DR. KISS GYULA munkaügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amint az az interpellációban is megfogalmazódott, valóban súlyos teherként nehezedik a társadalomra azoknak a gyerekeknek a problémája, akik az általános iskola befejezése után nem mennek középiskolába, illetõleg a középiskolai tanulmányok során lemorzsolódnak, következésképpen szakképzetlen munkaerõként jelennek meg a munkaerõpiacon. Tökéletesen egyetértek a képviselõvel akkor, amikor a probléma súlyát ily módon exponálta. Azt azonban cáfolnom kell, hogy ez a réteg teljesen ellátatlanul maradna ma, a mai magyar társadalomban. Egész egyszerûen azért, mert az ellátottság vagy az ellátatlanság kérdése nem pusztán pénzkérdés, következésképpen aki valamiféle járadékban részesül, az ellátott - aki ilyenben nem részesül, az ellátatlannak minõsülne. E kérdés vonatkozásában az alapmegítélésünk nem változott a foglalkoztatási törvény elfogadásához képest. Ezen alapkérdés pedig az, hogy ezen életkorú gyermekeknek az iskolában van a helyük. Ne feledjük, hogy 14-18 év közötti fiatal emberekrõl van szó. Változatlanul meggyõzõdésünk az, hogy ilyen életkorú emberek problematikáját, vagyis a társadalmi-gazdasági életbe való integrálódásuk, elhelyekedésük kérdését nem munkanélküli segéllyel kell megoldani, ami pályakezdõk esetében mondjuk 6 hónapig folyósítható. Ezzel a megoldással - azt gondolom - sehová nem jutnánk, marad a foglalkoztatáspolitkai eszközök közül a képzés. Ha képzés, akkor természetszerûleg felmerül megint csak az egyes számú kérdés, hogy milyen képzés. Én azt gondolom, hogy az életkorból adódóan és a követelményeket kiszolgálóan elsõsorban az iskolarendszerû képzés az, amelyben kívánatos az ilyen korú emberek képzése. Természetesen ha az iskolarendszerû képzésbõl kiszorulnak, mint jelen interpellációban megfogalmazottak esetében, akkor marad az átképzés, a továbbképzés lehetõsége. Én azt gondolom, hogyha a képzésrõl beszélünk, akkor itt elsõdleges célként azt kell megfogalmaznunk, hogy ezeknek a rétegeknek - a már kialakult rétegek problémájának a kezelésén túl - újratermelõdését megakadályozzuk. Ennek alapvetõ feltételeit a Kormány a jelenleg folyamatban lévõ és elõkészítés alatt álló oktatási és szakoktatási törvényben kívánja biztosítani. Ennek az oktatási és szakképzési törvénynek az alappilléreit elsõsorban a tankötelezettség következetes betartása mint egyik alapvetõ elv, továbbá a tanulók képességeihez jobban igazodó, a mainál lényegesen rugalmasabb szerkezetû és tartalmú iskolarendszer kiépítése, továbbá a lemaradók számára kialakított speciális képzési formák jelenthetik. Tisztában vagyunk azzal természetesen, hogy ezen új törvény elfogadásáig, hatályba lépéséig is gondoskodni kell e rétegrõl. A gyermekek túlnyomó része számára továbbra is a hagyományos iskolai formák között kell megítélésünk szerint megteremteni a továbbtanulás és szakmaszerzés lehetõségét. Az igényekhez jobban igazodó szakmastruktúra kialakítása érdekében megkezdõdött az országos szakképzési jegyzék felülvizsgálata, továbbá világbanki támogatással egy új szakközépiskolai modell kialakítása, valamint a hagyományos nagyüzemi igények helyett kis- és középüzemi elvárásoknak megfelelõ képzési programok és vállalkozói ismeretek oktatása. Ennek során 61 szakközépiskolában megkezdõdik egy modellértékû, érettségit és szakképesítést nyújtó, széles alapokon nyugvó és modulárisan felépülõ szakképzési forma kialakítása, amely a késõbbiek során alapját képezheti a hazai szakképzés megújításának is. A program végrehajtására a világbanki hitelbõl 36 millió USA-dollárt, hasonló nagyságrendû hazai