetlen kiegészítését és ezzel közcélú kiadások csökkentését. Az alapelv, hogy a vízkészletek védelme kizárólag jogi eszközökkel nem valósítható meg. Éppen ezért a törvényjavaslat tulajdonformától, gazdasági ágazattól és gazdasági formától függetlenül, egységesen javasolja bevezetni a vízkészletjárulék fizetését. Ezen járulék bevezetésének fõ célja, hogy a vízkészletek értéke, kellõ ösztönzõrendszerként mûködve, védje az ország vízbázisát. A vízkészletjárulék befizetésére vonatkozó rendelkezések illeszkednek az adózás rendjérõl szóló törvényben az adókra vonatkozó szabályokhoz, azokkal az eltérésekkel, amelyek az alap jellegébõl fakadnak. Tisztelt Ház! Mint már a bevezetõben elmondottam, a törvényjavaslat az ország gazdasági rendszerváltozásának szempontjából nagyon lényeges kérdéseket tárgyal és próbál meg egységes keretbe foglalni. Ezek a kérdések egytõl-egyig stratégiai szintûek, fontosságukat nem lehet elégszer hangsúlyozni. Kérem a tisztelt Házat, a törvényjavaslat tárgyalásakor mindezek maximális figyelembevételével, felelõsen vitázva, a törvényjavaslatot apróbb módosítások után fogadja el. A 8360-as számon érkezett kiegészítést, amely az alapok törvény által szabályozott mûködésének idõpontját hivatott módosítani, szintén elfogadásra javaslom. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps.)

Homepage