DR. BALÁS ISTVÁN (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársak! A felszólalásom lényegét tulajdonképpen Szigethy István képviselõtársam már elmondta, tehát ismétlésekbe nem kívánok bocsátkozni, néhány ponton kívánok vele vitatkozni. Az egyik kérdés az, hogy legyen-e kizárólagos állami tulajdon Magyarországon, vagy ne, illetõleg ha legyen, akkor ebbe milyen vagyontárgyak tartozhatnak bele, melyiké nem indokolt. Én a hazai életviszonyaink között - különösen arra is gondolva, hogy a koncessziós törvény is erre épül - mindenképpen a kizárólagos állami tulajdon fogalmának a fenntartása mellett foglalok állást. Szigethy István a módosító indítványában - melyet a bizottság elõtt kérdésre elemenként javasolt szavazásra föltenni - több részelem kihagyását javasolta. Ezek között szerepelt "a föld méhének kincsei" kitétel is. Arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy egy ilyen nyersanyagszegény kis országban, mint Magyarország, életveszélyes lehet az, ha valaki, mondjuk elmegy az algyõi olajmezõre, vásárol egy földbirtokot, elkezd fúrni, és megfúrja az algyõi olajmezõt, mondván, hogy övé a kincs, amit a földben talált! Nem kívánom részletesebben indokolni, de mindaddig, amíg nem vagyunk egy gazdag ország - és nem hiszem, hogy a közeljövõben erre van esélyünk -, ilyen módosító indítványt emiatt támogatni nem tudok. Egész más kérdés "a folyó elhagyott medre" kitétel. Én nem látom indokát annak, hogy a törvény továbbra is kizárólagos állami tulajdonban hagyja ezt. Arra kell gondolni a kérdés vizsgálatakor, hogyha ez kikerül a törvénybõl - mármint a felsorolásból -, az elõször is nem jelent semmiféle tulajdonváltozást automatikusan. Az továbbra is állami tulajdonban marad, mindössze arról van szó, hogy az állam azt attól kezdve eladhatja például olyannak, ki azt megmûveli. Ha ilyen rendelkezés nincs, ha a törvényben ez továbbra is kizárólagos állami tulajdonban marad, akkor parlagon marad az a föld. Gondolom, ilyen megfontolás alapján - a 8:8-as szavazati arányra is figyelemmel - a döntés a Ház kezében lesz. Azonban egy apróságra, egy technikai apróságra föl kell hívnom a figyelmet. Ahhoz, hogy Szigethy István módosító indítványának errõl az elemérõl külön szavazhassunk, az kell, hogy valaki csatlakozó módosító indítványt nyújtson be. Ez még ez idõ szerint nem történt meg, így fönnáll a veszélye annak, hogy bármennyire is támogatnánk, ha ez kiemelésre nem kerül ebbõl a javaslatból, osztani fogja az egész javaslat sorsát. Szabó János képviselõtársam elõzetesen már megkapta a dicséretet, én utólag nem tudok csak hozzácsatlakozni; szendvicsjellegûvé alakult a helyzet. Gyakorló ügyvédrõl van szó, ezért egybõl megérezte, hogy az elbirtoklás kategóriájánál milyen kockázatot jelentett eddig az, hogy az állam azt mondta, minden tulajdont el lehet birtokolni, kivéve, ami az enyém. Ez egy hatalmi monopóliummal való tipikus visszaélés! Azt a szabályt iktatja ki a Polgári Törvénykönyv javasolt módosítása, ettõl kezdve tehát elbirtokolható lesz az állami tulajdon is. A kérdés mindössze annyi, hogy a törvényjavaslat szerint mondja ki az új jogszabály azt, hogy az elbirtoklási idõ ezeknél a tulajdonoknál most kezdõdik. Szabó János azt javasolja, hogy errõl hallgasson a törvény, ugyanis ha ez ki van mondva, attól kezdve egy világos jogi helyzet alakul ki, nincs az a bíróság, amelyik az igazságosság jegyében ettõl el tud térni. Ha ez nincs kimondva, megnyílik az út a kiváló bírói jogértelmezés elõtt, és ne vegyük el ezt a kínszenvedést a bíróságtól, fejtse meg a bíróság azt a problémát, amire Szigethy István egyébként már utalt, hogy más dolog az alkalmatlan tárgy fogalma egy kizárólagos állami tulajdon esetén és más dolog az egyszerû állami tulajdon fogalma esetén. Tisztelt Bíróság! (Derültség, taps.) Tisztelt Ház! Körülbelül ennyit szerettem volna mondani - köszönöm, hogy legalább ezzel a figyelmet sikerült fölkeltenem -, illetve a bõvebbet majd holnap, amikor egy napirend elõtti felszólalás keretében a most elhangzottakra külön mód nyílik még reagálnom. Köszönöm szépen. (Taps.)