DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy igaz emberrõl szeretnék néhány szót szólni, aki élete szolgálatával és hûségbõl fakadó tragikus halálával méltóvá vált arra, hogy a magyar Országgyûlés megemlékezzék róla. Szigethy Attilának, forradalmunk kiemelkedõ politikusának, Nyugat-Magyarország, a Dunántúl forradalmi vezetõjének, a Dunántúli Nemzeti Tanács elnökének összezúzott tetemére hosszas keresés után egy elhagyott rabtemetõben Sopronkõhidán leltek rá, ahova nyolc kivégzett mártírtársával együtt a megtorló hatalom elrejtette. Csak most, mártírhalála után 34 évre jött el az ideje, hogy a magyarság, Dunántúl és Nyugat-Magyarország népe végsõ búcsút vegyen forradalma vezetõjétõl, a kiváló férfiútól, politikustól. Szigethy Attila 1912-ben született Kapuvárott. Fiatalon kisvárosi tisztviselõ, ipartestületi titkár, járásbírósági írnok, késõbb jegyzõ. A Rábaköz fõvárosaként emlegetett Kapuvárott nap mint nap szembesül a nyomorúsággal, a falusi szegénységgel. A 30-as évek második felétõl közel kerül a népi írókhoz és mozgalmukhoz. A háború végén bátran szembefordul a nyilasokkal. Származása és népi elkötelezettsége okán 1945 tavaszán a Nemzeti Parasztpártban kezd politizálni. A Parasztpárt kapuvári szervezetének a titkára. 1947-ben pedig Sopron megye parasztpárti vezetõje lett. 1947-ben választási listán országgyûlési képviselõ, majd 1949-ben, 1953-ban ismét képviselõvé választják. 1953-tól haláláig nyílt és õszinte híve Nagy Imrének és Nagy Imre politikájának. Szigethy Attila a rákosista idõkben is megõrizte emberi és politikai hitelét, népszerû volt és maradt a megye értelmisége és egyszerû népe elõtt. Ezért amikor 1956. október 25-én Gyõrt is elérte a forradalom, a forradalmi tanács természetes módon választotta vezetõjéül. Elnöke lett az 1956. október 26-án megalapított Gyõri Ideiglenes Nemzeti Tanácsnak. A lázas forradalmi napokban Szigethy Attila a Gyõr-Sopron Megyei Nemzeti Tanács, majd a Forradalmi Dunántúli Nemzeti Tanács elnökeként mindent megtett a rohanó események kézbentartására, a gyõri orosz beavatkozás, a véres harcok elkerülésére. Bölcs vezetõként, reálpolitikusként szervezte és vezette társaival a forradalmas Nyugat-Magyarország új életét. Késõbb a Kádár-kormány megpróbálja maga mellé állítani, ám a szélsõségektõl mentes, a legnemesebb hazafias és forradalmi eszmék fûtötte férfi elutasítja a kollaborálást. Fokozatosan kezdõdik ellene a hajtóvadászat, és mivel nem akar külföldre menekülni, egyre szorul körülötte a hurok. 1957 május elején letartóztatták. A május 10-ei országgyûlésen megfosztják képviselõi mandátumától, ugyanakkor Kádár meghirdeti a Szigethy-féle dunántúli ellenkormány képtelen vádját, mintegy szabad folyást engedve a Dunántúlon és Gyõrött - az ellenforradalom második fõvárosában - is a megtorlásnak, a lihegõ bosszúnak a forradalom résztvevõi ellen. E nemtelen bosszúhadjárat áldozata lesz hû forradalmár és hazafi társaival együtt Szigethy Attila is. Összezúzott tetemét 34 évi jeltelen síri lét után, 1991. március 24-én, délután, 15 órakor helyezik örök nyugalomra szülõvárosában, Kapuvárott, a város által adományozott díszsírhelyen. A temetésen az Országgyûlést Vörös Vince alelnök úr képviseli. Legyen ez a nap végsõ megnyugvás a holtnak, de töltse el nyugtalan önvizsgálat és lelkiismeretfurdalás ma is élõ üldözõit, gyilkosait! A magyar nép megõrzi hû fiát emlékezetében. (Általános taps.)