Tartalom Elõzõ Következõ

TARNÓCZKY ATTILA (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a hatásköri törvénynek mindössze egy fejezetével kapcsolatban mondjam el véleményemet. Ez a tûzoltóságról szóló fejezet, hiszen módosító indítványom erre vonatkozik. Indítványoztam ugyanis, hogy a 9.-tõl a 15. §-ig az Országgyûlés emelje ki a tervezetbõl a rendelkezéseket. Ezek a szakaszok vonatkoznának a tervezet szerint a tûzoltóságra. Egyébként ezzel a javaslatommal nem állok egyedül, hiszen Kövér László képviselõtársam ugyanezt szintén javasolta saját indítványában. Röviden hadd indokoljam, hogy mi vezetett erre a lépésre. Mindenekelõtt az, hogy tudomásom szerint a Belügyminisztériumban folyik a tûzoltóságról szóló törvény kidolgozása, és én ugyan elfogadom azt, hogy a hatásköröket nagyon sürgõsen tisztázni kell, de úgy érzem, hogy ebben az esetben sokkal többrõl van szó: nem egyszerûen hatásköröket teszünk a helyükre, hanem egy meglévõ tûzoltósági rendszert alapjaiban változtatunk meg, anélkül változtatunk meg, hogy igazából a részletekben elmélyednénk, hogy látnánk a koncepció lényegét, és látnánk a következményeit. Ez lenne a fõ aggályom. De emellett vannak apróbb észrevételeim, amelyek úgyszintén aggodalommal töltenek el. Ha a dolognak azt az oldalát vizsgáljuk, hogy a tûzoltóság anyagi-technikai ellátását kiszolgáló személyzet létszáma a jövõben a tervezet szerint hogyan változhat meg, akkor a kép nem túlságosan rózsás. Jelenleg megyénként négy-öt ember foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. Amennyiben ez megszûnik, és a jelenlegi tûzoltóparancsnokságokat fenntartó önkormányzatok kezébe kerül ez az ügyintézés, akkor biztos vagyok benne, hogy ez a létszám alapjaiban fog megnõni, és ugyanakkor azt is hozzáfûzöm, hogy a megfelelõ szakértelem pillanatnyilag ezekbõl az önkormányzatokból hiányzik, hiszen a tûzoltóság oltóanyaggal, jármûvekkel, alkatrészekkel való ellátása, szervizelése mind olyan ismeretet kíván, ami jelenleg nincs jelen az önkormányzatokban, új emberekre lesz szükség, emberekre és pénzre. Nem tudom megítélni, mennyi pénzre, de biztos, hogy többletösszegekre. Nézzük az ügyintézés oldalát a dolognak. Talán a kanizsai példát említeném, hiszen kanizsai képviselõ vagyok, ezt jobban ismerem. Nagykanizsán a tûzoltósághoz 70 község tartozik körülbelül. A jövõben tehát az várható, hogy 70 község lakossága lép kapcsolatba a kanizsai jegyzõvel, aki meggyõzõdésem szerint annak idején nem erre szerzõdött, õ azt hitte, hogy kanizsai jegyzõ lesz. De ez a kisebb baj, hanem a nagyobb baj az, hogy ezek szerint az ügyiratok megérkeznek a jegyzõhöz, õ továbbítja az ügyiratokat természetesen a tûzoltóparancsnokokhoz, egyrészt, mert ezt a tervezet elõírja, nagyon helyesen, másrészt ha nem írná elõ, akkor is továbbítani kellene, mert nem ért ezekhez az ügyekhez egyáltalán. Az érdemi ügyintézés tehát marad a tûzoltóságon, ahonnan az iratok visszakerülnek a jegyzõhöz, és megint a lakoshoz. Nem látom be, hogy ez a fajta és fokú bonyolítása az eljárásnak mennyiben nevezhetõ elõremutató ötletnek, elõremutató tervezetnek. Az is problémát jelent számomra, hogy a tûzoltóság megfosztva hatósági jogkörétõl, minden bizonnyal képtelen lesz katasztrofális esetekben megfelelõen eljárni, hiszen akármilyen ügyekkel nem futhat a jegyzõhöz. Óriási gondok lesznek megítélésem szerint költségvetési oldalról. És nemcsak a Parlament által kidolgozott országos költségvetésre gondolok, hanem a helyi költségvetésekre is. Kétszer lesz megnyirbálva az a pénz, ami a tûzoltósághoz kerül. Egyszer megnyirbáljuk mi, egyszer pedig az önkormányzat. Nem szûkkeblûségbõl, nem rosszindulatból, hanem egyszerûen azért, mert a kisebb ellenállás irányába mennek a dolgok nagyon sokszor. Az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás az állandóan támogatásért kiált, ezzel szemben egy város ritkán ég. Tehát nehéz összehasonlítani, hogy mi fontosabb adott esetben. És fölmerült - meg kell mondjam - egy alkotmányossági kérdés is, hiszen egy-egy adott város nemcsak a saját pénzét kapja meg, hanem a környezõ községeknek erre szánt pénzét is végeredményben, és hogyha ezt nem fordítja a tûzoltóságra - márpedig nincs jogunk ezt ellenõrizni, nem szólhatunk bele a pénz elosztásába az önkormányzatnál, a Kormány sem teheti meg -, akkor bizony adott önkormányzat más önkormányzatok pénzét fogja költeni saját tetszése szerint. Engedjék meg, hogy befejezésül két ellenérvre is válaszoljak, amelyekkel már szembetalálkoztam, és amelyek talán újra felmerülnek. Az egyik, hogy javaslatom a jelenlegi rendszert teljesen át akarja alakítani. Hát meggyõzõdésem, hogy ez nem igaz. Ez az elképzelés akarja a jelenlegi rendszert sarkaiból kifordítani, hiszen ha azt mondjuk, és vannak, akik azt mondják, hogy eddig is a tanácsoknak beleszólása volt a tûzoltóság dolgaiba, ez igaz, de tanácsokat önkormányzatként kezelni, önkormányzatnak tekinteni nem hiszem, hogy megalapozott elképzelés lenne, hiszen a tanács legfeljebb a hatalomnak volt a bal keze, vagy inkább egyik bal keze. A másik érv, hogy elképzelésem szerint ütközik az önkormányzati törvénnyel, amely ugye elõírja, hogy a helyi önkormányzatok a tûzvédelemmel feladatként foglalkoznak, szintén úgy hiszem, nem állja meg a helyét, hiszen senki sem vitatja el azt, hogy az önkéntes tûzoltóság az a helyi önkormányzat kebelén belül mûködjék, annak felügyeletével, ezzel az önkormányzati törvény megítélésem szerint nem sérül, viszont nem tiltja az önkormányzati törvény azt, hogy efölött szélesebb hatáskörrel, jobb felszereltséggel, nagyobb teljesítményekre képesen létezzék egy állami tûzoltóság. Hölgyeim és Uraim! Én úgy látom, hogy a tervezet készítõi úgy ítélték meg, hogy a tûzoltóság feje felett ég a ház, és oltani kell bármi áron. Véleményem szerint ez nem igaz. Ez a bizonyos ház nem ég, legfeljebb mi itt, és most rágyújthatjuk tûzoltóinkra. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Homepage