KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP): Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Először is azzal a megjegyzéssel kell kezdenem, hogy nagyon nehéz a részletes vitában úgy szólni, hogy a felszólaló képviselő, aki maga is indítványtevő, az alkotmányügyi bizottság javaslatát nem ismeri. Nagyon szerencsés lett volna, hogyha Salamon elnök úr legalább ismerteti, hogy mely tárgyban kíván az alkotmányügyi bizottság a holnapi napon módosító javaslatot előkészíteni, hogy ezzel kapcsolatban a véleményemet elmondhatnám. Úgy látom, hogy ő inkább a távozást választotta, semmint hogy tájékoztassa a plenáris ülést az alkotmányügyi bizottság holnapi napirendjéről. (16.20) Elnök Úr! Az általános vita során több párt részéről elhangzott: szerencsés lenne, ha ez ügyben hatpárti konszenzussal hatpárti csomagot lehetne a Parlament elé terjeszteni. A Szocialista Párt is úgy vélte, hogy a szakszervezetek ügye valóban közösségi, társadalmi ügy, ezért részt vettünk abban az egyeztető folyamatban, amelynek a végén egy kevés toleranciával megszülethetett volna az egyezség. Hétfőn késő estig tárgyaltunk, kedd reggelre kialakult egy olyan, egységesen elfogadottnak tűnő álláspont, amelyet Paszternák László képviselőtársammal 6178-as számon mint új szocialista módosító indítványt be is nyújtottunk. Számunkra rendkívül sajnálatos módon, ugyanennek a napnak a délutánjára az egyeztetésben részt vevő többi párt az álláspontját megváltoztatta, és így a hatpárti egyezség nem jöhetett létre. Az alkotmányügyi bizottság ülésén tehát két, egymástól különböző álláspontot kellett megvitatni, egy meglehetősen sajátos helyzetben. A helyzetnek az volt a sajátossága, hogy az ötpárti indítványt öt képviselőtársam aláírta ugyan, de az öt aláíró közül egyetlen képviselőtársunk sem vett részt az alkotmányügyi bizottság ülésén, ezért ezt az ötpárti indítványt egy nem képviselő: a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának ügyvivője indokolta és támogatta - meg kell mondanom, rendkívül szakszerűen és rendkívül nagy átéléssel. Ebből én kénytelen vagyok arra a következtetésre jutni, hogy a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája a Szocialista Párttól egészen biztosan független, de képviselőtársaim döntsék el, hogy az öt előterjesztő párt képviselőjének álláspontja független-e a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának véleményétől+ Mi a különbség az ötpárti indítvány és a Szocialista Párt álláspontja között? Azért, nehogy úgy tűnjön, hogy valamiféle formai különbségről van szó, kénytelen vagyok idézni az Alkotmánybíróság határozatának egy részletét - azért is kénytelen vagyok ezt tenni, mert bár az a véleményem, hogy egy parlament munkájában a világon mindenütt szükségszerűen van hibaszázalék, és ezt a hibaszázalékot nem nyilatkozatokkal kell elítélni, mégis hozzáteszem, hogy egy alkotmánybírósági határozat után a Parlament kollektív és a képviselők egyenkénti felelőssége az a tény, hogy az alkotmánysértés kiküszöbölésére minden erőfeszítést tegyen meg. Az Alkotmánybíróság a Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezet igazgatótanácsának összetételét találta alkotmányellenesnek. Idézem az indoklást: "Tekintettel arra, hogy a vagyon megóvására vonatkozó kötelmek egészen a tulajdonosi rendelkezési jogig terjedő jogosultságokat is magukba foglalnak, az "egyenlőként kezelés" és az "egyenlő elbánás" alkotmányos elveinek az felel meg, ha ezeket a jogokat a törvény hatálya alá tartozó szervezetek, a képviselet szintjén, együttesen gyakorolhatják. Mivel az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a jogi személyek számára is biztosított, hogy alkotmányos jogaikat bármely megkülönböztetés nélkül érvényesítsék, az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a támadott törvénynek a VIKSZ igazgatótanácsára vonatkozó, a törvény 9. § (1) bekezdésében írt rendelkezése ugyancsak alkotmányellenes. Ha ugyanis a törvényhozó azt a megoldást választotta, hogy az elszámolt vagyon védelméről az érdekképviseleti szervek gondoskodjanak, lehetővé kell tenni, hogy az így létrejövő igazgatótanácsban az érintettek az elosztás várható arányában rendelkezzenek képviselettel." Úgy gondolom, könnyen belátható, hogy