DR. ANTALL JÓZSEF miniszterelnök: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! Összefoglalom válaszomat a feltett kérdésre. Természetesen írtam ilyen levelet a rádió és televízió elnökének és a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójának. Ebbõl a levélbõl, rendkívül érdekes módon, Haraszti Miklós tartalmilag részleteket idéz, de nem az egész levelet ismerteti, noha meggyõzõdésem, hogy a Magyar Kormány elnökének a két elnökhöz írott levelét teljes egészében ismeri. (Derültség és taps jobbról.) A feltett kérdésben a kézivezérlés - hasonlóan az elõzõhöz - már érvényesült. Semmiféle kézivezérlésrõl nincs szó, messze kinõttem abból a korból. (Derültség és taps.) A képviselõ úr rosszul értelmezi a helyzetet, midõn kérdésével arra utal, hogy a Kormány - úgymond - visszatér a majd két évtizeddel ezelõtti pártállami felfogáshoz. Kijelentem, hogy a Kormánynak nem áll szándékában feleleveníteni a múlt rendszer mûvelõdéspolitikáját vagy ezen belül a tömegtájékoztatáshoz való viszonyát. Ennek bizonyítéka éppen az a két levél, amelyre képviselõ úr utal. Ezekben tájékoztattam a Magyar Televízió, valamint a Magyar Rádió elnökét, Hankiss Elemér és Gombár Csaba urat, átfogó törvény elõkészítése van folyamatban a közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletérõl. Mint ismerete az Alkotmány 60. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a fentiekben jelzett témában a közszolgálati tömegtájékoztató eszközök vezetõinek kinevezése, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezése, illetõleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozása tárgyában a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával elfogadott törvény kell, hogy rendelkezzék. A törvény megszületéséig a 1047/1974. sz. minisztertanácsi határozat azon részeit, amelyeket e törvény rendelkezése folytán nem kellett hatályon kívül helyezni, továbbra is alkalmazni kell. Az utóbbi 5. pontja szerint a Magyar Rádió és a Magyar Televízió szervezetére és mûködésére vonatkozó részletes szabályokat a Magyar Rádió, illetve a Televízió vezetõi által kidolgozott szervezeti és mûködési szabályzatok tartalmazzák. 6. pontjának rendelkezése értelmében pedig a Kormány felügyelete körében jóváhagyja a rádió és televízió említett szabályzatát. A képviselõ úr értelmezése a pártállami felfogáshoz való visszatérés tekintetében e körben is meglehetõsen sajátos. Elkerülte a figyelmét ugyanis az az egyszerû tény, hogy dacára az akkor is hatályos jogszabály rendelkezéseinek, a kérdéses szervezeti és mûködési szabályzatokat határozattal soha nem hagyta jóvá egyetlen Kormány sem, mert ezekrõl érdemben minden bizonnyal a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága agitációs és propagandafeladatokért felelõs fõ funkcionáriusai döntöttek. Nyilván azért jártak el ily módon - ezzel is megteremtve a megfelelõ jogi bizonytalanságot -, hogy az akkori hatalom érvényesíthesse korlátlan befolyását. Ezzel szemben, amidõn a Kormány most érvényt kíván szerezni a jogszabáy rendelkezéseinek, a normativitás erejénél fogva éppen az ilyen jogon kívüli befolyásolhatóságnak kívánja elejét venni. Úgy vélem, a Kormány aktusa mindenképpen hozzáférhetõbb és ellenõrizhetõbb egyebek mellett a képviselõ úr számára is. Nem utolsósorban az a szándékunk ezzel, hogy felszámoljuk az említett bizonytalanságokat, és biztosítsuk e körben is a törvényességet. Tájékoztatom a tisztelt Házat és képviselõ urat, hogy az említett kormányhatározat megváltoztatására az Alkotmány ismertetett rendelkezésének értelmében a Kormánynak nincs lehetõsége, hiszen ezekrõl törvényben kell rendelkezni, a Kormánynak pedig nem áll szándékában elvonni az Országgyûlés hatáskörét. Addig azonban, amíg az Országgyûlés megalkotja e törvényt, a hatályos szabályok alapján kell eljárnunk, egyebek mellett azért is, hogy mind a Magyar Rádió, mind a Magyar Televízió mûködése törvényes legyen. E szabályok betartásáról és betartatásáról biztosított egyébként válaszlevelében mind a Magyar Televízió, mind a Magyar Rádió elnöke nem vitatva, hogy a szabályzatok Kormány általi jóváhagyása jogszerû. De engedjék meg, hogy mintaként a televízió elnöke által megküldött, ma is érvényes szabályzatból idézzek: "A televízió feladata: A Magyar Televízió feladata, hogy a televízió eszközrendszerével elõsegítse a Magyar Szocialista Munkáspárt (derültség) és a Magyar Népköztársaság politikájának felelõs megismertetését a sajtótörvény rendelkezéseinek megfelelõen+" Azt