VARGÁNÉ PIROS ILDIKÓ (független): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Mindenekelõtt választókerületem, valamint Szabolcs-Szatmár- Bereg megye télialma-értékesítési gondjainak megoldása érdekében interpellálok a miniszter urakhoz. Szólnom kell, mert egy olyan termék került veszélybe, amelynek sorsa a kialakult területi koncentráció miatt, a munkanélküliség, a jövedelemviszonyok miatt egyébként is kritikus helyzetû térségünket hozhatja még katasztrofálisabb helyzetbe. Tisztelt Miniszter Urak! Kedvezõtlen termõhely-adottságú megyénkben, alacsony aranykoronájú földjeinken több évtized alatt elég magas színvonalú télialma-termelés alakult ki. Ez gazdaságos együttélést tesz lehetõvé természeti adottságainkkal. Bár ez a tevékenység korábban magasabb, ma már sajnos lényegesen alacsonyabb jövedelmet biztosít, de nagyon reméljük, nem kell múlt idõben mondanunk azt, hogy csak biztosított. A támogatások drasztikus leépítése, a költségek áttekinthetetlen emelkedése napjainkban megkérdõjelezi mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés létjogosultságát. Akkor pedig csak a gyümölcs- és zöldségtermesztés marad. Lehetõségeink rövid távon - fejlett ipar nem lévén - rendkívül behatároltak. Az elõbbiek miatt és azért is válik központi jelentõségûvé Szabolcs-Szatmár- Bereg almájának sorsa, mert megyénkben található 24 ezer hektár télialma- ültetvény. Ennek 90a magánvállalkozásban van, és a termés a 600 ezer tonnát is elérheti. E térségben a növénytermesztés minden harmadik forintja az alma értékesítésébõl származik, a megye lakossága 60ának munkája és jövedelme tehát közvetlenül függ az almaágazattól. Óriási értéket képviselnek a létrehozott ültetvények és a hozzá kapcsolódó termelõ infrastrukturák. A télialma értékesítését a megváltozott piaci körülmények között mi magunk megoldani nem tudjuk. Ugyanis a termés 40a eddig szovjet piacon értékesült, és az idei termés e piacon történõ értékesítése, elhelyezése teljesen kilátástalan. Bár tisztában vagyunk azzal, hogy a piacgazdaság viszonyai között a piaci viszonyokhoz a termelõnek is igazodnia kell, de azt mindenki tudja, hogy a télialma esetében olyan kultúráról van szó, ahol egyik évrõl a másikra nem, vagy csak nagyon kis mértékben lehet a piac igényeihez alkalmazkodni és a piacváltást megvalósítani. E sajátosság miatt az értékesítési feltételek megteremtésében a Kormánynak is szerepet kell vállalnia. (Folyamatos mozgás.) Én tudom, hogy más megyék képviselõinek nem olyan fontos ez a kérdés, de én kérném, hogy hallgassuk meg figyelemmel, amit mondok, mert szeretném, hogy ha határozottan tudnának állást foglalni e kérdésben. Tehát folytatnám. A természet büntetlenül nem vár, mert metszeni kell. És ha már metszõollóval, és bízom benne, hogy nem baltával mentünk ki kertünkbe, tudnunk kell, hogy kinek adjuk majd a termést. Csak ezen információk birtokában dönthetünk arról, hogy milyen göngyöleget gyártsunk. Persze erre most még gondolni sem tudunk, hogy mennyi lesz a költség, mennyiért adhatjuk el a termést, és mikor látjuk az árát. Ez mind-mind olyan kérdés, amire választ egyelõre senkitõl nem kapunk. Én remélem, hogy a miniszter urak a kérdéseinkre választ adnak. Tudniuk kell, hogy az értékesítési szerzõdések hiányában, finanszírozási problémák miatt már leállt a göngyöleggyártás, és megkezdõdött az alapanyag, vagyis a fa exportra történõ értékesítése. Így az értékesítésnek késõbb a göngyöleghiány is akadálya lehet. Ezért itt és már most, a metszés idõszakában szeretném a figyelmet felhívni arra, hogy az egymillió tonna télialma értékesítése komoly társadalmi gondot okozhat. Megyénket ez különösen sújtja, hiszen a termés több mint fele megyénkben termelõdik. Azért is most kell szólnom, mert az ágazatban korábban keletkezett feszültségek kezelése is csak több hónapos huzavona után született meg. És nem egészen érdemi intézkedéssel. Gondoljunk csak a tejre és a húsra. Fenyeget a veszély más gyümölcsök értékesítésénél is, az EGK vámtételek emelése és a kvóták szigorítása miatt. Kérem a tisztelt miniszter urakat, hogy a gyümölcstermelés helyzetét sürgõsen tekintsék át, és a piacok megszerzését ne csak a véletlenre bízzák, hanem védjék, segítsék saját termelõiket. Különítsenek el intervenciós alapot a gyümölcstermelõk részére. Mûködjenek közre a piaci finanszírozási gondok megoldásában. Mert az idõ múlásával a növekvõ feszültségek késõbb kezelhetetlenné válnak. Támogassák a gyümölcstermelõk kéréseinek megvalósítását, mivel az ültetvények kivágása - ha nem ez a cél - a késõbbiekben nagy kárt jelentene az országunknak. Ne a természeti csapásoktól várjuk problémáink megoldását, hanem idõben készüljünk fel azok rendezésére! Köszönöm a türelmüket. (Taps.)