DR. FAZEKAS ZOLTÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az iparban a robbanás határát is súroló feszültségek elsõsorban az elmaradott fejlettségû üzemeket befogadó térségekben keletkeznek. Strukturális, piaci helyzethez kötött problémák miatt azonban lassan nem lesz olyan területe az országnak, amelyik védettnek tekinthetõ. A viszonylagosan fejlett üzemek lepusztulása véleményem szerint nagyobb probléma, mint a technológiailag elavultaké - nyilván nem szociális szempontok miatt, de nagyobb az az érték, amit elveszíthetünk. A technológiai szintet és a munkakultúrát is tekintve ilyen viszonylagosan fejlett vállalat a gyõri központú Rába. Ma ez a jelentõs szellemi és fizikai értékeket tartalmazó vállalat csökkentett munkaidõvel dolgozik. Napirenden vannak a kényszerelbocsátások, amelyek nem kímélik a jól kvalifikált szakembereket sem. Az aggódás késztet arra, hogy választóim kérését is teljesítve feltegyem az államtitkár úrnak az alábbi kérdéseket. Van-e a tárcának elfogadott, hatékony, cselekvésben is megnyilványuló stratégiája a technológiailag és szakember-ellátottságot illetõen is viszonylagosan fejlett állami vállalatok jövõjét illetõen? Mi ennek a lényege? Második kérdésem: miért késik ezeknek a vállalatoknak a privatizációja? Igaz-e az a feltételezés, hogy a privatizációban tapasztalható késlekedés következtében a Rába gyár becsült értéke egyes vélemények szerint felére csökkent, közelítõleg. Harmadik kérdés: milyen konkrét lépések várhatók a közeljövõben a Rába vonatkozásában, mekkora leépülés várható, meggyorsulhat-e a privatizáció és ezzel a tõkebefektetés, lesz-e jövõje a gyárnak - és ha ilyen lesz, akkor milyen prognosztizálható? (Gyér taps.)