DR. TARJÁN LÁSZLÓNÉ környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Dr. Gyurkó János képviselõtársam indítványa, amely a fokozottan védett erdõterületeken a fahasználatoknak a korlátozására irányul, úgy gondolom, jogos aggodalmat fogalmaz meg erdeink jövõje iránt. Az önálló képviselõi indítvány elõterjesztését azok az erdõgazdálkodás területén mutatkozó negatív jelenségek váltották ki, amelyek a túlzottan nyereségcentrikus gazdálkodói szemléletbõl adódnak, és így a gazdálkodói, természetvédelmi és a tartalmas erdõgazdálkodás egyidejû háttérbe szorítására is vonatkoznak. Erdeink természetszerû állapotának megõrzése nemcsak a fokozottan védett területeken, hanem általában minden erdõterületen, ahol ez lehetséges, gazdaságos és egyben egészségügyi, természetvédelmi érdekeket is szolgál. Ugyanis a természetszerû erdõgazdálkodás költségei sokkal alacsonyabbak vagy általában alacsonyabbak a mesterséges beavatkozásoknál. Természetszerûen erdeink iránti különös figyelem azért is szükségszerû, mert egyre több az erdeinket veszélyeztetõ káros környezeti hatás: a különbözõ savak esõk, a fapusztulások, járványok, szárazság és egyéb. Így a legstabilabb erdei életközösségeknél is egyensúlyzavarok lépnek fel, amik végül is az ökológiai egyensúly felbomlását okozzák. Hazánkban 310 ezer hektár erdõterület áll természetvédelem alatt, ebbõl mintegy 60 ezer hektár a fokozottan védett, tehát a moratórium-javaslat tulajdonképpen erre a 60 ezer hektárra vonatkozik, ami az össz magyarországi erdõterületnek mintegy 3át teszi ki. Környezeti viszonyaink alakulása szempontjából kiemelt jelentõségû, hogy hazánk termõhelyein és klímájában ma még olyan arányban tenyésznek azok a tölgy-, bükkerdõ-társulások, amelyek életközösségi és faérték szempontjából rendkívül jelentõsek, és európai vonatkozásban is egyre növekvõ értéket képviselnek. Ezek az erdõk a kipusztulással fenyegetett növény- és állatfajok utolsó élõhelyei is egyben, tehát felbecsülhetetlen genetikai érdekek hordozói. A képviselõi indítvány ezen különleges természeti kincsek megóvását kívánja elõsegíteni a fokozottan védett erdõk ökológiailag legértékesebb természeti erõforrásai védelmének biztosításával. Tisztelt Ház! Nem vitatva az erdõgazdálkodásban érintettek szakmai elkötelezettségét és hitelét, mégis szükségesnek ítéljük az indítványban szereplõ részleges moratórium elrendelését azért is, mert a mai gazdasági helyzetben nehéz érvényesíteni a hosszú távú ökológiai érdekeket, különösen a hosszú távú termelési ciklusú természeti kincsek, így az erdõk tekintetében. Sajnos, az erdõk immateriális értékét a gazdálkodás során nem vették, illetõleg nem veszik kellõképpen figyelembe, már csak azért sem, mert a természeti javak értéke közgazdasági tekintetben jelenleg is kidolgozatlan. A részleges fahasználati moratórium a fahasználatok differenciált alkalmazására ad lehetõséget úgy, hogy a fokozottan védett, természetszerû erdõrészekben csak szakmailag nagyon indokolt esetben lehet kivételt tenni. Ezek fõképpen az erdõpusztulással érintett területek és egyes speciális természetvédelmi célú fahasználatok lehetnek. Ezek az úgynevezett egészségügyi termelések, amikor is a beteg, elpusztult fák kerülnek kitermelésre. Az indítvány tehát elsõsorban az ökológiai érdekeket és a további esetleges károsodás megelõzését szolgálja új magas szintû jogszabályoknak a megalkotásáig, tehát az új környezetvédelmi törvény, az erdõtörvény, a természetvédelmi törvény megalkotásáig. Úgy gondolom, hogy ezekben a törvényekben a természetvédelmi, az erdõgazdálkodási, a vadgazdálkodási, a földhasználati érdekek lehetõ legjobb összhangját kell biztosítani annak érdekében, hogy a természeti erõforrások védelmének és használatának egyensúlya biztosítható legyen. Összességében tehát megállapítható, hogy hazai viszonyaink között az igen nagy természeti értéket képezõ részleges fahasználati moratórium elrendelése indokolt. A moratórium jelentõsége a területek ökológiai, immaterális értékei szempontjából felbecsülhetetlen, ugyanakkor a felfüggesztés rövid, egy-két éves idõszaka, úgy gondoljuk, nem okozhat gazdasági konfliktust, különösen ha figyelembe vesszük ezeknek az erdõknek a 80-140 éves vágásérettségi korait. Ezeken túl szükséges megkülönböztetett figyelemmel kísérni azon erdõterületek sorsát is, amelyek egészségi állapota, fafaj-összetétele miatt az erdõrezervátum-hálózat részeként számításba jöhetnek. Mindezekkel együtt javaslom, hogy a természeti oltalom alatt álló, fokozottan védett erdõkben a részleges fahasználati moratórium elrendelését a tisztelt Ház támogassa. Köszönöm figyelmüket. (Gyér taps.)