forrást is igényel a program. Ezen túlmenõen a PHARE-programból 1,5 millió ECU áll rendelkezésre. Továbbá meg kell említenem e körben konkrétumként a magyar és a német kormány közötti oktatási megállapodás egyes pontjait, amelyek szintén segítséget nyújtanak ezen program megvalósításához. Természetesen a jelenlegi iskolák mellett új típusú intézmények kialakítására is szükség van. E körben az iskolarendszerû oktatás keretében ez év szeptemberétõl bõvíteni szeretnénk a speciális lehetõségeket. A hagyományos formák között tovább tanulni nem tudó fiatalok számára az érintett minisztériumok együttmûködésével az Országos Közoktatási Intézet és a Nemzeti Szakképzési Intézet munkájának eredményeképpen már ez év szeptemberétõl lehetõség nyílik arra, hogy az általános iskolákban a IX. osztály beindításra kerüljön, ha ezt az általános iskola igényli, és az általános iskola záró struktúráját kellõen átalakítják. További speciális jellegû megoldást jelenthet a szakiskolai képzés bõvítése, amelynek során kidolgozásra kerülnek várhatóan 10 szakirányban pályaorientációs szakmai alapozó programok. Ilyen szakmai irányként fogalmazódott meg fémipari, faipari, villamosipari, közgazdasági stb. területeken. További specifikumok felsorolása körében meg kell említenem a dolgozók általános iskolájának az ifjúsági tagozatát, amelyen új programok, pályaorientációs programok beindítása folyamatban van. Azt hiszem, hogy az iskolarendszeren kívüli képzés vonatkozásában alapvetõen a foglalkoztatási törvényhez kell visszanyúlnom, amelynek értelmében az iskolarendszerbõl kiszoruló fiataloknak az átképzési és továbbképzési rendszer lehetõségét meg kell teremteni. Az ehhez szükséges források a foglalkoztatási alap 60a erejéig leosztásra kerültek a megyei, illetve a fõvárosi munkaügyi központokhoz. Azt várjuk, hogy a munkaügyi központok a helyi munkaerõigényekre vonatkozó elõrejelzések alapján a fiatalok életkori sajátosságait figyelembe véve szervezik meg a szakmai képzést, az átképzést. A Munkaügyi Minisztérium és a tripartit felépítésû Országos Képzési Tanács itt szakmai irányelvekkel és ajánlásokkal segíti e központok munkáját. De túl a megyei központok konkrét munkáján, várhatóan központi programok is megvalósításra kerülnek, illetve jelenleg részben folyamatban is vannak. Ennek alapja a foglalkoztatási alapból elkülönített 300 millió forint, amely rendelkezésünkre áll. E körben kell megemlítenem az észak-magyarországi regionális munkaerõ- fejlesztési és átképzési központot, amely az elsõ ilyen konkrétumként említhetõ és vélhetõen szeptemberben elkezdi mûködését. Ennek a területi hatálya Ózd, Miskolc, Nyíregyháza térségét fedi le. Vélhetõen a pénzügyi alapja ennek biztosított. Ez szeptemberben beindítható lesz. Ezen túlmenõen hosszú távon még nyolc ilyen regionális átképzõ és továbbképzõ központot kívánunk felállítani. Konkrét kérdésként hangzott el a képzési formák finanszírozása, pénzügyi forrásaink alapja. Itt meg kell említenem röviden és befejezésül a szakképzési alapot, amely 1,3 milliárd forint. Ennek felhasználásáról az Érdekegyeztetõ Tanács bizottsága dönt június elején, továbbá a világbanki hitelt - ez 24 millió USA-dollár -, a foglalkoztatási alap már hivatkozott 300 millió forintját, és a költségvetésnek a 14-16 éves fiatalkorúak iskolarendszeren kívüli képzésére jutó személyenkénti tízezer forintját. Én azt gondolom, hogy ezekbõl a forrásokból és az elõbb említett konkrét folyamatok figyelembevételével ez a kérdés a jelen pillanatban adott lehetõségek között kezelve van. Minderre tekintettel kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen.