DR. SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmányügyi, törvény-elõkészítõ és igazságügyi bizottság elnöke: Igen, tisztelt Elnök Úr. Mindenekelõtt elnézést kérek azért, hogy egy, a napirendtõl eltérõ kérést szeretnék közvetíteni most, kihasználva a technikai lehetõséget. Nagyon kérem az alkotmányügyi bizottság valamennyi jelenlévõ tagját, tartsanak ki, és maradjanak itt, mert még elkerülhetetlenül össze kell jönnünk, mert az imént nem tudtunk határozatképesen összegyûlni, s enélkül nem tudjuk megalkotni azt a földtörvényt, amely megalkotásának a határideje ma jár le. Ismételten elnézést kérek, ez nem a napirendhez kívánkozó, de egy múlhatatlanul fontos kérés volt. Ami a napirendi pontot illeti, az alkotmányügyi bizottság megtárgyalta a Polgári Törvénykönyvhöz benyújtott további módosító indítványokat is. Talán szokatlan a Házban az, aminek a lehetõségével most élek, tudniillik képviselõtársaim bizonyára megszokták, hogy az alkotmányügyi bizottság nevében csak nagyon röviden annyit szoktunk jelezni, hogy támogatunk vagy nem támogatunk egy javaslatot, illetõleg utalunk a jelentésre, s nem bocsátkozunk részletekbe. Jelen esetben azonban ettõl a helyzettõl kénytelen eltérni az alkotmányügyi bizottság. Gyurkó János képviselõtársunk módosító javaslataira gondolok, mely két módosító javaslat, a természetvédelmi és kulturális érdekek védelmében született, s melyek tekintetében az alkotmányügyi bizottság végül is úgy foglalt állást, hogy e módosító javaslatok Országgyûlés általi elfogadását nem támogatja. Lényegesnek tartjuk - az alkotmányügyi bizottság ekként döntött, s felhatalmazott arra -, hogy jelen esetben a bizottság álláspontjának a motívumait részletesen és pontosan ismertessem az Országgyûléssel a félreértések és helytelen értelmezések elkerülése végett. És ehhez a kérdéshez a véleményemet nemcsak mint a bizottság elnöke, és nemcsak a bizottság megbízásából kívánom elmondani, hanem úgy is, mint a Magyar Demokrata Fórum képviselõje, bizonyos, a Fórum értékrendje iránt alapvetõen elkötelezett képviselõ, de úgy is, mint olyan ember, aki azokat az értékeket, amelyeket Gyurkó János képviselõtársam védeni kíván, személyesen mint magánember is maximálisan elismerem, ragaszkodom hozzájuk, és minden lehetséges eszközzel küzdök is ezeknek az értékeknek a védelméért. Szeretném hangsúlyozni, hogy a természeti és a kulturális érdekek védelme és a mûemlékvédelem ügye a Magyar Demokrata Fórum programjának integráns és hangsúlyozott része. A jelen esetben egyértelmûen, Gyurkó János képviselõtársam javaslatát tekintve jó ügyrõl van szó, jó szándékról, amihez azonban képviselõtársam bizottságunk megítélése és személyes véleményem szerint is nem megfelelõ és nem helyes eszközöket választ. Nevezetesen az elsõ javaslat azzal kapcsolatos, hogy természetvédelmi és mûemlékvédelmi szempontokra tekintettel, ha egy ingatlan használatbavétele, igénybevétele, használatának korlátozása szükséges, akkor ez ilyen szempontokra tekintettel kártalanítás nélkül történhessék meg. Az alkotmányügyi bizottság egyértelmûen arra az álláspontra helyezkedett, hogy az említett értékek védelme megvalósítása nem sérthet méltánytalanul magánérdeket. Nem hozhatunk olyan törvényt, amely az említett társadalmi érdekek védelme kapcsán törést hoz a tulajdonszabadság eszméjében, és magánszemélyeket egyoldalúan megkárosít. Ez a megoldás, amit Gyurkó János képviselõtársamnak a javaslata tartalmaz, az Alkotmányba is ütközne, alkotmánysértõ is lenne. A helyes megoldás - ezt személyes véleményemként mondom - az, hogy az ilyen természetû beavatkozások esetén, melyekrõl itt a javaslat beszél, költségvetési fedezetet kell biztosítani, és a mûemlékvédelem, a természeti és kulturális értékek védelmének ügyét jelen esetben a jelen problémaként költségvetési eszközökkel kell biztosítani, és ehhez a Magyar Demokrata Fórum képviselõcsoportja nyilvánvalóan teljes mértékben és fenntartás nélkül partner és ennek az ügynek a támogatója. De ennek ez a helyes eszköze, és nem az a helyes eszköze, hogy Alkotmányba nem illeszkedõ, alkotmánysértõ jellegû, a jogszabály, a jogrendszer koherenciáját zavaró javaslat kerüljön elfogadásra. Nyomatékkal kérem tehát az Országgyûlést, hogy ezt a javaslatot ezen megokolásokra tekintettel ne fogadja el, és a bizottság véleménye szerint döntsön. Ugyanígy rá kell mutatnom a másik módosító javaslattal kapcsolatban, mely a 10. szakaszt egy i) ponttal kívánja kiegészíteni, s melynek értelmében az állam kizárólagos tulajdona tárgyai körében felvételre kerülne egy olyan kitétel, hogy ilyen kizárólagos tulajdoni tárgyat képez az ország kulturális és természeti örökségének jogszabályban meghatározott köre: tehát ezzel a javaslattal kapcsolatban is rá kell mutatnom arra, hogy jó célhoz nem jó, nem megfelelõ, nem helyes eszköz megválasztására került sor. Ugyanis nem szabad szem elõl vesztenünk mindenekelõtt azt a tényt, hogy ezeknek a kulturális értékeknek és javaknak jó része jelenleg nem állami tulajdonban van, hanem részben magánosok és köztük jelentõs részben az egyház tulajdonában. Ennek a szabálynak az elfogadása legalábbis egy olyan zavart okozna, mint hogyha ezt a helyzetet a törvényalkotó nem kívánná fenntartani, vagy nem tartaná kívánatosnak. Nyilván nem errõl van szó. De ezen túlmenõen is nem szabad szem elõl veszítenünk, hogyha szabad ezt a talán korábbi idõszakból kölcsönzött kifejezést használnom, jogpolitikai törekvéseink nem arra irányulnak, hogy az állam kizárólagos tulajdoni tárgyainak körét bõvítsük, hanem hogy szûkítsük. Számot adok arról is, hogy a bizottságban az évek során elhangzott az is jelentõs számban, hogy a kulturális és tehát az említett javak védelme körében számos jogi eszköz áll rendelkezésünkre. Így önmagában van, létezik ezeknek a javaknak a védettsége és nyilvántartása, olyan szabály, hogy eladásuk csak engedéllyel lehetséges, hasonlóképpen külföldre vitelük is csak engedéllyel valósítható meg, és még sorolhatnám. Ezek szükséges védelmi szabályok, de elegendõk, illetve semmiképpen sem indokolt az elõbb említett 10. szakasz i) pontbeli szabálynak a felvétele. Össz-egészében és összefoglalva tehát: az alkotmányügyi bizottság helyes és önmagában tisztelendõ, kifejezetten tisztelendõ értékek rosszul értelmezett védelmét látja, és azt kéri az Országgyûléstõl, hogy erre tekintettel az Országgyûlés ne bontsa meg a Polgári Törvénykönyv és az egész jogrendszer logikáját, szerkezeti egységét, mert ez a jogalkalmazásban és a jogértelmezésben súlyos zavarokra vezetne, és legfõképpen pedig ne alkossuk az alkotmányosságot illetõen vitatható jellegû törvényt. Köszönöm a figyelmet. (Gyér taps.)