Tartalom Előző Következő

KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP): Köszönöm, Elnök Úr. Először én is hadd mondjak egy mondatot Tarnóczky Attila javaslatával kapcsolatban. Mi ugyanúgy félreértettük a javaslatot, mint ahogyan Salamon elnök úr erre utalt. Tehát ha világos lett volna, hogy a javaslat az egyhavi végkielégítés összegét kívánja maximálni és nem a teljes felvehető végkielégítést, akkor valószínűleg más bizottságok is másképp foglaltak volna állást. Én azt gondolom, hogy a javaslat megfogalmazása és indoklása nem volt pontos. A szót azért kértem, hogy a saját, hatályba léptetésre vonatkozó javaslatomat próbáljam megindokolni. Egyrészt azt kívántam javasolni, hogy a törvény a kihirdetés napján lépjen hatályba. Tudniillik az eredeti kormányelőterjesztés erre időpontot nem tartalmazott. Másrészt azt szerettem volna javasolni a Parlamentnek, hogy a Kormány által javasolt törvénytervezet rendelkezéseit alkalmazni kelljen a kihirdetés napját megelőzően közölt felmondásra, illetve jogutód nélküli megszűnésre is, amennyiben a Munka Törvénykönyv végrehajtási rendelete 28. §-a szerint a felmentési idő még nem kezdődött el és a munkavállaló a munkaviszonyának megszűnése napjáig járó munkabérét, illetve egyéb járandóságait nem vette fel. Ezzel a javaslattal kapcsolatban felmerülhet az az aggály, hogy visszamenőleges hatállyal nem szokott a jog rendelkezni. Ezt egyébként a jogalkotásról szóló törvény is tiltja. Szeretném képviselőtársaim figyelmét felhívni arra, hogy a jogalkotási folyamat elhúzódása már ezt a Parlamentet, illetve ezt a Kormányt is kényszerítette olyan lépésre, amit visszamenőleges hatályú szabályozásnak lehet tekinteni. Ez év január 27-én született egy olyan kormányhatározat, amelyik kimondta, hogy ebben az évben a nyugdíjemelés juttatásában nem részesülnek azok, akiknek a munkaviszonya tavaly december 31-én szűnt meg. A jogalkotási folyamat elhúzódása miatt a kormányrendelkezés akkor született, amikor az állampolgárok nyugdíjba vonulásuk időpontjára vonatkozóan új döntést már nem voltak képesek hozni. Éppen ezért én úgy gondolom, hogy visszamenőleges jogi szabályozásról a jogalkotási törvény értelmében akkor van szó, amikor az érintettek nem rendelkeznek azzal a lehetőséggel, hogy a szabad választás potenciális esélyével korrigálják a rájuk nézve hátrányos döntést. Ebben a helyzetben kire nézve lehet hátrányos a döntés? Arra a munkaadóra, aki már felmondott a munkavállalónak, abban a hiszemben, hogy végkielégítést a számára fizetnie nem kell. Szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy a kiadott felmondás visszavonható minden különösebb nehézség nélkül addig a pillanatig, amíg a munkavállaló az utolsó, munkában töltött napján, a felmentési idő előtt való napon föl nem veszi a hátralévő munkabérét és járandóságait. Erre pedig nem ellenérv az az érv, hogy a munkaadó egyoldalú döntésével a felmondás nem vonható vissza. hiszen ha egy munkavállalótól megkérdezik, hogy pénzt vagy életet választ, én nem hiszem, hogy a végkielégítés kedvéért a munkaviszonyáról mondana le. Tehát a korrekció lehetősége fennáll, a munkaadó visszavonhatja a felmondást amennyiben a végkielégítést indokolatlan anyagi tehernek ítéli meg. Végül szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a javaslatom elutasítása egy rendkívül fontos hézagot teremt, és úgy érzem, hogy a joggal való visszaélést a hatályos Munka Törvénykönyve tiltja, ennek ellenére elő- előfordul az ilyesmi. Ha a mai napon szavazunk a Munka Törvénykönyv módosítása fölött, akkor az ismert adminisztratív nehézségek miatt legkorábban egy hét múlva, rosszabb esetben egy hónap múlva kerül a törvény kihirdetésre, és ez alatt az idő alatt - tessék belegondolni - munkavállalók tízezreit lehet elküldeni végkielégítés nélkül. Az elfogadás és a kihirdetés közötti időszak ugyanis lehetővé teszi a munkaadók számára, hogy azokat a munkavállalókat is elbocsássák, akiket egyébként megtartottak volna - mondjuk - a naptári év végéig, és csak a következő év elején kényszerültek volna arra, hogy a munkaviszonyukat megszüntessék. Én még egyszer kérem képviselőtársainkat, mérlegeljék a javaslatomat a munkavállalók érdekében és a saját tisztességünk érdekében. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)