DR. SZÛCS ISTVÁN (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselõtársaim! A múlt hétfõi általános vita kezdetén a gazdasági bizottságból három képviselõtársamat már az a szerencse érte, hogy elmondhatta véleményét errõl a koncessziós törvényrõl. Én viszont kihasználom a lehetõséget, hogy az SZDSZ-es és az MSZP-s képviselõtársam korábban elhangzott véleményéhez kapcsolódjam, és ennek megfelelõen eltekintek a törvényjavaslat dicsérgetésétõl, hanem a jobbítása érdekében néhány jobbító vagy kritikai észrevételt szeretnék tenni. Elõrebocsátandó, hogy ez a törvényjavaslat nagyon idõszerû, nagyon hiánypótló, és miután vegyészmérnök vagyok, nem szakmám, de mégis félve megemlítem, hogy a preambulumba talán nem azt kellene beleírni, azért kell ez a törvény, mert mind a hazai, mind a külföldi joggyakorlatban fontos, hanem azért kell ez a törvény, mert enélkül nem kopogtathatunk a piacgazdaság kapuján. Azért kell ez a törvény, mert szükség van rá annak érdekében, hogy a mûködõ tõkét ide tudjuk csalogatni. Nagyon kellemetlen dolognak tartom, hogy még nem készült el az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos törvénykezés, nem készültek el az itt már sokat említett ágazati törvények, a bányászatról, az energetikáról, a postáról, a közlekedésrõl stb. Ennek megfelelõen ez a törvénytervezet csak keretjellegû lehet, amit én sajnálattal veszek tudomásul, mert úgy gondolom, hogy ezt a csomagtervben lett volna helyesebb elénk terjeszteni. Miután nem látok reális esélyt arra, hogy ezek az ágazati törvények belátható idõn belül elénk kerüljenek, én tisztelettel kérdezném az igazságügyi kormányzatot, hogy nem lenne-e mód arra, hogy a kerettörvények egyes szabályozásai helyett mi esetleg bizonyos kormányhatározatokkal segítenénk át ezt a koncessziótörvényt, hogy minél hamarabb mûködõképes legyen. Példának okáért jegyzem meg - igen, köszönöm, látom, hogy képviselõtársam bólogat, tudom, hogy egy törvényt nem lehet egy kormányhatározattal überolni, de azt is tudom, hogyha a koncessziós törvény mellé idõben a bányászatról szóló törvényt nem bírjuk nyilvánosságra hozni és törvényerõre emelni, akkor ez a koncessziós törvény az 1961-ben kiadott bányászati törvénnyel összevetve praktikusan mûködésképtelen. Ezért bátorkodom mégiscsak megkérdezni, nem tudunk-e itt valami segítséget adni. A másik gondolat a földtulajdonnal kapcsolatos. Hónapok óta már benne van a vérünkben ez a rögeszme. Ez a koncessziós törvény olyan földtulajdont emleget, amelyet részben infrastrukturális célra vennénk igénybe, részben pedig nem, mondjuk szállodaépítésre. Tisztelettel érdeklõdöm, hogy a koncesszió kapcsán nem szükséges-e a földtulajdonnal kapcsolatosan már meglévõ törvénykezések változtatása, nevezetesen fenn kívánja-e tartani a Kormány azt a gyakorlatot, hogy kisajátít. Amennyiben a jelenlegi kisajátítási rendszer érvényben lesz, akkor rendben lévõnek látom a törvényt, de ha változtatni akarnánk valamit, akkor mégis csak utalni kellene a konceszsziós törvényben a földtulajdonnal kapcsolatos témákra. A következõ gondolat szerintem nagyon fontos, ez az a-h-ig 12 pontból álló taxatív felsorolás. Azt tünteti fel, hogy az állam milyen jogairól, monopolisztikus jogairól kíván lemondani a koncesszió érdekében. Ez 12 témakör. Tisztelettel kérdezem, hogy miért van szükség ilyen taxatív felsorolásra, amikor is ez a felsorolás feltétlenül szûkítõ értelmû. Gyakorlatilag akkor jó ez a taxatív felsorolás, ha valamely tevékenységet ki akarunk zárni a koncesszióból, és akkor én meg szeretném kérdezni: vajon mi most tévedhetetlenek vagyunk-e, avagy arra építkezünk, ha 3 hónap múlva eszünkbe jut egy újabb tevékenység, akkor törvénymódosításra lesz szükség? Megkérdeznék négy témát: vajon teljesen biztos-e az, a dohány- vagy a szeszmonopóliumból, a drogmonopóliumból, de furcsa példát mondok, a postabélyeg-nyomtatás állami monopóliumából vajon egy kis részt nem akarnánk koncesszióba adni, ez nem szerepel a felsorolásból. A jogászok kitanítottak engem, hogy szükség van egy kemény felsorolásra, csak nem biztos, hogy így, mert ha egy hónap múlva a gazdaság változása, a szemléletünk változása miatt eszünkbe jut, akkor ott feltétlenül törvénymódosításra van