DR. LAKOS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Az az érzése támadhat az embernek, hogy félelmetes játszma folyik az alkotmányossággal a magyar Parlamentben. Mi történt a kárpótlási törvénnyel? A miniszterelnök úr kérdésére az Alkotmánybíróság egyértelmûen leszögezte: alkotmányellenesnek tekinti, ha a tulajdonosok egyik csoportja igen, más tulajdonosok pedig nem kapják vissza tulajdonukat természetben. A kormánykoalíció ennek tudatában fél évi csûrés-csavarás után elfogadta a kárpótlási törvényt, amely arról rendelkezik, hogy egyes tulajdonosok igen, más tulajdonosok nem kapják vissza tulajdonukat természetben. Nagy veszélyeket rejt magában, beláthatatlan következményekkel járhat, ha a törvényeket nem a tartalmuk, a lényegük, hanem megszövegezésük alapján ítéljük alkotmányosnak vagy alkotmányellenesnek. Veszélyes azért is, mert gyakorlattá válhat. Íme, máris ismétlõdik, hiszen a napirenden lévõ javaslat tulajdonképpen a kárpótlási törvény folytatása. És ahogyan az, ez is megjárta elsõ fokon az Alkotmánybíróság ítélõszékét, és ez is alkotmányellenesnek minõsült. Miért? Bizonyos földeladásokra hivatkozva a Parlament korlátozó intézkedéseket törvényesített, látszólag a szövetkezeti tagok tulajdonosi jogainak védelme érdekében, valójában az ingatlantulajdon befagyasztásával a reprivatizációs törekvéseknek készítette elõ a terepet, ennek érdekében korlátozta a tulajdonosok alapvetõ jogait. Ennek indoklását Cséfalvay Gyula képviselõtársam az elõzõ napirend során részletesen kifejtette. Célja tehát egyértelmûen a reprivatizációs elképzelések szolgálata volt. A törvénynek ezt a paragrafusát az Alkotmánybíróság alkotmányellenesenek minõsítette és április 30-ától hatályon kívül helyezte. Ennek tudatában és éppen ezért két kormánypárti képviselõ céljában és tartalmában ismét ugyanazt a javaslatot terjesztette elõ: korlátozni a szövetkezeti tagok alapvetõ jogait a reprivatizáció végrehajtásáig. Tehát a korábbi alkotmányellenes javaslat van elõttünk, kissé kicirkalmazva ezzel az átdátumozással. Vajon lehetséges, hogy a Parlamentben ettõl alkotmányossá válik? (Közbeszólás a jobb oldalról: Igen! - Enyhe derültség.) Az Alkotmánybíróság már említett határozatában valóban elfogadhatónak ítélte a tulajdonosi jogok korlátozását közérdekbõl és ha az elkerülhetetlen. De ezek a feltételek ebben az esetben nem állnak fenn. Nem lehet közérdek a negyven évvel ezelõtti és Európában bizonyítottan életképtelen földbirtokszerkezet kialakítása, és nem elkerülhetetlen, hiszen a cél, a kárpótlás más eszközökkel is megvalósítható, ahogyan minden más tulajdoni sérelem orvoslására a Parlament a kárpótlási jegyekkel ezt meg is tette. Tisztelt Országgyûlés! Módosító javaslatot terjesztek be, amelynek a lényegét az indoklásban és a részletes vitában fejtem ki. Azt javaslom Önöknek, hogy a napirenden lévõ tervezetet ne fogadják el. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)