DR. HASZNOS MIKLÓS (KDNP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A folyosói szereposztás szerint nekem most mint egy szürke párt vezérszónokának az lenne a feladatom, hogy legalább olyan jó 10-15 percig dicsérjem és méltassam ezt a törvényjavaslatot. Ettõl az önök megkönnyebbülése érdekében eltekintek. Eltekintek attól is, hogy a javaslat fontosságát ismertessem és hangsúlyozzam, tekintettel arra, hogy azt az elõttem szólók nagyrészt már megtették. Különben is a vezérszónokok közül annak, aki utoljára szól hozzá, mindig sokkal nehezebb a helyzete, mert ha fel is készül valamiben, hogy úgy mondjam, azt elõtte a többi szónokok kilövik. Én most kímélni igyekszem az önök idejét, és attól is eltekintenék, hogy - mondjuk - részletes törvénymódosítási javaslatokat tegyek konkrétan egy-egy paragrafusra. Egyvalamitõl azonban nem tudok eltekinteni, és ez pedig az, hogy ne szóljak arról a két variációs lehetõségrõl, ami egy rendszerváltás során a jogi szabályozás területén fennáll. Mi ez a két út? Az egyik az lenne, hogy mindent komplexitásában, együtt és egyszerre szabályozzunk, legalábbis azokat, amelyek összefüggenek. Teljesen világos, hogy ez egy nagyon szép és nagyon jó út lenne, ha az önkormányzati törvény megalkotásával egyidejûleg a hatásköri törvényt, az önkormányzati vagyon törvényét, valamint a fõváros és a kerületek közötti önkormányzatok hatáskörének és jogkörének a kérdését együtt, egy csomagban, komplexitásában lehetett volna szabályozni. De kérdés, hogy van-e erre idõ és lehetõség, van-e itt mód a kiérlelt szakértõi, bizottsági és plenáris üléseken történõ vitára, vagy pedig a mûködés lehetõségének a biztosításával lépésrõl lépésre haladva, de ugyanazt a célt kell, hogy elérjük. Éppen ezért én feleslegesnek és idõpocsékolónak tartom az ez irányból történõ olyan támadásokat, hogy ez a törvényjavaslat, mondjuk, most azért alkalmatlan és tárgyalhatatlan, mert hiszen nincsenek meg a hatáskörök, nincsen még meg tulajdonképpen a földtörvény, ami az önkormányzati tulajdont lényegesen fogja befolyásolni. Szeretném azt is hangsúlyozni, és szeretném azt is leszögezni, hogy nincs a világnak olyan törvényjavaslata, ami valamilyen formában ne lenne javítható. De úgy hiszem, hogy olyan sincs, ami mindig és állandóan csak alkalmatlan lenne. Ha visszagondolunk arra, hogy az önkormányzatok kérdésében az eddig elõterjesztett, és a Parlament által megszavazott törvényjavaslatok közül mind az önkormányzati törvényjavaslat, mind a polgármesterekrõl, mind az önkormányzati választásról, mind a fõvárosról és a kerületekrõl szóló, ez a törvényjavaslat is úgy indult el, hogy valakik mindig azt mondták rá, hogy ez alkalmatlan, ezt még csak meg se vitassuk. (Taps a jobb oldalon és jobbközépen.) Annak elismerésével, hogy nincs hibátlan törvényjavaslat, azt is el kell ismerni, hogy ezek az állandó alkalmatlanságok, tehát az optimum és a használhatatlanság között valahol ott van a megoldás a középúton, és azért vagyunk, és azért vannak a tisztelt képviselõtársaim, hogy értelmes, precíz, pontos és jó javaslataikkal tegyék ezt a nem alkalmatlan, de alkalmasabbá tehetõ törvényjavaslatot olyanná, hogy szolgálja egyaránt a jogalkotói szándékot, valamint az önkormányzatok érdekeit is. Az önkormányzati tulajdon egy sajátos