DR. ANDRÁSFALVY BERTALAN művelődési és közoktatási miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Az előző Parlament utolsó napjaiban módosította az 1985-ös oktatási törvényt, ezzel lehetővé tette a nem állami szervek, alapítványok, illetve magánszemélyek számára is a felsőoktatási intézmény alapítását és működtetését. A módosított törvény kiköti azonban, hogy ehhez egyetem esetén az Országgyűlés, főiskola esetén pedig a Kormány hozzájárulása szükséges. Egyúttal azt is előírta a Kormány számára, hogy a létesítés feltételeiről rendeletet hozzon. E kötelezettségének tett eleget a Kormány a 36/1990. számú rendeletével. Egy rossz törvényt toldozgatni-foldozgatni nem érdemes, mert minden változtatás újabb ellentmondásokat hozhat. Ezért határozta el minisztériumunk, hogy új felsőoktatási törvényt kezdeményez. Az említett 36/1990-es kormányrendelet nem térhetett el a régi törvény - tehát a módosított 85-ös oktatási törvény - kereteitől, s az Alkotmány akkori szövegétől, mely kimondta az oktatás ingyenességét. A rendeletben megfogalmazott kritériumok egyébként a nemzetközi normáknak feleltek meg, így az UNESCO, illetve az európai rektor- konferencia ajánlásait vettük figyelembe. Nem csupán azt határozzák meg, hogy az oktatók hány százaléka rendelkezzen valamilyen tudományos fokozattal, hány százalékuk legyen az egyetem főállású dolgozója, hanem előírják azt is, hogy több tudományterületen és több szakon legyen képes alapképzésre, továbbképzésre, továbbá tudományos kutatómunka folytatására is. A létesítőnek biztosítania kell az intézmény képzési céljának megfelelő épületet, egyéb tárgyi feltételeket, feladatainak ellátásához egy naptári évre szükséges pénzügyi fedezetét, továbbá a teljes képzési időre vonatkozó pénzügyi garanciákat. Ezeknek a feltételeknek mind ez ideig sem a Miskolci Bölcsészegyesület, se más alapítvány és magánegyetem, illetőleg főiskolát kezdeményező csoport nem tett eleget. Tudom, hogy jó néhány állami egyetemünk és főiskolánk sem felelne meg ezeknek a feltételeknek, de ez nem ok arra, hogy egy új egyetem létesítésénél ne ragaszkodjunk a meglévő törvények és az azokra épülő rendeletek előírásaihoz. Az új felsőoktatási törvény koncepciójának a tervezete elkészült. Megvitatta és alapjaiban elfogadta a rektori konferencia, a főigazgatói konferencia, a felsőoktatásban érdekelt szakszervezetek, valamint a hallgatói önkormányzatok képviselő-testülete is. Pozitívan nyilatkoztak róla a világbank és a Phaere -program illetékes vezetői is. A tervezet szövege megjelent a Magyar Felsőoktatás című folyóiratnak az első számában. Ebben tulajdonképpen válasz is van erre az interpellációra. A 19. oldalon megtalálható, miként ismertethetjük majd el a nem állami felsőoktatási intézményeket. A törvény végrehajtásának garanciarendszerét is megtalálhatják a felsőoktatás finanszírozási reformjáról, a modernizációról és hálózatfejlesztésről, valamint a tudományos minősítés új rendszeréről szóló tervezetekben. Ami pedig a Miskolci Bölcsész Alapítvány intézményét illeti, véleményünk szerint két választásunk van. Vagy megmérettetik magukat egy hazai és nemzetközi szakértőkből álló bizottsággal, s annak várhatóan pozitív válasza alapján csatlakoznak a miskolci egyetemhez, mely a bölcsészkar alapítására kezdeményező lépéseket tett, s így a jogi, közgazdasági és műszaki kar mellett önálló bölcsészkarként fognak működni állami támogatással. A másik megoldás: megvárják a remélhetőleg december 31-ig benyújtandó felsőoktatási törvény elfogadását, s akkor alapítványi intézményként saját maguk gondoskodnak működési feltételeikről, nevezhetik magukat úgy, ahogy akarják, de a bizonyítványaik s diplomáik állami elismeréséről a majdan felállítandó akkreditációs bizottság fog dönteni. A lényeg az, hogy nem lesznek ilyen megkötések, akármilyen egyetem alakítható, de az onnan kibocsátott oklevelet szerzőknek a tudását egy független, az egyetemek által összeállított akkreditációs bizottság bírálja, és ítéli meg, hogy az oklevelet a többi állami egyetem elfogadja-e vagy sem. Kérem válaszom elfogadását. (Taps jobbról.)