SZABÓ LUKÁCS (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Engedjék meg, hogy az eddigi gyakorlattól eltérõen kivételesen a fenti törvénytervezet részletes vitájához szóljak hozzá. (Zaj.) A törvénytervezethez több módosító javaslatot adtam be, de mindössze egynek a részletes kifejtésével szeretném a türelmüket igénybe venni. A 7. §-hoz javasoltam egy c) pontnak a fölvételét. Ennek a lényege az, hogy a termelõszövetkezet a kárpótlási jegyeket csak azt követõen használhassa fel állami vagyonnak a megvételére, miután abból már a fennállása során kapott állami támogatást visszafizette. Ilyen módon körülbelül 50 milliárd forint állna vagy állhatna rendelkezésre, amit a mezõgazdaságban befektetve az új tulajdoni konstrukciókat meg lehetne erõsíteni, stabilizálni lehetne, valamint piacokat lehetne teremteni kül- és belföldön egyránt a mezõgazdasági termelõknek. Engedjék meg, hogy a módosító javaslatomat részletesebben indokoljam! Mind az állami vagyonnak, mind pedig a szövetkezeti vagyonnak 1949. június 8. után a kártalanítás nélküli államosítás, illetve a szövetkezetbe való beléptetés volt a forrása. Azóta nyilván mind az állami vállalatok, mind pedig a szövetkezetek gazdagodtak. A gazdagodásnak a forrása egyrészt az ott dolgozók által megtermelt értéktöbblet vagy profit - mindegy, hogy nevezzük - volt, másrészt pedig az állami beruházások. A szövetkezeteknél az állami beruházásokat nevezhetjük állami támogatásoknak. Míg az iparban a munkásság tulajdonképpen anyagi ellenszolgátltatás nélkül nem kap semmit, mert mindössze 8-10 százalékban szerez, vagy annyit kap az állami vállalatokból tulajdonként, de csak miután vagy kifizette, vagy pedig hitelre vissza fogja fizetni, ezzel szemben van a magyar társadalomnak egy igen kedvezményezett rétege a törvénytervezet szerint, ez pedig a megmaradó téeszeknek a maradék tagsága. Ugyanis a nevesítés után nemhogy az ott megmaradó földek a személyi, magántulajdonukba kerülnek, az összes eszköz is a tulajdonukba kerül, valamint a fennállásuk alatt kapott összes állami támogatás is a személyi tulajdonukba kerül. És mindez még nem elég: ugyancsak az õ vagyonukat fogja gyarapítani az a körülbelül 50 millió forintnyi összeg, amit a kárpótlási jegyek beváltása során fognak nyerni. Még egyszer, összefoglalva: módosító javaslatom azt tartalmazza, hogy ezt csak az után fordíthassák az állami vagyonnak a megvásárlására, miután már visszafizették a fennállásuk során kapott állami támogatást. Köszönöm szépen. (Taps a Kisgazdapárt soraiból.)