RAJKAI ZSOLT, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõ Úr! Elõször is néhány - talán rossz információból származó - félreértést szeretnék tisztázni. Ön a bevezetõ szavaiban azt említette, hogy az autóbuszjáratok üzemeltetése az alapellátás része. Azzal, hogy ezzel a kijelentéssel teljesen egyetértek, el kell mondanom, nincs tisztázva, mi tartozik a közlekedésben az alapellátáshoz. A támogatást nem azért kapták a közlekedési vállalatok, a Volán-járatok, vállalatok, mert az alapellátáshoz tartozott, hanem azért, mert önmagában ráfizetésesek voltak, és ezt mûködtetni kellett, szolgáltatást kellett végezni. A menetrend szerinti autóbusz-közlekedéssel kapcsolatban a továbbiakban benyújtott interpellációra a pénzügyminiszterrel egyeztetett választ a következõkben szeretném megadni. A képviselõ úr kifogásolja, hogy az autóbusz- közlekedésnél megszûnt a korábbi állami támogatás. Ez is rossz információ, mert az állami támogatás nem szûnt meg, sõt, növekedett. Az igaz, hogy néhány - nem szociálpolitikai jellegû -támogatást megszüntetett a kormányzat, viszont engedje meg, hogy ismertessem: 1990-ben a fogyasztói árkiegészítés 7,6 milliárd forint volt, 91-ben ez 12,9 milliárd forintra növekedett. Ezen belül a helyi autóbusz-közlekedés 1990-ben 1,1 milliárd forint támogatást élvezett, 91-ben 1,9 milliárdot. A helyközieknél ez az arány úgy néz ki: +90-ben 1,7, +91-ben várhatóan 2,6-2,8 milliárd forintra növekedik a támogatás. A fogyasztói árkiegészítésen kívül más jogcímen viszont már 1991. évben nem fogja megilletni a vállalatokat. Ilyen külön támogatás volt korábban az autóbusztípus-váltásra vonatkozó támogatás. Ezen túlmenõen 1991-ben még lehetõség volt az aprófalvas települések autóbusz-közlekedésének fenntartásához az útalapból történõ finanszírozásra is. Az autóbusz-közlekedés 1991. évi költségnövekedésének ellentételezéséhez a helyi autóbusz-közlekedési cégeknél a helyi önkormányzatok általában 70-80%-os tarifaemelést hajtottak végre, a helyközi járatoknál ez pedig 55% volt. A tarifaemelés és a fogyasztói árkiegészítés együttesen, tehát az árkiegészítés növekedése összességében fedezetet nyújt a költségnövekedésekre is. Az érintett közlekedési vállalatok helyzetét tovább rontja, és ezt képviselõ úr is nagyon jól látja, hogy a munkanélküliség, a termelési szerkezet átalakítása további utasszámcsökkentést jelentett. Ezzel a problémával továbbra is számolnunk kell, és ez tovább növeli a veszteségét a közlekedési vállalatoknak. Az információk után engedje meg, Képviselõ Úr, hogy a konkrétan feltett kérdésekre válaszoljak. A Volán vállalatok feladataik biztonságos ellátásának alapjait az érvényben lévõ tarifák és támogatások mellett a takarékosabb gazdálkodással teremthetik meg. Tudvalevõ, nagyon sok vállalat, bízva az állami támogatásban, olyan költségnövelõ létesítményeket tartott fenn, amelyek most már nem tarthatók tovább üzemben, mert ezeket le kell építeni, ezeket nem lehet megfizettetni az utazóközönséggel. A helyi közlekedésben a decentralizált árhatósági hatáskör a helyi önkormányzatok felelõsségét is növeli, így a Volán vállalatok jogos igényeihez önkormányzati támogatást is igényelhetnek. A nagyobb mértékû tarifaemelés helyett az önkormányzati támogatás természetesen együtt járhat a helyi adók növelésével, ezáltal a közlekedést nem igénybe vevõk terheinek emelésével. Ezzel mi magunk nem értünk egyet, és személy szerint én sem, mert miképpen fizettessük meg adóban a közlekedés költségeit. Tehát olyan is fizetne közlekedési költséget, aki nem utazik. A helyi menetrend szerinti autóbuszközlekedésben a szolgáltatás minõségének javításával, a csökkenõ forgalomhoz jobban igazodó járatszerkesztéssel lehet javítani a jövedelmezõségen. Ennek keretében a közvetett költségek csökkentése kényszerítõ eszközöknek nagyobb bevetésével elérhetõ. Ebben elõrelépést jelentene az is, hogy a megváltozott feladatokhoz jobban igazodó jármûpark járuljon. Néhány szót errõl. Nagy teljesítményû autóbuszok közlekednek néhány utassal. Ezt a jármûparkcserét végre lehetne hajtani, de ez ismételten beruházási kívánalmakat vet fel. A jármûpark szerkezeti átalakítása ezek miatt csak a késõbbiekben oldható meg. A második kérdés: azt tudom mondani, hogy a lakosság alapvetõ személyszállítási igényének kielégítésében segítséget jelenthet a koncessziós törvény alapján egyes tevékenységek koncesszióba adása. Ez a koncessziós törvény még várat magára. Ez igen komoly lehetõséget tár fel az önkormányzatok számára. Mert amellett, hogy némileg csökkenteni is lehet a tarifákat, a koncesszióba adás díja növelné az önkormányzatok bevételét, amellyel refinanszírozni lehetne más veszteséges vonalaknak a fenntartását és támogatását. Valószínûsíthetõ, hogy ebben a rendszerben a kis utasszámú vonalak is veszteségesek maradnak, ezért ilyen formában történõ állami támogatásuk továbbra is - úgy érzem - indokolt lesz. Tisztelt Képviselõ Úr! Tisztelt Országgyûlés! Az elõzõekben kifejtett indokok alapján az érvényben lévõ törvényi szabályozás, illetve a piacgazdálkodásra való áttérés feltételei szerint nincs lehetõség az állami támogatásból rövid idõn belül megoldani a felvetett problémákat. A kérdés fontosságára tekintettel azonban megoldást jelentene az autóbusz-közlekedés helyzetének javításában az elõkészület alatt álló számviteli törvény is, mely biztosítaná az autóbusz-rekonstrukciók kedvezõbb feltételeit. Ezen túlmenõen szükségesnek tartjuk a fogyasztói árkiegészítés törvényben megszabott - ez lényeges, tehát a törvényben megszabott - mértékének 1992. évi felülvizsgálatát, a kedvezmények miatt kiesõ árbevétel teljes ellentételezésével a tevékenység jövedelmezõségének javítását. Tudom, hogy azonnali megoldást nem jelent, de arra sincs lehetõségünk, hogy ezeket a feladatokat elodázzuk, meg kell oldanunk. Tehát összefoglalva: a piaci gazdálkodásra való áttérés megoldást jelentett, ehhez beruházási javak kellenek, ezt az Országgyûlés 1992. évre megalkotott költségvetésével tudja majd finanszírozni, a koncesszió megoldást jelent, de más, nem szociális jellegû támogatást nem tud nyújtani a kormányzat. Tisztelt Képviselõ Úr! Tisztelt Országgyûlés! Kérem válaszom elfogadását. (Gyér taps.)