DR. BÖRÖCZ ISTVÁN (FKgP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Független Kisgazdapárt parlamenti csoportjai 2089-es számon csatlakozó módosító indítványt nyújtottak be az 1896-os számon benyújtott MDF módosító indítványhoz, amely az 1020-as számon elõterjesztett, a kárpótlásról szóló törvényjavaslathoz került benyújtásra. Mielõtt röviden és tárgyszerûen ismertetném a 2089. számú csatlakozó módosító indítvány fõ pontjait, engedtessék meg nekem, hogy néhány rövid gondolattal reagáljak az elõttem szóló Szabad Demokrata frakcióvezetõ néhány felvetésére. Való igaz, hogy a kormányzópártok részérõl sok, talán túl sok módosító indítvány került benyújtásra. Ezt mindenképpen korrigálni szeretné a három kormányzópárt azzal, hogy nagyon rövid idõn belül - még a héten, egy-két napon belül - jó néhány módosító indítvány visszavonására sor fog kerülni, összhangban a közös csatlakozó módosító indítvány tartalmával. Ez mindenképpen lehetõvé teszi a bizottságok számára, hogy a kárpótlási törvényjavaslat tárgyalása lerövidülhet, áttekinthetõk lesznek a módosító indítványok, és nem fogja jellemezni a törvényjavaslat bizottsági tárgyalását az a fajta áttekinthetetlenség, amelyet Petõ Iván jelzett nekünk. Elõre szeretném bocsátani, hogy a három kormányzópárt politikai megállapodása - amely alapját képezi a közös csatlakozó módosító indítványnak - mindenképpen figyelembe vette, tekintetbe vette, elsõrangúan tekintetbe vette az igazságosság és a nemzetgazdaság szempontjait. Tehát semmiképpen nem jellemezhetõ ez a közös csatlakozó módosító indítvány azzal a fajta felelõtlenséggel, amelyet a Szabad Demokraták Szövetségének a frakcióvezetõje a felszólalásában állított. Úgy gondoljuk, hogy a csatlakozó módosító indítvány nem ellenkezik az Alkotmánybíróság tavalyi határozatával, illetve nem ütközik a Magyar Köztársaság Alkotmányával. Végeredményben nem arról van szó, hogy a korábbi földtulajdonosok, illetve azok az igényjogosultak, akik a földtulajdonosokhoz kötõdnek, tehát egyenesági leszármazottak és a házastársak földjuttatásban részesülnének természetben, hanem a kárpótlási jeggyel mint ellenérték felhasználásával vételi jogot kapnának. Tehát a korábbi földtulajdonosok semmiképpen nem lennének kötelezve arra, hogy földtulajdonhoz jussanak vissza, hisz más, privatizációs és egyéb célokra is a kárpótlási jegyet felhasználhatják. Szeretném kiemelni, hogy ez a közös csatlakozó módosító indítvány semmiképpen nem egy valamiféle kizárólagos vagy túlsúlyos kisgazdapárti álláspontot tükröz. Hosszas és komoly, megfontolt politikai viták eredményeképpen úgy gondoljuk, hogy mind a három kormányzópárt szempontjai beépülésre kerültek a közös csatlakozó módosító indítványban. A csatlakozó módosító indítvány ismertetésénél külön ki fogok térni azokra az elemekre, amelyek a nem földtulajdonosokat érintõleg kerültek a csatlakozó módosító indítványba. Annál is fontosabb ennek a módosító indítványnak a tárgyszerû, tényszerû ismertetése, hisz úgy tûnik, hogy legalábbis a közvélemény egy jelentõs része igazából nincs tisztában azzal, hogy pontosan mire is irányul ez a közös csatlakozó módosító indítvány. Elsõsorban a kárpótlás mértékével szeretnék foglalkozni. Ez a most elõttünk lévõ, és úgy tudom, minden képviselõtársunk által megkapott 2089. számú csatlakozó módosító indítvány a kárpótlás mértékét, ennek a degresszióját a károsultakra nézve lényegesen kedvezõbb százalékokban állapítja meg, mint a korábban benyújtott módosító javaslatok. Nem túlságosan hosszú, ezért engedtessék meg nekem, hogy röviden ismertessem ezeket a százalékokat. 200 ezer forintos kármértékig 100 százalék a kárpótlás mértéke. Tehát ez minden tulajdonosra vonatkozik. 