DR. SZABÓ TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Nemzetközi Valutaalap kormányzótanácsa 1990. június 28-án két határozatot hozott. Az egyiket a 9. kvóta felülvizsgálatáról, a másikat pedig az Alappal szemben lejárt fizetési kötelezettségeket tartósan nem teljesítõ és annak felszámolásában együttmûködést nem tanúsító országok új szankcionáló intézkedéseinek bevezetésérõl. Az Alap kezdeményezésére elõterjesztett kormányzótanácsi határozatok meghozatalát az Alap kormányzótanácsának tagjaként Magyarország is megszavazta. A két határozat akkor lép életbe, ha a tagországok háromötöde, amelyek egyúttal 85át adják a szavazatoknak, ehhez külön elfogadó nyilatkozatot tesznek. Magyarországon az Országyûlés határozata kell ahhoz, hogy az elfogadó nyilatkozatunk érvényes legyen. Az Alap vezérigazgatója az elmúlt napokban külön levéllel fordult a tagországokhoz, sürgetve e két határozat elfogadását. Ezért terjesztjük az Országgyûlés elé ezt a két döntést. Mirõl szól ez a két IMF-döntés? Az elsõ a kvótaemelésrõl. Kilencedik alkalommal vizsgálja felül a Nemzetközi Valutaalap azokat a kvótákat, amivel az egyes tagországok részesednek az Alapban. Ennek révén, ha ez végrehajtódik, mivel egy 500s kvótaemelést tartalmaz ez, 135,2 milliárd SDR-re emelkedik az IMF összes pénzügyi lehetõsége. Magyarország szempontjából ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 530,7 millió SDR-rõl 574,8 millió SDR-re növekedne a magyar rész úgy, hogy a kvóták növekedése az emelési technikák következtében végsõ soron csak hazai valutában és számlaírás formájában jelentkezne teherként. Miért nagy jelentõségû ez a kvótaemelés? A kvótaemelés azért nagy jelentõségû elõször is, mert bõvíti a Nemzetközi Valutaalap hitelforrásait, majdnem 50kal növeli meg a lehetõségeket. Magyarország szempontjából azért nagy jelentõségû ez, mert ennek révén több forrás áll a tagországok rendelkezésére. Harmadszor azért, mert nyilván a hitelt igénybe vevõ országok - így Magyarország - nagyobb lehetõségekhez jut a hitelt nem igénybe vevõ országok befizetéseinek teljesítése révén. Különösen jelentõs éppen abban az idõszakban ennek az emelése, amikor a nemzetközi pénzpiacon meglehetõsen szûkösek a források, és Magyarországnak egyszerûen szüksége van az IMF nyújtotta pénzügyi lehetõségekre. És végül, jelentõs Magyarország szempontjából ez azért, mert elfogadása stabilizálja Magyarország szerepét a nemzetközi monetáris rendszerben. A második javaslat arra vonatkozik, hogy hogyan sújtsa a Nemzetközi Valutaalap azokat az országokat, amelyek nem teljesítik vele szemben a fizetési kötelezettségeiket, hogyan sújtsa azokat, akiknek a terhét lényegében a többiek viselik. Ennek a megváltoztatása, az alapokmány megváltoztatására tett kezdeményezés azt jelentené, hogy egy olyan közbülsõ szankcionálást tenne lehetõvé a kizáráson kívül, ami a szervezetbõl nem, de a szervezet életébõl gyakorlatilag ezeket a nem fizetõ adósokat kiszorítaná, és ez megint nagy jelentõségû Magyarország szempontjából, hiszen most néhány esetben valamelyest bennünket is sújt azoknak az országoknak a magatartása, amelyek kötelezettségüket nem teljesítik. Mivel az ország érdekeivel összhangban áll ennek a két határozatnak az elfogadása, kérem az Országgyûlést, támogassa ezt. Köszönöm szépen. (Taps.)