az Alkotmánybíróság elvárásának nem könnyű megfelelni. Ezért a Szocialista Párt olyan megoldást ajánlott, amelyik a törvény által érintett szervezeteknek - jogi személyiségű szervezeteknek - lehetőséget ad a vagyon fölötti rendelkezésre. Az Alkotmánybíróság "a törvény által érintett" szervezetekről beszél. A Szocialista Párt nem tudja elfogadni, hogy a törvény által való érintettség csupán kötelezettséget jelentsen egyes szervezetek számára - jogosultságot nem. Amennyiben elfogadjuk, hogy a XXVIII. törvény vagyonelszámolási kötelezettséget ró a szakmai ágazati szakszervezetekre, akkor el kell fogadnunk azt is, hogy ez a kötelezettség szükségszerűen az érintettek jogosultságával is együtt jár. Ezért a Szocialista Párt azt javasolta, hogy a törvény módosítása során hozzuk létre a VIKSZ közgyűlésének jogintézményét. A VIKSZ közgyűlésének jogintézménye azt jelenti, hogy a vagyonelszámolásra kötelezett országos, szakmai ágazati szakszervezetek ebbe a közgyűlésbe egy-egy képviselőt delegálnak. A közgyűlésben azok a szervezetek, amelyek az Érdekegyeztető Tanács egyik konföderációjához sem tartoznak - tehát ezek konföderáción kívüli szervezetek - egy képviselőt delegálnak maguk közül a VIKSZ igazgatótanácsába. Felmerült mint + - hogy is mondjam? - bonyolítási ellenérv, hogyan lehet eldönteni, hogy melyek az országos szakmai ágazati szakszervezetek, amelyek országos hatáskörrel rendelkeznek. Erre a válasz adott: országos az a szervezet, amelyet az illetékes bíróság így jegyzett be - a bírósági bejegyzések ellenőrizhetők. Miért kardinális kérdés e kérdés a Szocialista Párt számára? Egyrészt azért, mert az Alkotmánybíróság határozatával nem szembenézni: tudatos alkotmánysértés a Parlament plenáris ülése részéről. Másrészt pedig a dolognak van egy praktikus oka. A jogalkotás - folyamat. És ebben a jogalkotási folyamatban egy meghozott törvény kiindulási alapot teremt további törvények számára. Minden hatályba lépett törvény valamilyen módon kényszerpályát jelent a következőknek. Ha ez a törvény, amelyet most módosítunk, szakszervezeteken - hiszen a XXVIII. törvény mindig csak "szakszervezetek" terminológiát használ - csupán az Érdekegyeztető Tanácsban helyet foglaló szövetségeket érti, akkor ez a törvénymódosítás előrevetít egy későbbi megoldást, amelyik már a szakszervezetek közötti választásról, illetve a szakszervezetek közötti vagyonmegosztásról fog dönteni. Ha szakszervezeten nem értjük az ágazati szakmai szakszervezeteket, akkor nem zárható ki, hogy a szakszervezetek közötti választás csupán a konföderációk közötti választás legyen - és ennek a választásnak az eredményéből számoljuk vissza az ágazati vagyon sorsát. Még egyszer mondom: ezt a jogi megoldást ez a törvénytervezet nem tartalmazza. De mivel precedensről van szó, és a jogalkotás: folyamat, ilyen következtetés levonása a jogalkotási folyamatból nem zárható ki. A Szocialista Párt nem tudja és nem akarja elfogadni, hogy az ágazati szakmai szakszervezetek, amelyek állami költségvetési támogatást soha nem kaptak, amelyek vagyona meghatározó módon a történelmi örökségből és a tagdíjból rakódott össze, ne szólhassanak bele saját vagyonuk sorsába. Tisztelt Ház! A mai napon az Országos Sajtószolgálatnál megjelent egy nyilatkozat, amelyik tudtommal a sajtóban még nem kapott nyilvánosságot. Ebben öt szakszervezeti konföderáció megismétli korábbi álláspontját, amelyet már a Kormány és a parlamenti pártok tudomására hozott. Ebben a nyilatkozatban az öt konföderáció a Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezet igazgatótanácsának összetételéről nyilatkozik. Nyilatkozatuk tartalma egybeesik a Szocialista Párt álláspontjával, de egybeesik az öt pártéval is, hiszen az igazgatótanács összetételében a szocialisták és az öt párt között vita nincsen. Amiben vitánk van, az a közgyűlés jogintézménye és az országos szakmai ágazati szakszervezetek jogosultsága. Meggyőződésem, hogy az Alkotmánybíróság határozatának csak így, csak az egyenlő jogok biztosításának jogi megoldásával lehet eleget tenni. A Szocialista Párt nevében - amelyiknek alkotmánysértő döntések meghozatalában a részaránya: nulla - nagyon kérem a Parlamentet, hogy javaslatunkat mérlegelni szíveskedjék. Köszönöm. (Taps.)