hiszem, nem kívánja, hogy folytassam. (Taps jobbról.) Úgy gondolom, ismerve (taps) és nagyra becsülve Haraszti Miklós képviselõtársam politikai pályafutásának alakulását (derültség és taps jobbról), kizártnak tartom, hogy ezt kívánná védeni. Ehhez hasonlóan az 1990. évi és érvényben lévõ rádiószabályzat azt ismerteti, hogy az elnök a Magyar Rádió tevékenységét a Kormány határozatai és utasításai alapján irányítja. Amikor tehát a magyar Kormány nevében kértem és ismertettem a jelenlegi helyzetet, akkor nyilvánvaló, hogy a mostani és hosszabbra nyúlott átmeneti állapotban keressük meg a megfelelõ megoldást. Az 1974. évi, most már az Alkotmánnyal összhangba hozott és minden azzal ellentétes rendelkezést kiiktató állapotában a kormányhatározat nem biztosít a Kormánynak semmiféle operatív beavatkozási lehetõséget, és nem vonja el a köztársasági elnök úr által kinevezett felelõs vezetõk hatáskörét sem. Mindezek alapján képviselõ úr ténykérdéseire vonatkozóan az alábbiakat kívánom elmondani: Nem az én álláspontom szerint, hanem egy, a Kormány által - az említettekre tekintettel - meg nem változtatható, de a Kormányra is kötelezõ határozat szerint áll a Kormány felügyelete alatt a Magyar Rádió és a Magyar Televízió. Ez a felügyelet azonban nem terjed túl azon, hogy a Kormány jóváhagyta az említettek szervezeti és mûködési szabályzatait. Továbbá a képviselõ úr által is említett 1974-es kormányhatározatnak csak azok a részei vannak hatályban, amelyek nem ellentétesek a közszolgálati tájékoztatási eszközök vezetõinek kinevezési rendjérõl szóló 1990. évi LVII. törvénnyel. Egyébként ez a törvény rendelkezik arról, hogy a miniszterelnök elõterjesztésére a köztársasági elnök nevezi ki az elnököket, alelnököket, a Parlament illetékes bizottságának meghallgatásával, tehát miután nem történt alelnöki kinevezés az elmúlt egy esztendõ során, mióta életbe lépett ez a jogszabály, a miniszterelnöknek joga van alelnöki elõterjesztéssel élni, azt a Parlament elé terjeszteni és annak állásfoglalása alapján a köztársasági elnök úrhoz; természetesen, jogszabályi rendelkezés nélkül egy ilyen lépés megtételénél egy miniszterelnök szükségek szerint tárgyal a televízió vagy a rádió elnökével. Egyébként Gombár Csaba elnök úrral a kinevezése óta sem találkoztam. Ennyit a címben jelzett kézivezérlésrõl. (Taps a jobb oldalon.) A kormányhatározat hatályban lévõ rendelkezéseinek alkalmazása a Kormány számára mindaddig kötelezõ, amíg az alkotmánnyal egyezõen a kérdésrõl törvény nem születik. Nincs más lehetõségünk. Annak érdekében, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió mûködésével kapcsolatban ne merülhessenek fel törvényességi aggályok, valóban szükséges a Kormány jóváhagyása a szervezeti és mûködési szabályzat megváltoztatásához. Nem kívánok utalni külön arra - éppen Petõ Iván képviselõ úr felszólalására utalnék -, hogy a szervezeti és mûködési szabályzat valóban nem tartalmazza, hogy képviselõk milyen módon szerepelhetnek a mûsorban. Ha módom lett volna, és hasonló szervezeti és mûködési szabályzat jóváhagyása lenne, annak kellett volna errõl intézkednie, amennyiben ez egy televízión vagy rádión belüli kérdésként merül fel. De ez a szervezeti és mûködési szabályzat ilyen szempontból nem rendelkezett, úgyhogy nem is tudunk hozzászólni, de gondolom, nem is nekem címezte az elõbbi felszólalását. Végezetül utalok az Alkotmány 35. §-ára, amely egyebek mellett a Kormány kötelezettségévé teszi az alkotmányos rend védelmét. Ebbe beletartozik a hatályos jogszabályok végrehajtásának kötelezettsége is. Ismeretes, hogy számos olyan jogszabály van hatályban, melyet a rendszerváltozást megelõzõen alkottak, ám arra semmilyen lehetõség sincs, hogy pusztán ezen az alapon ne alkalmazzák õket, amennyiben hatályban vannak. Igen sajátos helyzetet eredményezne például az, hogy a szabályzatnak azt a részét sem alkalmaznánk, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió önálló költségvetési fejezet keretében gazdálkodik, vagy hogy a mûködésükhöz szükséges adóhálózatról a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter gondoskodik, esetleg hogy a miniszterek és az országos hatáskörû szervek vezetõi a feladatkörükben támogatják a Magyar Rádió és a Magyar Televízió tevékenységét. Remélem azonban, hogy minél elõbb sikerül megalkotni a médiákra vonatkozó törvényt, amely megnyugtató módon rendezi majd ezeket a kérdéseket is. Kérem az Országgyûlést, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék. (Taps.)