TartalomElõzõKövetkezõ

DR. ANTALL JÓZSEF miniszterelnök: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõ Úr! Hölgyeim és Uraim! Remélem, hogy nem fogja sem lebecsülésnek, sem buksi fejek megsimogatásának, sem sértésnek tartani Kövér László képviselõ úr, ha semmiféle sértõt nem fogok mondani viszontsértegetésként az elhangzottakra. (Nagy taps a jobb oldalon.) Elsõsorban szeretném megköszönni a türelmét, mivel tegnap jelentette be, és nekem valóban nem volt módom tegnap felszólalni az itt járt Demirel török miniszterelnökkel és az utána folytatott további megbeszélésrõl. Ami a konkrét kérdést illeti, elõször is szeretném tájékoztatásul azt elmondani, hogy semmiféle alkotmánysértésnek nem minõsíthetõ ez az eljárás, hogy még nem került sor a kinevezésre, mivel az Alkotmány 40. § (2) bekezdése lehetõvé teszi azt a Kormány számára, hogy az államigazgatás körébe tartozó területen a Kormány, illetve az általa kijelölt miniszter járjon el. Ez tehát a legfelsõbb jogszabályi rendelkezés, amibõl ki kell indulni: nem tekinthetõ tehát alkotmánysértõnek, hogy egy adott szituációban a Kormány - ezzel nem csökkentve a Kormány felelõsségét - a Kormány egyik tagját kijelöli erre a feladatra, ennek az ellátására - ideiglenesen. Az ideiglenesség valóban nincsen megfogalmazva, erre is vonatkozik az ésszerûség. Az ésszerûség azt is jelenti, hogy módja van a miniszterelnöknek megkeresni több szempontból a legalkalmasabb személyt ennek helyettesítésére, ez folyik, és a tisztelt Háznak is a feltett kérdésre bejelentem - a köztársasági elnök úrral is beszéltem errõl -, hogy be fogom terjeszteni az új jelöltet. Azt a tényt viszont, hogy addig a belügyminiszter látja el, ezt semmilyen szempontból nem tartom kifogásolhatónak. Ez nem jelenti az összekeverését a szolgálatoknak, nem jelenti azt, hogy ezáltal beolvasztották a két civil titkosszolgálatot a Belügyminisztérium szervezetébe. Mindnyájan jól ismerjük ennek a történetét, tudjuk, hogy mit jelentett a Belügyminisztériumhoz való tartozás a pártállam idõszakában, mit jelentett ennek a kivétele az átmeneti idõszakban, és azt nehéz lenne megjósolni, hogy célszerûségi vagy egyéb okok folytán egy elkövetkezõ idõszakban vissza fogják- e esetleg a felelõs belügyminiszter, illetve a vezetése alatt álló Belügyminisztériumba olvasztani ezt a szervezetet, vagy nem - nem vagyunk jósok. Én mindenesetre kijelenthetem, hogy semmiképpen nem szándékozom élni ilyen jellegû elõterjesztéssel, és a kormányzatunknak e választási idõszakában semmiképpen nem kívánom ezt megtenni, és gondoskodni kívánok arról, hogy elõterjesztést tegyek arra a tárca nélküli miniszterre, aki felügyelni fogja a két civil szolgálatot. (Dr. Orbán Viktor: Mikor?) (10.30) Ugyanúgy nem tekinthetõ - ezt csak azért mondom, hogy átmeneti idõben történik az indokolása - azért sem tekinthetõ, mint ahogy nem tekintette a tisztelt Országgyûlés azt sem abszurdnak, hogy a honvédelmi miniszter felügyeli a két katonai titkosszolgálatot. Egy felelõs belügyminisztert semmi sem különböztet meg e vonatkozásban a felelõs honvédelmi minisztertõl, és nincs szervezeti összevonásról szó, de hangsúlyozom, ez a jövõre vonatkozik. Arra, hogy ugyanez megtörténhet. A mai helyzet az, hogy ebben a választási idõszak alapján létrejött kormányzásban én nem szándékozom semmiféle ilyen változtatást végrehajtani. Ezzel szeretnék elsõsorban felelni. Másodsorban azzal, hogy elõterjesztést fogok erre vonatkozóan rövid idõn belül tenni. A harmadik, hogy õszintén örülök annak, hogy ilyen elismerõ szavakat talált - ismét a sajtóval egyetértés- ben - Gálszécsy miniszter úrra, akinek a mûködését magam is pozitívan értékeltem, de mindig örülök, amikor a kormányból kiváló személyek - vagy más beosztású személyek - utólag olyan nagyszerûnek bizonyulnak mind a tisztelt sajtó, mind pedig az ellenzék elõtt. (Taps a kormánypártok soraiban.) Vagy aki távozik magasabb beosztásból egy-egy minisztériumból vagy egy hivatalból, azonnal mint kiváló szakértõ - szinte szakértõi iskolává válik a bukás ebbõl a szempontból, vagy a kiválás. (Közbeszólás: Gerbovits!) Ezt mindenképpen örömmel nyugtázom, és a késõbbiekben+ (közbeszólás: Horváth Balázs is)+ ennek mindenesetre megvannak ezek szerint az elõnyei. Én õszintén örülök, és azt hiszem, hogy Gálszécsy miniszter úr egész minisztersége alatt nem kapott olyan nagyszerû sajtót, s annyi elismerést - sõt én bizonyos támadásokra is emlékezem a sajtóból, a korai idõszakból -, mint amennyit a távozásával. Természetesen Gálszécsy miniszter úr nyugdíjazási kérelme teljesen normális, és teljesen a jogrendnek, egy jogállamiságnak megfelelõen történt, és nyugdíjasként is a további kapcsolat fenntartása a Kormánnyal valóban felhõtlen, és semmiféle problémát nem okoz. Ami pedig azt illeti, hogy a kormányzat milyen személyt vagy kit választ, valóban körültekintõen kell ebben a kérdésben eljárni. Nem kívánom az ellenzékre hárítani azt a felelõsséget+ (közbeszólás az ellenzék soraiból: Helyes!)+, hogy az ellenzékkel egyeztessem a miniszter kijelölését, ezt bocsássák meg. (Taps, derültség a kormánypártok soraiban.) Ez a gyanú természetesen kár lenne, hogy felmerüljön, de kétségtelen, hogy nem lenne célszerû, hogyha a miniszter személye nem rendelkezne azokkal a speciális kritériumokkal, amit ez a kényes tárca nélküli miniszterség igényel, és éppen ezért hosszabb idõt is igénybe vehet. (Közbeszólás: Mennyit?) Az alkotmánysértést, és bármilyen mulasztást, nem tartom elfogadhatónak, még kevésbé azt, hogy ez a kormányzás egészére kiterjedõen jelentene valamilyen nehézséget, és idõt találtam a Kövér László képviselõ úr által elmondott problémák kezelése közben is a tárca nélküli miniszter ügyével való foglalkozásra. Ennyit szerettem volna válaszként elmondani. (Közbeszólás: Ez elég kevés!) Bár megjegyzem, hogy megítélésem szerint ez inkább interpellációs kérdés lett volna. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Homepage