DR. ISÉPY TAMÁS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Igen tisztelt Képviselõ Úr! Az interpelláció bevezetõjével teljes mértékben egyetértve, az elõmeneteli és javadalmazási törvénynek és törvényjavaslatnak az volt a célja, hogy megteremtse a független bírói mûködés garanciális feltételeit, figyelembe véve azt is, hogy egy független bíróság zavartalan mûködéséhez elengedhetetlen az adminisztratív háttérnek a megfelelõ mûködtetése is. Szándékunk megvalósítását azonban nyilvánvalóan behatárolta a költségvetés. Többet kértünk, ennyit kaptunk, amennyit kaptunk, azt kellett felosztani. Most a kérdéseknek a sorrendjében, hogy hogyan készítettük elõ. Valamennyi jogi beosztású, tehát bíróról, bírósági titkárról és fogalmazóról próbabesorolás készült. Ez körülbelül 2300 személy a 7200 körüli összbírósági létszámhoz viszonyítva. A nem jogi beosztású dolgozókról részben a nagy számra, részben a rendkívül nagy fluktuációra tekintettel próbabesorolás valóban nem készült, viszont a tervezett béremelés 70%-os volt; tehát 70%-kal számoltunk, amikor a törvényjavaslatot elõterjesztettük. Tehát ennyit az elsõ kérdésre. A bírákról, fogalmazókról, titkárokról készült, a bírósági dolgozókról nem, de 70%-os béremelés volt tervezve. Most a törvény végrehajtásával kapcsolatban. 1990. december 11-én volt a megyei bírósági elnöki értekezlet, amely úgy döntött, hogy a végleges besorolások elõtt egy próbabesorolást kell a bírósági adminisztratív dolgozókról készíteni. A próbabesorolásnak az összesítésekor észleltük, hogy a bírósági dolgozók béremelésének a mértéke a bírák béremelését lényegesen meghaladja, a törvény 2. §-ának b) pontjában foglaltakkal ellentétesen a jegyzõkönyvvezetõk és a beosztott irodavezetõk többségét a törvénnyel ellentétben az ügykezelõi IX. fizetési osztály helyett a próbabesorolásnál besorolták az érdemi ügyintézõ, tehát a VIII. fizetési osztályba és a beosztott nélkül dolgozó irodavezetõket is vezetõi pótlékban részesítették a próbabesorolásnál. Ennek alapján csak éppen 7 millió forintos túllépés következett volna be a költségvetésben megállapított keretben. A problémák megoldása érdekében nem az Igazságügyi Minisztérium, hanem az ideiglenes Bírói Tanács 1991. január 31-én ülést tartott, és állást foglalt a vitás kérdésekben. Tehát az ideiglenes Bírói Tanácsnak az állásfoglalását, a január 31-it kell ismertetni, az meghatározta, hogy melyek azok a munkakörök, amelyek a törvény 2. §-ának b) pontja értelmében tisztviselõnek, tehát érdemi ügyintézõnek, és melyek azok, amelyek a c) pont értelmében ügykezelõnek minõsülnek. E szerint a jegyzõkönyvvezetõk és a beosztott irodakezelõk munkája, miután õk a bíró ellenõrzése mellett végzik a munkájukat, nem tekinthetõ önálló érdemi munkának - mondom az ideiglenes Bírói Tanács állásfoglalását. Ezért õket az ügykezelõi IX. fizetési osztályba kell besorolni. Azokat a tisztviselõket és ügykezelõket, akiknél a fizetésemelés mértéke a 90%-ot meghaladja - volt olyan, ahol 150%-os lett volna -, a törvény 20. §- ának (4) bekezdése alapján a szolgálati idejükhöz viszonyítva eggyel alacsonyabb, vagyis a VIII. helyett a IX-be sorolták be. Vezetõi pótlékban pedig csak azokat az irodavezetõket részesítették, akiknek legalább két beosztottjuk van. Irodavezetõ csak