OLÁH SÁNDOR (FKgP): Tisztelt Országgyűlés! Most is, mint általában, szeretném úgy minősíteni, hogy e hely szelleme, hogy az ország házában vagyunk, mindenkit őszinte beszédre kötelez, függetlenül attól, hogy itt ebben az ülésteremben egyszerű képviselő vagy a legmagasabb közjogi méltóság-e. Olyan válságkérdést vitatunk, amelyik őszinte hangvétel és beszéd nélkül eredményes nem lehet. Engedjék meg, azért, hogy én emlékeztessem az Országgyűlést egy, a második világháború küszöbén ebben a helyiségben elhangzott felszólalásra, amelyet Bajcsy-Zsilinszky Endre mondott el - aláhúzom újból, hogy a háború küszöbén -, amikor esetleg a fölszólalását a hadra fogható nemzet demoralizálásának minősíthették, és mégis a nemzet becsülete érdekében szükségesnek tartotta, hogy az Országgyűlés figyelmét fölhívja egy súlyos atrocitásra, az újvidéki vérengzés kérdésére. Én tudom, hogy ennek a történelmi hasonlatnak mostani alkalmazása és részemről való megemlítése méltatlan. Én nagyon méltatlan utódja vagyok mint képviselő is, ennek a Bajcsy-Zsilinszky Endrének, és a téma sem olyan tragikus, mint amilyen akkor volt, de egy folyamat első pillanatának vagyunk tanúi, és senki garanciát arra nem adhat, hogy ez a folyamat meddig fog eljutni. A nemzet becsületének a+ (Közbeszólások: Úgy van. Taps a bal oldalon.) Nem védem meg Göncz Árpád köztársasági elnök úr helyzetét, mert hisz jól mondta, aki mondta: aki politikával foglalkozik, ilyen, még ha személyével szemben méltatlan is, de helyzetnek ki van téve. Ilyennek volt kitéve a miniszterelnök úr többször, egy éve március 15-én a Ház elnöke, amikor a Múzeum körúton, azt hiszem, majdnem ugyanazok az emberek egy hangosan beszélő kocsival próbálták az ő ünnepi szónoklatát megzavarni. Nem erről van szó, hanem fasiszta jelvények először tűnnek föl Magyarországon egy hivatalos ünnepségen, amelyiknek a rendezője a Belügyminisztérium. (Közbeszólások: Úgy van. Taps a bal oldalon.) (17.00) Fiatal emberek kérdik tőlem: "Sándor bácsi! Miért van bennetek ez a félelem? Számunkra ezek a jelképek nem mondanak semmit." Igazuk van. Az Isten különös kegyelme, hogy ők nem élték meg e jelképek valódi értelmét. De azoknak, akik megélték és idősek, kötelességük erre figyelmeztetni. Az árpádsávos nyilas zászlók szabad lengetése, a Harmadik Birodalom sasos jelvényét tartalmazó fekete sapkák, és az a viselkedés, az üvöltés, ami ezzel együtt járt - felszabadul egy rossz szellem, amelyet köteles ez a Parlament kiirtani a magyar közéletből. (Taps a bal oldalon.) A demokrácia védelme most azt jelenti: a demokratikus intézményeket kell megvédjük. Ezek közé az intézmények közé tartozik a Magyar Köztársaság elnöke is, és közé tartozik a Magyar Köztársaság Kormányának miniszterelnöke is. És ha nekem fájt, hogy a Sportcsarnokban vagy Szegeden pfujoltak, megakadályozták, hogy beszédjét elmondja, ugyanúgy fáj, ha a közjogi méltóságok bármelyike ilyen helyzetbe kerül. De ma leginkább az fájt, hogy Antall József miniszterelnök úr, akitől a nyugodt, higgadt, áttekintő beszédeket szoktuk meg, ma polemizáló, vitatkozó beszédet mondott a Parlamentben. Ez a miniszterelnököt előttem gyengébbé teszi, mint amilyennek bölcs miniszterelnökként eddig megismertem. Tehát nagyon szeretném azt, hogyha ennek a vitának a befejezéseként a miniszterelnök úr úgy döntene, hogy ez az Országgyűlés egyértelműen tudja, hogy a politikai helyét - sajátját és a Kormányét - hol kívánja meghatározni. (Taps a bal oldalon.) Mivel ehhez a miniszterelnök úrnak segítségre van szüksége, én tisztelettel kérném a belügyminiszter urat, személyes példamutatásával segítse a miniszterelnök urat egy egyértelmű döntés meghozatalában. Ennek a rendezvénynek felelős szervezője a belügyminiszter úr volt. Sajnálom, hogy a mi rendőrségünk most kezdte el, 23-án azt a szabadelvű magatartást+ (Derültség a bal oldalon.)+, amit korábban nem nagyon tapasztaltunk. Akkor sem, amikor képviselőt a szeretetotthonból megbilincselve hurcoltak el, akkor sem, amikor képviselőket a menetrendszerű közlekedési eszközről leszállítanak mentelmi jogukat figyelembe nem véve. Milyen üdvös lett volna, ha az árpádsávos zászlót lengető, egypár szegény kis skinheadről ma a Belügyminisztérium tudná, hogy személy szerint kicsodák. (Gál Zoltán: Tudja.) Kik hívták oda őket, kik szervezték meg a tüntetésüket, kik okosították fel őket, hogy milyenek a fasiszta jelképek, kik segítették őket ennek a tüntetésnek a megszervezésében? Tehát szeretném kérni - és megindokolom - a belügyminiszter úrtól - sajnálom, hogy nincs jelen -: önként nyújtsa be lemondását. (Nagy taps a bal oldalon.) A miniszterelnök úr pedig döntsön: elfogadja-e ezt a lemondást vagy sem, mert ezzel egyértelműen minősíti a miniszterelnök úr is, hogy hogy viszonyul ehhez az incidenshez. (Taps a bal oldalon. - Közbeszólás jobbról: Eredj át hozzájuk.) Annyit indokolásként elmondanék: tudom a belügyminiszter úrról, hogy Kőszegen katonaiskolában tanulta meg az etikai szabályokat. Ehhez hadd tegyek annyit hozzá, azt is tudjuk, hogy a politikai etika alapszabályait valamikor a Független Ifjúság szervezetében kezdte elsajátítani. Ez a két ok bír arra, hogy kérjem őt: segítse a kormányzatot, és segítse ezt az Országgyűlést abban, hogy egyértelműen határozza meg jövőbeni helyünket és utunkat. Miért? Mert, ami október 23-án történt, annak a mi ellenfeleink örülnek legjobban, akik bizonyítékot kaptak eddigi támadásaikhoz. Akik ennek az országnak látványosnak mondták csak vagy látszólagosnak a belső biztonságát, ahol közjogi méltóságok közt ilyen különbségek lehetnek, áthidalhatatlan különbségek, azoknak az embereknek milyen érvelést adunk a kezébe? Ennek az országnak a jövőbeni sorsáról van szó. Nem választási sanszokról, jövőbeni sorsáról van szó, hogy hogy határozzuk meg politikai helyünket ebben a térségben. Köszönöm a türelmüket. (Nagy taps a bal oldalon.)