200 001 forinttól 300 ezer forintig 200 ezer forint, és a 200 ezer forinton felüli résznek az 50a. A 300 001 forint és 500 ezer forint közötti árkategóriában 250 ezer forint és a 300 ezer forinton felüli rész 30a. Az 500 001 forinttól pedig 310 ezer forint és az 500 ezer forinton felüli rész 10a. Ugyanakkor a termõföldre vonatkozóan pedig azok a károsultak, akik termõföldben kérik vagy termõföldre vonatkozóan szeretnének vételi jogukkal élni a kárpótlási jeggyel, õk 1000 aranykorona értékig 1000s mértékben élhetnek ezzel a jogosultságukkal. Ez a magyarországi földminõségi viszonyokat illetõen azt jelenti, hogy körülbelül 50 hektár földtulajdonig juthat vissza egy károsult a földtulajdonához a kárpótlási jegy vételi célú felhasználásával. Ugyanakkor a törvényjavaslat elõírja vagy elõírná - amennyiben ezt az Országgyûlés elfogadja - a mezõgazdasági hasznosítási kötelezettséget, tehát egy bizonyos fajta korlátot is állít a földtulajdonosok elé, ugyanakkor a csatlakozó módosító indítvány nem tartja fenn a helybenlakási kötelezettséget, tehát ezt el kívánja törölni mint a termõföldhöz való visszajutás feltételét. Nyilvánvalóan ez az 1000 aranykorona 100 0s mérték mint kárpótlási mérték, csak azokra vonatkozik, akik a kárpótlási jegyért termõföldet szeretnének venni, tehát akik ezzel a vételi joggal szeretnének élni. Arra is lehetõség van, akik ezzel a vételi joggal nem szeretnének élni, hanem más irányú, más célú felhasználását kívánják a kárpótlási jegynek, akkor az elõbb ismertetett degressziós érték szerint élhetnek ezzel a jogosultságukkal. Már utaltam rá, de még egyszer megismétlem, hogy az igényjogosultak köre a kárt szenvedettek egyeneságú leszármazottaira és a házastársra is kiterjed. Lényeges, és eddig, ha jól emlékszem, itt ma nem hangzott el, tehát lényeges mozzanata a hárompárti koalíciós megállapodásnak az, hogy a földtulajdonnal nem rendelkezõ tsz-tagokat is védelemben kívánja részesíteni a csatlakozó módosító indítvány - jelesen: azok a tsz-tagok, akik nem rendelkeznek szövetkezet által használt termõföld-tulajdonnal és 1991. január 1-jén és azóta is szövetkezeti tagok, ezekre számítva minden termelõszövetkezet tagonként másfél hektár földalapot kell, hogy elkülönítsen. Ez a termõföldalap-elkülönítés megelõzné a kárpótlásnak a megkezdését. Ez, úgy gondolom hogy egy komoly védelem a földtulajdonnal egyébként nem rendelkezõ vagy földtulajdonhoz egyébként nem jutó, a kárpótlás során nem jutó tsz- tagokkal szemben. Dr. Szabó Iván utalt már rá, hogy a csatlakozó módosító indítvány alapján a kárpótlási jegy a kibocsátása naptári negyedévének elsõ napjától számított három évig kamatozna, és a kamat mértéke, mint ahogy elhangzott már a részérõl, a jegybanki alapkamat 75a lenne. Fontos további rendelkezése ennek a csatlakozó módosító indítványnak, hogy az önkormányzati, illetve állami tulajdonú lakások megvásárlásánál a kárpótlási jegy fizetõeszközként szolgálna. Ennél a formációnál a korábbi lakástulajdonosokat elõvásárlási jog illetné meg, kivéve azokat az eseteket, amikor a lakásban bennlakó bérlõ vásárolja meg a lakását. Nyilvánvalóan, ha a lakásban lakó bérlõ más forrásból, más okból rendelkezik kárpótlási jeggyel, akkor ugyanúgy õ is fizetõeszközként használhatja fel a tulajdonában levõ kárpótlási jegyet. További nagyon lényeges bõvülése a törvényjavaslatnak az, hogy az egzisztenciahitelrõl szóló jogszabály alapján felvett hitelek, illetve a privatizációs hitel igénylése esetén a kárpótlási jegyet saját erõként kell figyelembe venni. Két lényeges eljárási jellegû mozzanata is van a módosító indítványnak. Az egyik, hogy a kárpótlási jegy iránti kibocsátási kérelmet az eredeti 30 napos határidõvel szemben 90 nap alatt lehet benyújtani az illetékes megyei kárrendezési hivatalhoz. A másik nagyon lényeges eljárási szabály pedig, hogy az e törvény alapján a hivatal elõtt induló eljárások illetékmentesek. Összefoglalásként szeretném még egyszer kiemelni azokat a nagyon lényeges mozzanatait ennek a csatlakozó módosító indítványnak, amelyek nem elsõsorban a földtulajdonosokat, nem elsõsorban a Kisgazdapárt hagyományos bázisához kötõdõ, bázisát jelentõ rétegekhez kötõdnek, ezzel is jelezve, hogy itt lényegesen többrõl van szó, mint a volt korábbi földtulajdonosok földhöz juttatásáról. Utalnék még egyszer a földtulajdonnal nem rendelkezõ tsz-tagokra számított fejenkénti, tagonkénti másfél hektáros földelkülönítésre, utalnék a degressziónak a kárt szenvedettekre nézve lényegesen kedvezõbb mértékeire, utalnék a lakásvásárlási lehetõségre, továbbá az egzisztencia- és privatizációs hitelnél történõ saját erõként figyelembevételre, és utalnék a lényegesen kedvezõbb kamatozási feltételekre. Köszönöm a figyelmet. (Taps középen.)