tulajdonforma, olyan, amilyen a magyar Alkotmányban ez idáig nem szerepelt. Alkotmánymódosítás során került be mint új tulajdonforma, de ez egy olyan széles körû önkormányzati tulajdon, amilyen még sehol nem fordult elõ a világon. A világon még sehol nem alakultak úgy önkormányzatok, hogy egy korábbi pártállam, egy diktatórikus hatalom és egy állami tulajdon lebontása után jutottak volna a tulajdonhoz. Azok az általunk európainak megcélzott önkormányzatok, amelyek ma jól mûködnek, nem errõl az útról indultak, hanem a privát szférából, ezért volt nyilvánvaló, hogy ilyen terjedelmû, ilyen mértékû önkormányzati tulajdon nincs. Most csak egy kérdés vetõdik fel, amelynek a lényege: vajon akik ezeket a tulajdonokat kezelik, azok az önkormányzati tulajdont mûködtetõ szervezetek és személyek képesek lesznek-e a bonus et dirigens pater familias gondosságával és nem pedig a korábbi társadalmi tulajdonban megszokott Csáki szalmájaként kezelni ezeket a tulajdonkategóriákat. Mi úgy tudjuk, hogy a volt tanácsi közüzemi vállalatok esetében van egy olyan szándék, különösen az önkormányzatok részérõl, hogy ezeket vagy meg akarják szüntetni, vagy valamilyen formában át akarják alakítani. Ennél a törvényjavaslatnál az egyik legnagyobb gondunknak azt tekintjük, ha ezt a tulajdon átadásával egyszerûen megtehetik, módjuk és lehetõségük van rá, akkor a dolgozói tulajdon egy lehetséges kategóriájában megszüntetik annak a lehetõségét, hogy az ott dolgozó emberek dolgozói tulajdonhoz jussanak. Ezért megfontolásra ajánljuk, legalábbis addig, amíg ez a dolgozói tulajdon, a dolgozói részvényekre vonatkozó jogi szabályozás meg nem születik, addig azoknak az önkormányzatoknak, amelyek most tulajdont szereznek ezeknél a volt tanácsi és közüzemi vállalatoknál, ne lehessen lehetõségük rá, hogy ezáltal dolgozóikat negligálva a tulajdont egyszerûen megszüntetik, nem mûködtetik tovább, így ezek a dolgozók elesnének a tulajdonszerzés, részvényszerzés lehetõségétõl. Az is szerepel a javaslatban, hogy a tulajdonos kijelölésénél figyelembe vesszük a vagyon mûködtetésének gazdaságossági, mûszaki elemeit, a feladat- és hatáskörök és ezek gyakorlásához szükséges anyagi feltételek közötti összhang követelményeit. Úgy érezzük, hogy ezt az elvet nem sikerült következetesen véghezvinni, legalábbis a törvényjavaslat 7. §-a nem ezt tartalmazza. Eszerint ha a mûemlék épületben van olyan épületrész, ami nem a képviselõ-testület és szervei számára van használatban, az nem adható az önkormányzat tulajdonába. Visszautal a 2. § (4) bekezdésére, amely szerint ez államigazgatási kezelésbe kerül, ha az illetékes miniszter kéri. Ha ezt a javaslatot és ennek a megoldását konkrétan valahova behelyezzük, mondjuk a Pest megyei megyeháza épületébe, akkor az a helyzet alakul ki, hogy ebben a szép épületben egy olyan közös tulajdon vagy közös használat jön létre, amirõl a közmondás is azt mondja, hogy közös lónak milyen a háta. Itt csak eszmei hányadról lehet szó, hiszen ebben az épületben van a köztársasági megbízott hivatala, a Munkaügyi hivatal és a Földhivatal. Azok a négyzetméterek, amelyek nem kerülnek önkormányzati tulajdonba, hanem ragaszkodnak hozzá, és ennek a tulajdonában vagy a kezelésében marad, akkor a mûködtetésnek, a felújítás, karbantartás összhangjának