DR. WEKLER FERENC, az önkormányzati közigazgatási, belbiztonsági és rendõrségi bizottság kisebbségi véleményének elõadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Józsa Fábián kollégám nagyon megkönnyítette a dolgomat, mert tulajdonképpen összefoglalta a kisebbségi véleményt is azzal, hogy kritika alá vette a bizottság kisebbségének álláspontját. Szeretném mindenekelõtt leszögezni, hogy a bizottságban az ellenzéki pártok egyértelmûen elutasították a törvényjavaslatot, illetve a törvényjavaslatot nem tartották alkalmasnak az általános vita megkezdésére. Ez nem azt jelenti, hogy az ellenzéki pártok nincsenek tisztában azzal, hogy ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása égetõen szükséges az önkormányzatok mûködéséhez. Én a magam részérõl hetek óta jelzem a bizottságelnöki értekezleteken, hogy ezt a törvényt minél elõbb el kellene fogadni, a Kormánynak be kellett volna terjesztenie. Ennek ellenére kénytelenek voltunk "nem"-mel szavazni. Négy pontban szeretném röviden összefoglalni az elutasításnak az okát. Az elutasítás egyik oka az volt, amit Józsa Fábián részletezett már, hogy nem tisztázott, hogy a törvény milyen kategóriába tartozik; nem tisztázott, hogy a törvényjavaslat a feles törvények kategóriájába tartozik-e vagy a kétharmados törvények kategóriájába tartozik-e. Józsa Fábián nagyon jól látja, hogy a kétharmadnak nagyon nagy jelentõsége van ennek a törvénynek a kapcsán is. Ugyanis az ellenzéki pártoknak az általános véleménye az, hogy az önkormányzatoknak mindazt a tulajdont meg kell kapniok, amit az önkormányzati törvény felsorol, és az ellenzéki pártok úgy látják, hogy amennyiben kétharmados többségrõl van szó, akkor a kormánypártok képviselõi lényegesen kompromisszumkészebbek, mint sima, feles törvények esetében. Ennyiben teljes mértékben igaz, a logika kicsit fordított, mint Józsa Fábiáné. Tehát az egyik indoka a kétharmados szabálynak, a rögzítésének az, hogy a törvényjavaslat mely paragrafusai legyenek kétharmadosak. A második fenntartásunk és problémánk a törvényjavaslattal, és ez már lényegi-érdemi probléma, ez pedig az, hogy a törvényjavaslat nem tartamazza azokat a tulajdonokat, amelyeket az önkormányzati törvény felsorolt, nem minden tulajdont kíván átadni azok közül a tulajdonok közül, amelyeket az önkormányzati törvény taxatíve felsorolt a továbbiakban. Errõl is szólt Józsa Fábián részletesebben, úgyhogy nem érdemes - azt hiszem - ezt tovább taglalni. Mi úgy véljük, hogy mindazoknak a tulajdonoknak, mindannak a tulajdoni körnek, amely a kétharmados önkormányzati törvényben felsorolásra került, az önkormányzatok tulajdonába kell kerülnie, és itt fenntartásunk harmadik pontja következik: mégpedig korlátlanul kell és nem korlátozottan kell az önkormányzatok tulajdonában kerülniök! Ez a törvényjavaslat ezt több pontban korlátozza: részben a már önkormányzati tulajdonban lévõ tulajdoni tárgyakat, illetve azoknak a tulajdoni tárgyaknak a forgalmazhatóságát, részben pedig csak egy részét kívánja átadni a tulajdoni tárgyaknak. Például az irodahelyiségekre vonatkozóan ezer négyzetméterben állapítja meg azt a határt, amelyet egyébként meg kellene kapniok, de ennél talán lényegesebb a belterületi földek kérdése, amire a miniszter úr expozéjában már kitért. Úgy véljük, hogy a törvény értelmében egyértelmûen az önkormányzatok tulajdonába kell kerülniök ezeknek a földeknek. A negyedik kifogásunk pedig - és erre szintén utalt Boross Péter belügyminszter úr -, hogy a törvény egyes paragrafusai nincsenek összhangban az Alkotmányunkkal, ilyen értelemben a törvénynek ezek a paragrafusai az Alkotmányt sértik, illetve - mint mondta finomabban fogalmazva - nincsenek összhangban. Ezért mi úgy gondoljuk, hogy a törvényjavaslat általános vitára sem alkalmas. Szükséges lett volna a kormányzat részérõl, a törvénynek ezeket a pontjait újra átdolgozza, újra átgondolja, és utána kerüljön ide a Parlament elé megvitatásra ez a törvény. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)