NAGY ATTILA (MSZP): Tisztelt Miniszter Úr! Elõrebocsátom: a választ elfogadom, mert az általam ismert társadalmi feltételekkel összhangban egy, kilábalásra lehetõséget ígérõ koncepciót tartalmaz. Szeretném azonban felhívni tisztelt figyelmét arra, hogy a Szovjetunióba irányuló sertésszállításból - mondjuk - Bács-Kiskunban, ahol jelenleg 9700 fölösleges disznó van, 500 fog jutni, mert a szûkös lehetõséget kénytelenek vagyunk valahogy az ország fölöslegei között elosztani. A másik dolog, hogy a fölöslegeknek csak egy hányada képes kivárni a bekövetkezõ konjuktúrát és a lassan bontakozó segítséget, mert például a mezõgazdaság élõ állománya olyan, hogy minél kisebb egy gazdaság, annál gyorsabban csak a puszta életben tartása is fölzabálja a gazdát. Tehát egy 110 kilós disznó, ami a gazda nyakán marad, továbbra is napi 750 forintot meg fog enni, és ennek következtében a gazda nem tud várakozni. (Zaj.) A másik dolog: az az érzésem, hogy a törvény szigorával is közbe kéne lépni. Mert például hamis váltónak minõsül a világon mindenütt az a váltó, ami egy bankban nem számítható le, és nálunk hiányoznak azok a retorziók+