DR. TÖRÖK FERENC (SZDSZ): Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselõtársaim! Úgy vélem, valóban rendkívüli és sokakat érintõ ügyben kértem napirend elõtti megszólalás lehetõségét. Azt a címet is adhatnám a felszólalásnak, hogy "Adáshiba". A TV 2-es csatornájának mûsorszórásáról, azaz mûsornemszórásáról van szó. (Zajongás a jobb oldalon.) Bent az épületben megy a 2-es program új, egésznapos mûsora+ (zaj) +, s mindebbõl kint a nézõk, akiknek a mûsort már hónapokkal ezelõtt, a televíziódíjak felemelésekor megígérték, semmit sem láthatnak. Az Országgyûlés kulturális bizottsága kötelezte a Televíziót két teljes értékû közszolgálati csatorna létrehozására és mûködtetésére. A Magyar Televízió már ez év januárjában jelezte a Pénzügyminisztériumnak és a Kormánynak a várható pénzügyi hiányt. Már korábban is, de a költségvetési vita óta meghökkenve figyeltük a TV körül zajló eseményeket. A Televízió pénzügyi helyzetének értékelése során Hankiss Elemér elnök úr a január 4-ei érdekegyeztetõ tanácson, illetve a február 25-ei televíziós dolgozók szakszervezeti ülésén többek között a következõt mondta - idézem -: "A plusz 2-3 milliárd forintot nem azért nem kaptuk meg véleményem szerint, mert nem hajtottuk végre a rendszerváltást, hanem azért, mert olyan típusú átalakítást kezdeményeztünk, amivel bizonyos politikai erõk nem értettek egyet. Ezeket az erõket semmi más nem érdekli, mint két-három politikai mûsor." Majd azt is elmondta - ezt is idézem -: "Amennyiben politikailag engedelmeskedtünk volna, akkor jó esély lett volna arra, hogy megszavazzanak egy normálisabb költségvetést. Nem kommunista vezérek eltávolítását igényelték a Televíziótól, igényként merült fel, hogy politikailag viselkedjünk jobban mûsorainkban; az merült föl, hogy mûsorainkban kedvezzünk bizonyos politikai erõknek, és mivel ezt nem fogadtam el, elveszítettük a pénzt." (Moraj.) Kemény szavak ezek attól az elnöktõl, akit a miniszterelnök úr javaslatára új, független irányítói szerepre nevezett ki a köztársasági elnök! Én mégis illúziókat tápláltam, bíztam abban, hogy új vezetõk megkapják a lehetõséget a pártbefolyástól mentes televíziózásra. A tegnapi és a ma reggeli vak adás, a most folytatódó, belpolitikai botrányt okozó olcsó huzakodás, amely két költségvetési szerv piaci viszonyaként tünteti fel, eloszlatja minden illúziómat. Itt tudatos stratégiáról van szó. Személy szerint fájlalom a jobb sorsra érdemes alkotóközösség munkájának a semmibevételét, amely több millió televíziónézõt foszt meg a közszolgálati televízió értékes mûsorától, amely a romló gazdasági helyzetben az emberek közérzetét, kultúráját, ismereteit volna hívatott szolgálni. Amikor a lakosság nagy részének már csak a televízió marad szórakozásra, mûvelõdésre, tanulásra, megbocsáthatatlan bûn a Kormány passzív, elutasító magatartása, amely az elõzõek tükrében csak látszólag passzív. Egyébként nagyon is direkt, és bántóan emlékeztet a régi "aczélos" eszközökre. Kérem ezek után tisztelt képviselõtársaimat, és kérem a Kormányt józan megfontolásra, lelkiismeret-vizsgálatra, helyes-e, ami történik. Pártszempontokon felülemelkedve nem kellene-e sürgõs intézkedést foganatosítani? Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)