DR. GERGÁTZ ELEMÉR földmûvelésügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselõ Úr! Tisztelt Országgyûlés! A Nagy Attila képviselõ úr által felvetett kérdés nem egy konkrét gondra, de szinte a Kormány négyéves gazdasági programjának az élelmiszergazdaságot érintõ szinte egészére irányul. E szûkös néhány percben valószínûleg nem lesz módom arra, hogy programunkat teljes egészében felvázoljam, de rövidesen vitára bocsátjuk idevonatkozó téziseinket. Ön az interpellációjában a jelenlegi helyzetet plasztikusan ábrázolja, amikor a piacok beszûkülésérõl és a magyar gazdaság pénzügyi nehézségeirõl beszél. A magyar élelmiszergazdaság magas szinten képes ellátni jó minõségû áruval a lakosságot. Ezt támasztja alá, hogy a tárcához tartozó ágazatok teljes termelésének 70át belföldön, 30át exportként, külföldön értékesítik. Az 1990. év adatai, az aszály és egyéb kedvezõtlen külsõ körülmények ellenére is jelentõs exportról tanúskodnak. Így 1,9 milliárd dollár és 900 millió rubel volt az exportunk árbevétele tavaly. Tudomásul kell vennünk, hogy az egész nemzetgazdaság mai nehézségei, úgy az agrárgazdaságé is, a múltban keresendõk. Az elmúlt tíz évben nem nõtt az ágazat hatékonysága, és emellett az elmúlt öt-hat évben nem beszélhetünk normális mezõgazdasági évrõl, viszont volt fagy, belvíz és aszály - és minden. Ezeken kívül az utóbbi idõben felerõsödtek, sokszor kívülrõl indukált módon, a bizonytalansági tényezõk: így a tulajdon és ezenbelül a földtulajdon körüli viták, valamint a szövetkezeti formaváltás körüli nézetkülönbségek. Jelentõsen hat az ágazatra a piaci viszonyok bevezetésével együttjáró feltételrendszer-változás, így a közvetlen termelési támogatások megvonása is. Az inflációs nyomás hatására a lakosság élelmiszerfogyasztása jelentõsen csökken, ezért ma árufeleslegek vannak. Megítélésem szerint ezek a feleslegek a piac szereplõinek valós kereslet-kínálatához alkalmazkodó magatartásával megoldódnak, nemcsak az eladási árak - tej, hús - csökkenése, de a termelõk alapanyag árainak - kukorica és egyéb takarmányok - csökkenése révén a termelés jövedelmezõbb lesz. Az agrárexport problémáinak megoldására az ország egyébként is szûkös költségvetésébõl, a már többször más interpellációkkal összefüggésben említett 29 milliárd forint költségvetési támogatás áll rendelkezésre. Ennek az összegnek az elosztását a rendtartást megvalósító koordináló bizottság végzi el. Ezen összeg jelentõsebb, 25 milliárd forintos hányada exportszubvencióként kerül felhasználásra, elsõsorban hús-, tej-, baromfiexportnál. Exportpiacaink beszûkülése alapvetõen a Szovjetunióval és a volt szocialista országokkal kötött ezévi megállapodások csökkenése miatt következett be. Most biztatásul mondom azért, hogy ezen a téren is van már némi javulás, több termék szállítása megindult. Konkrét példát mondok: 57 380 darab 105 kilogramm feletti élõsertés exportja 15támogatással, megindult a Szovjetunióba, Romániába és Jugoszláviába. Újabb 40 ezer darabra március 18-i határidõvel írtunk ki tender-pályázatot, mivel eredetileg százezer darab sertésre biztosítottunk szubvenciót. 136 250, 120 kilogramm feletti sertés levágására és exportcélú darabolására 650 forint/darab intervenció igénybevétele mellett nyert pályázatot 20 vállalat. Ez az export nyugatra irányul, az állatok 75-80át már levágták. Újabb lehetõségeink vannak az Azimut nevû szovjet-magyar közös vállalat félsertés-exportjának. Itt az FM csak egy indukáló hatást és egy bizonyos szervezõerõt tudott kimutatni. Végül is megindítottuk az exportot. Tisztelt Képviselõ Úr! A Kormány agrárgazdasággal kapcsolatos intézkedéseit, koncepcióját mutatják azok a készülõben lévõ törvények, amelyeket a Ház fog a közeljövõben tárgyalni. Az új államháztartási törvény fogja megadni az agrárszubvenciók jövõbeni rendszerét. Megítélésem szerint az ágazatban megjelenõ munkanélküliség ellen a munkaerõpiac általános eszközrendszerének kialakításával a munkaügyi tárcával közösen kell fellépnünk, és az ide vonatkozó intézkedéseket megtennünk. Végezetül kérem képviselõ urat, hogy a rövidesen megjelenõ és vitára kerülõ, a Kormány négyéves gazdasági programjának tárgyalásakor is képviselje az agrárágazat problémáit úgy, ahogy ezt jelen interpellációban számomra nagyon szimpatikus módon megtette. Tisztelt Képviselõ Úr! Tisztelt Országgyûlés! Kérem az interpellációra adott válaszom elfogadását, és bizalmukat, megértésüket. Köszönöm. (Taps.)