a hiánya fog megteremtõdni, mert négy szervet kell egyeztetni ahhoz, hogy bármit is csináljanak, és mivel a tulajdon csak eszmei hányad lehet, az udvar meghatározott százaléka ugyanúgy kerül ezek tulajdonába. Ezt a megoldást mi nem tudjuk támogatni. Azt elképzelhetõnek tartjuk, hogy a tulajdon használati joggal terhelten kerül átadásra, de nem értjük a megoldást, mert ha ez nem mûemléképület lenne, akkor az önkormányzati törvény 107. § (2) bekezdése alapján de jure már most is az önkormányzat tulajdona lenne. A földdel kapcsolatban nagyon sok vélemény elhangzott. Önkormányzati tulajdonba kerül a belterületi állami tulajdonban lévõ föld, a kizárólagos állami tulajdonba kerülõ földek kivételével. Már most szeretnék egy jogi problémát jelezni: mi lesz az állam kizárólagos tulajdonában, azt a késõbbi törvények fogják meghatározni, mint például a földtörvény. Így ad absurdum az is elõfordulhat, hogy visszamenõleges hatály problematikája fog felmerülni. Ha késõbbi törvény határozza meg, hogy mi kerül az állam kizárólagos tulajdonába, az nyilván nem kerülhet önkormányzati tulajdonba, az átadás során mégis átadják, és a késõbbi törvény kizárólagos állami tulajdonnak mondja ki, akkor nyilván visszamenõleges hatállyal kell elvenni. A javaslattal egyezõen azonban egyetértünk abban a kérdésben, hogy minden belterületi föld nem kerülhet önkormányzati tulajdonba. Ha ez a megkülönböztetés azt a célt szolgálja, hogy belterületi beépített vagy beépített föld, hogy ezt a kérdést megnyugtatóan rendezze, akkor ezt igenis támogatni kell, mert a beépítettséggel együtt a föld aedificium solo cedit elv alapján az üzem területe, a rajta lévõ épülettel kerülne akkor az önkormányzat tulajdonába, vagy pedig egy óriási munka várna a telekkönyvi szétválasztásra és az egész ingatlan nyilvántartásnak új alapokra helyezése. Ezért ezt a javaslatot támogatjuk, legyen ez a megkülönböztetés olyan, hogy alkalmassá tegye az önkormányzati tulajdonba adásra azokat a földeket, amelyeken nincs épület. A vízi létesítmények önkormányzati tulajdonba adásával kapcsolatban egyetértünk azzal, hogy a vízellátással kapcsolatos önkormányzati feladatokhoz jó, ha a tulajdonosi érdekeltség is kapcsolódik. Ez a kívánságunk még az állami tulajdonban visszamaradó vizi létesítményekre is fennáll, tehát ne maradjon állami monopóliumként vízgazdálkodás a maga hatalmas, bürokratikus apparátusával együtt intakt, szent és sérthetetlen, hanem az új tulajdoni struktúrákra való áttérést minél elõbb lehetõvé kell tenni ebben a kategóriában is. Nem érintettem az önkormányzati tulajdonba adás minden kategóriáját, bízom abban, hogy a módosító javaslatok úgyis teljes körûek lesznek. Pártunk is fog módosító javaslatokat elõterjeszteni. A módosító javaslatok megvitatása, a használhatóak beépítése a törvényjavaslatba, véleményünk szerint alkalmassá teszi a törvényjavaslatot arra, hogy úgy szolgálja és segítse az önkormányzati tulajdonok kiépítésével, biztosításával, hogy megfeleljen a jogalkotói és korrmányzati szándéknak is, annál is inkább, mivel a vita elhúzódása miatt szinte biztos vagyok benne, hogy az önkormányzati hatásköröket érintõ törvény vitája is valószínûleg megkezdõdik, mire ehhez a határozathozatalhoz elérünk. Köszönöm a figyelmüket. (Jobb oldalon taps.)

Homepage