az lehet, akinek beosztottja van, nem lehet besorolni a VIII-ba azért, mert irodavezetõnek tekintette magát. Az ideiglenes Bírói Tanácsnak errõl az állásfoglalásáról a megyei bíróságok elnökeit a tanács titkársági feladatait ellátó igazságügyi igazgatósági fõosztály írásban tájékoztatta, és a végleges besorolások az állásfoglalásnak megfelelõen történtek. Törvényi felhatalmazás hiányában az Igazságügyi Minisztérium semmiféle végrehajtási utasítást, állásfoglalást nem adott ki, amint elmondtam, mind az ideiglenes Bírói Tanácsnak a határozatán alapult. A 3. kérdésre: A bírósági dolgozók szakszervezetének az elnöke az ideiglenes Bírói Tanács minden ülésén részt vesz. A január 31-i ülésen a szakszervezet megbízott elnöke vett részt, és az állásfoglalással kapcsolatban semmiféle érdemet érintõ észrevételt nem tett. Õszintén megmondom, legszívesebben a negyedik kérdéssel kezdtem volna, az anomáliákkal, mert a negyedik kérdés ezt a megítélést firtatja. Õszintén meg kell kérdeznem, vajon mit tekintsünk az adott esetben anomáliának. Talán azt a tényt, hogy amíg a bírák és ügyészek fizetésemelésének mértéke országosan nem éri el a 80%-ot, addig a bírósági és ügyészségi tisztviselõké átlagosan - mindenütt az év végérõl beszélek a három lépcsõnél - 95%-os! És ezen az arányon belül a jegyzõkönyvvezetõk és irodakezelõk béremelésének mértéke esetenként a 100%-ot meghaladja! Kétségtelenül többen sérelmezték - ebben az interpellációnak igaza van - a VIII. fizetési osztályból a IX. fizetési osztályba történõ átsorolásukat. Bár senkit nem akarok ezzel sérteni, de egy kicsit a saját munkájukat, annak jellegét és a minõsítését túlértékelve, mert így a fizetésük a 100% helyett például - uramisten - csak 85%-kal emelkedett, de sehol nem sértette meg a törvénynek azt a rendelkezését, hogy méltánytalan, hátrányos helyzetbe nem kerülhet. Nem akarom az idõt lopni, mert jár is az óra. Minden kimutatásunk, statisztikánk megvan, én a szünetben nagyon szívesen a képviselõ úr rendelkezésére bocsátom. A megindult munkaügyi viták számára csak kiemelem azt, hogy a visszasorolások után a Fõvárosi Bíróság területén a múlt évi 10 248 forintról 18 934 forintra emelkedett az átlagbér, ebben mindenki benne van. Ezen az átlagon belül olyanok is vannak, akiknek a fizetése 10 000 forintról 25 000 forintra vagy 9000 forintról 22 500 forintra módosult. Tehát a kimutatásokat rendelkezésre bocsátom. Befejezésül csak annyit mondjak: valahogy én úgy érzem, hogy ez az igazságügy nevû termék két malomkõ között õrlõdik. Az egyik malomkõ a jogkeresõ közönség, a másik malomkõ a jogalkalmazó bíróság, és valahogy mind a kettõbe, a csiszolóanyagba bekeverték az elégedetlenséget, és ezt nagyon nehéz az adott költségvetéssel behatárolt körülmények között valahogyan kiegyenesíteni. A bírói út kiszélesedése miatt nyilvánvalóan óriási teher hárul a bíróságra, én ezért az elégedetlenséget egy kicsit megértem. De az ország jelenlegi helyzetében a bírósági és ügyészségi dolgozók részére ennyit tudtunk nyújtani, és úgy érzem, hogy a bírák 80%-os fizetésemelésével szemben az adminisztratív dolgozók 95%-os fizetésemelése azért nem minõsül anomáliának, és én ezért kérném szépen, hogy az interpellációra adott választ az Országgyûlés fogadja el. (Taps a jobb oldalon.)