TartalomElõzõKövetkezõ

DR. ANTALL JÓZSEF miniszterelnök: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elnézést kérek, hogy az elõzetes bejelentés ellenére nem tudtam ideérni, de most hívott fel telefonon Bush elnök úr és Mulroney kanadai miniszterelnök, és ezért nem tudtam ideérni. Azért kértem a napirend elõtti felszólalás lehetõségét, mert az elmúlt napok eseményei, amelyek igencsak megrengették a világot, határozott, gyors, de ugyanakkor körültekintõ cselekedeteket követeltek a Kormánytól, ezzel összefüggésben a napi sajtóban a pártok között lefolytatott megbeszélés alapján a tisztelt Ház egyébként tájékozott. Mára megkönnyebbült a világ, de a szovjetunióbeli puccskísérlet válságos óráiban kiszámíthatatlan fenyegetésekkel is szembe kellett néznünk. A remélhetõleg végóráit élt szovjetunióbeli totalitarianizmus különös veszéllyel fenyegette a területileg hozzá közelálló valamennyi országot, különös tekintettel a balti államokat. A demokratikus magyar Kormány eddig is, az Országgyûléssel együtt szimpátiával kísérte ezen államok függetlenségi törekvéseit, azon az elvi alapon, hogy mindenkinek tiszteletben kell tartania a népek önrendelkezési jogát. Tettük ezt annál is inkább, hiszen hazánk is az elmúlt hónapokban nyerte vissza szuverenitását. Logikus volt az is, hogy a George Bush amerikai elnökkel augusztus 20-án nulla órakor megkezdett telefonbeszélgetés során már hangsúlyozottan szóltam a balti államok fenyegetettségérõl, kijelentettem, hogy idõszerûvé vált megfontolni Észtország, Lettország és Litvánia elismerését mindnyájunk által. Augusztus 23-án, amikor találkoztam az európai közösségek és más országok, az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Ausztria nagyköveteivel, ismételten kifejtettem hazánk álláspontját. Ugyanezen a napon a külügyminiszter utasítására, a Kormány felhatalmazása alapján Varga István urat, leningrádi, avagy pétervári fõkonzulunkat haladéktalanul arra utasítottuk, hogy keresse fel a három balti köztársaságot, s a legmagasabb szinten, kormányszinten fejtse ki a magyar álláspontot. Augusztus 24-én a Magyar Köztársaság Kormányának felhatalmazása alapján a Külügyminisztérium nyilatkozatot adott ki, amely hangsúlyozta, hogy a magyar Kormány érvénytelennek és törvénytelennek tekinti a Molotov-Ribbentrop- paktumot, és jogosnak tartja és támogatja Észtország, Lettország, Litvánia népének az állami szuverenitás helyreállítására irányuló törekvéseit. (Taps.) A Külügyminisztérium illetékesei augusztus 24-én ismertették a magyar álláspontot a Szovjetunió budapesti nagykövetségének képviselõjével is: hangsúlyoztuk, hogy a nyilatkozat Kormányunk következetes politikáját tükrözi, értelmezésünk szerint teljes mértékben összecseng a szovjetunióbeli demokratikus erõk törekvéseivel. Tájékoztatom a tisztelt Országgyûlést, hogy hazánk említett fõkonzulja augusztus 24-én Tallinnban, majd Rigában is ismertette Kormányunk álláspontját, amelyet mindkét fõvárosban nagy örömmel fogadtak. Ezekben az órákban, amikor most szólok, kerül sor Vilniusban ugyanannak a dokumentumnak az átadására. A Kormány felhatalmazta a külügyminisztert, hogy erõsítse meg a Magyar Köztársaság képviseletét az Észt, a Lett és a Litván Köztársaságban, és készítse elõ annak lehetõségét, hogy ezek a köztársaságok megfelelõen képviseltethessék magukat Magyarországon. A magyar diplomácia szorgalmazza a három független balti köztársaságnak az európai együttmûködésbe való minél teljesebb bekapcsolódását. Kérem a tisztelt Országgyûlést, hogy vegye tudomásul a fent elmondottakat, egyúttal tájékoztatom a tisztelt Képviselõházat a Kormány további lépéseirõl. A Kormány a külügyminiszter elõterjesztésére soron következõ ülésén megtárgyal egy, az Országgyûlésnek benyújtandó határozati javaslat-tervezetet, amellyel a Kormány az Országgyûlés állásfoglalását kéri a balti politika megerõsítésére, tekintettel arra, hogy új nemzetközi jogalanyokkal történik a kapcsolatok felvétele. A Kormány a határozati javaslatot sürgõsséget kérve benyújtja az Országgyûlés elnökéhez még ezen a héten, hogy azt az Országgyûlés illetékes bizottsága a jövõ héten tárgyalhassa, és errõl az Országgyûlés a legrövidebb idõn belül állást foglalhasson. Egyidejûleg a Kormány a Külügyminisztériumban kidolgoztatja a diplomáciai viszonyok önálló, külön felvételével kapcsolatos feltételeit, és javaslatot tesz a korábbiakhoz hasonlóan a köztársasági elnök úrnak a diplomáciai kapcsolat létesítésére. (Taps.) Végül szeretném bejelenteni, hogy szeptember 2-án vagy 3-án a három balti ország külügyminisztere, saját kérésükre, eddigi kezdeményezésünk alapján is együttes látogatást kíván tenni Budapesten. (Taps.) Ezt szerettem volna elmondani, a részleteket még ezen a héten az Országgyûlés elnökének átadjuk, és a fentiekrõl, jelen lépésünkrõl, miután most került sor erre az újabb telefonbeszélgetésre, fõbb vonalaiban jeleztem elképzeléseinket Bush elnöknek is, miután az Egyesült Államokat is folyamatosan érdekli, ugyanúgy nyilvánvalóan, mint a többi országot. Egyidejûleg szeretném azt is jelezni, hogy a jugoszláviai válság, különös tekintettel Kelet-Horvátországban, Szlavóniában kialakult helyzetre, rendkívüli körültekintésre, rendkívüli figyelemre kell, hogy késztessen mindnyájunkat. A regisztrált és nem regisztrált menekültek száma már fölötte van a tízezernek. Igen sokan jönnek át egyik területrõl, majd Horvátország nyugati felén visszatérnek hazájukba, ugyanakkor az elkövetkezõ idõszakban a harcok és a küzdelmek a Duna vonalánál is folytatódnak, amely a dunai hajózást is érinti. A legújabb információk szerint is nem egy helység, köztük magyar nemzetiségû helységek is körül vannak zárva. A budapesti katonai attasék és egyes diplomaták a mai napon látogatást tesznek a határterületen és az általunk felállított menekülttáborokban is. Annyit mondhatok csak, hogy megrendítõ élményekben volt részem tegnap is. Minden szükséges intézkedést megtettünk az ország biztonsága érdekében, hangsúlyozottan Jugoszláviával való jó kapcsolatunk kívánságát, de az ország területe és légtere szuverenitásunk részét képezi. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)

Homepage