PALKOVICS IMRE (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Tekintsék e napirend elõtti felszólalásomat segélykiáltásnak azok részérõl, akiknek a demokrácia vélhetõen a legkésõbb fogja elhozni a gyümölcseit. Semmit nem értett meg a rendszerváltás lényegébõl, aki úgy gondolja, hogy a munkavállalók kizárhatók e történelmi feladat aktív résztvevõi közül. A mellõzés hatalmi beidegzõdése érthetõ, de a következetes érdekvédelem szempontjából teljesen elfogadhatatlan. Csak a zsarnokság engedheti meg magának, hogy pusztán hivatkozási alapul szolgál számára a nemzet elsöprõ többsége. A demokráciának pedig, legalábbis szerintem, lényeges eleme, hogy a többség részvétele nélkül nem lehetséges érdemi döntés. Ehhez a részvételhez pedig a nép által választott Parlament kötelessége megfelelõ feltételeket megteremteni. Kérdés, hogy mit tett a tisztelt Ház e fontos cél érdekében. A munkavállaló-érdekvédelmi szervezeteknek máig megoldatlan a helyzete. Szervezkedési szabadság valójában nem létezik Magyarországon, sõt a munkavállalók érdekvédelme területén határozottan romlik a helyzet. Ma jobban félnek a munkások, mint ahogy 1989-ben a szélsõséges pártállami utóvédek rettegtek. Sajnos a munkavállalóknak a privatizációban való részvételére ma semmilyen lehetõség nem áll rendelkezésre. Mellesleg rendkívül szomorú, hogy a privatizáció alapelveit sem sikerült tisztázni egy év alatt a szabad, választott Parlamentnek és Kormánynak. Azt sem értjük istenigazából, hogy hol van az a magabiztos nemes egyszerûség, amelyben a társadalmi szervezetek támogatására szánt pénz juttatásából eleve kizárták a munkavállalók által létrehozott társadalmi szervezeteket, tudniillik a jogelõd nélkülieket is, amelyek soha egy fillér állami támogatásban sem részesültek. Ugyanakkor ez a Parlament sajnos semmit sem tett a SZOT jogutódjánank vagyonelszámoltatása és az egyetlen fillér nélkül megalakuló munkástanácsok és független szakszervezetek mûködésének beindítása érdekében. Nagyon egyszerû azt mondani, hogy a piacgazdaságban spontán szervezõdnek a dolgozói érdekképviseletek. Ez különben igaz, de a piacgazdaságra épülõ demokráciák nem négy évtizedes diktatúra nyomán alakultak ki. Valódi piacgazdaság Magyarországon részben megfelelõ törvények alkotása és azok szabályozó ereje folytán jöhet lére. Mint az elmúlt idõszakban bebizonyosodott, hatékony érdekvédelemre ilyen szervezetek sem jöhetnek létre a megfelelõ törvényi feltételek megteremtése nélkül. Alighanem mint egykori kenyérpusztító munkavállaló megállapíthatom, hogy nagy árat fizetünk, ha ezeket a kérdéseket nem tudjuk rövid idõ alatt rendezni. Felhívom a tisztelt Parlament és a Kormány figyelmét, hogy ne tegyen úgy, mintha süket és vak lenne, ha akarjuk, ha nem, látnunk és hallanunk kell, hogy a rendszerváltást igazán akaró munkások, pedagógusok, egyszerû értelmiségiek ma sajnos kiszolgáltatottabbak, mint valaha. Bizony, kimondani is szörnyû: nem ok nélkül félnek. Mert tettek valamit, hogy a demokrácia létrejöhessen, most tényleg szégyellniök kell magukat. Egy éve boldog és bizakodó voltam, mert biztatni tudtam barátaimat, akik akár munkástanácsot, akár szabad szakszervezetet akartak létrehozni. Ma roppant elkeseredett vagyok, egyszerûen nem tudok mit mondani nekik, miért kell szervezkedés miatt félteniök munkahelyüket, miért õket üldözik a fõnökeik, miért kell eltûrniök ugyanazt, a sajnos tényleg hozzá nem értõ, korrupt kiskirályt, aki soha nem látott, nem tapasztalt gõggel viselkedik, s teszi munkanélkülivé például azt, aki felemeli hangját a maga és a társai érdekében. Mint az egyik független érdekvédelmi szervezet elnöke, sûrûn találkozom ezzel a megkerülhetetlen, végsõ kérdéssel, miszerint miért tûri ezt a nép által választott új politikai erõ. A munkások még ma is sok ezer "grószkárolyt" kénytelenek nap mint nap eltûrni maguk felett munkahelyeiken. Ne felejtsük ezt el, tisztelt képviselõtársaim, és javaslom, hogy próbáljuk közösen pótolni ezen a területen is mulasztásainkat. Magam élni fogok törvényalkotó jogommal, és önálló indítványt terjesztek e témában a Parlament elé. Köszönöm a figyelmet. (Nagy taps.)