DR. HASZNOS MIKLÓS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Öböl-háború befejezõdött, az óriási technikai fölényben lévõ szövetségesek legyõzték az agresszor Irakot katonailag. A térségben saját állam nélkül, öt ország területére szétszórva élõ 17 milliós kurd népnek Irak területén lévõ 4 milliós népessége kétszeresen legyõzötté vált. Egyszer vesztesek, mint iraki állampolgárok, majd vesztesek, mint Szaddám Huszein ellen felkelõ kurd nemzetiségiek. Sajátos módon ebben a háborúban az agresszornak éppen a legelitebb alakulatai maradtak majdnem sértetlenek, a Köztársasági Gárda. Ez a kivételezett katonai erõ teljes erejével fordulhatott zavartalanul a felkelõ kurdok ellen. Az elkövetett embertelen mészárlások, gyermekek és asszonyok gyilkolása a kurdok százezreit kényszerítette menekülésre. Ezt a genocídiumot a térségben állomásozó szövetséges csapatok parancs híján ölbe tett kezekkel tûrték. Úgy látszik, agressziót csak meghatározott irányban lehet elkövetni, más irányban, más népek elleni cselekmények nem minõsülnek annak. A menekülõk éhen haltak, megfagytak, járvány pusztította õket. A világ közvéleményének nyomására segítõ akciók indultak: sátrakat, élelmiszereket, gyógyszereket dobtak le ejtõernyõvel a szerencsétlen menekülõk közé. Az eddigi ráfordítások értéke szerény véleményem szerint meg se közelíti a háború egy napjának költségét. A Kereszténydemokrata Néppárt annak a véleményének kíván hangot adni, hogy mi, magyarok nem maradhatunk tétlenek a humanitárius segítség nyújtásában. Ha képesek voltunk a gyõzteseknek szimbolikus katonai segítséget nyújtani orvoscsoport kiküldésével, akkor legyen erkölcsi kötelességünk a kétszeresen legyõzött, menekülõ népnek orvosi segítséget nyújtani. Talán akad arra is önként jelentkezõ. (Taps.) De sem a világ, sem a mi lelkiismeretünk nem lehet nyugodt. A probléma ezzel nem oldódott meg. A mi erkölcsi értékrendünk alapján minden ember Isten teremtménye, ezért egyenlõ jogokkal kell, hogy bírjon. Ezek az elvek érvényre jutnak az emberi jogok normarendszerében. De mi a garancia a kisebbségben élõ nemzetek jogainak érvényesülésére? A világnak mindig vannak neuralgikus pontjai, még Európában is, ahonnan tömegével menekülnek azonos népcsoporthoz tartozó emberek, mert nincsenek egyenlõ jogaik és életfeltételeik. Nem az a megoldás, hogy a menekültek segélyeket kapjanak, hanem biztosítani kell számukra szülõföldjükön az emberhez méltó életet nemzetközi jogi normákkal és ezek betartására szorító eszközrendszerrel. Vagyis meg kellene alkotni a kollektív kisebbségi jogokat. Tudjuk, mi kis ország vagyunk. Nem vagyunk meghatározói a nemzetközi politikának. De kezdeményezõi azért talán lehetünk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)