szükség. Kérdezem, hogy nem tudunk-e valami lazább szerkezetet ehhez csinálni. Következõ gondolat a mûködtetés. Az egész koncessziós törvény arra épül, hogy csak mûködtetésre adunk koncessziót. Én mint mérnökember úgy gondolom, lehet, hogy ez jogilag jól van fogalmazva, de gazdaságilag ez butaság, ti. úgy akarunk mûködtetésre koncessziót adni, hogy a tõkéstárs, a partner építsen, létesítsen valamit az országunkban. Létesítsen gázvezetéket, villamos elosztóhálózatot, bányát, sok mindent és utána mûködtesse tizen-, huszon-évig. Az 1. § részletes indoklásában ez világosan le van írva, de nincs leírva a normaszövegben. Én úgy tudom, mint nem jogász, hogy a bíróság elõtt az a törvény, ami le van írva az 1. §-ban, ami a részletes indoklásban van benne, az csak iránymutatás. Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy írjuk bele a törvény normaszövegébe azt az eredeti célt, amire a koncessziót akarjuk. Mi koncessziót akarunk adni, hogy Magyarország és Nyugat-Németország között épüljön ki egy gázvezeték, amivel rá tudunk lépni a nyugati gázrendszerre. Várjuk ennek a kiépülését és mûködtetését. Mi nem akarjuk idegen tõkéssel mûködtetni a Barátság vezetéket. Én nagyon-nagyon fontosnak tartom, hogy a mûködtetés és a létesítés legyen befogalmazva a törvénybe. Mint bányászféle ember, nagyon hiányosnak érzem a bányászattal foglalkozó passzust. A bányászattal kapcsolatos tevékenységeknél nem világos, hogy szolid, szilárd és fluidumanyagok bányászatáról van szó. Még csak az sem világos, hogy szén mellett vagy a szilárdásvány-bányászat mellett bele kell-e feltétlenül érteni a gáznemû és a cseppfolyós szénhidrogéneket? De az aztán végképp nem világos, hogy a geotermikus energiát miért nem szerepeltetjük itt, a termálvizet, a gyógyvizet, egyáltalán Zsebõk képviselõtársam módosító javaslata alapján miért nem szerepeltetjük az ivóvizet. Nemzeti kincs. Gondolom, hogy a bányászattal kapcsolatos fejezetet precizírozni kell, mert nem bízhatjuk egy késõbbi értelmezésre, hogy a geotermikus energiát bányászszuk a földbõl vagy magától feljön, és megtaláljuk. Még a rend kedvéért visszamegyek, hogy termálvíz, gyógyvíz, geotermikus energia, ivóvíz, ez nem értelmezhetõ a bányászati kategóriában, vagy külön pontba be kell írni, vagy a bányászatot ki kell pótolni. Önkormányzatok ügyében rendkívül nagyvonalúan fogalmaz ez a törvény. Azt írja, hogy az önkormányzatoknak véleményezési joguk van. Én azt gondolom, hogy ez a Parlament egyebekben arra szervezõdött és azt csináljuk itt hónapok óta, hogy támogassuk az önkormányzatokat. Hogy lehetne kimondani, hogy egy létesítmény, egy út, egy vasút, egy csõvezeték, villamos távvezeték vagy több minden megvalósításában az önkormányzatnak csak véleményezési joga van? Ófaluban is volt véleményezési jog, mondták, hogy: nem... és akkor mi van? Itt az önkormányzatoknak egyetértési jogot kell biztosítani még akkor is, ha ezzel nehezebbé válik a pályáztatás. Az teljesen nyilvánvaló, hogy egy véleményezési jog az kevés. Ugyanakkor nem rendezi ez a törvény, mi van akkor, ha több önkormányzatot érint egy létesítmény. Elkezdünk vizet keresni Érd térségében, érint 8 önkormányzatot, ki kösse a koncessziós szerzõdést, a nyolc önkormányzatból ki a parancsnok? Építünk egy utat, vezetéket, ami több megyei önkormányzatnak a területén megy át. Ezzel kapcsolatosan egyeztettem az Igazságügyi Minisztérium képviselõivel, és kiderült, hogy erre nincs szabályozás. Az önkormányzati törvény még nem rendezi, itt sem rendezi, teljesen gazdátlan ez az önkormányzati passzus ebben a koncesszióban. Befejezésül azt szeretném mondani, hogy a részletes vitában sajnos kénytelen leszek még önöket untatni, mert van több részletes pontunk, amit egyeztettünk a tárca képviselõivel. Miután mind a tárca képviselõi, mind mi, a gazdasági bizottságban nagyon el voltunk foglalva a kárpótlási törvénnyel, emiatt a hét végén nem tudtam elkészíteni módosító indítványaimat, azt pedig egyeztetés nélkül nem akartam megírni - kérem ezért tisztelettel képviselõtársaimat, valamint elnök urat, adja meg a lehetõséget, hogy a minisztériummal egyeztetett módosító javaslatomat a részletes vita kezdetéig nyújthassam be. Tehát folyamatban van az egyeztetés. Ma reggel már megbeszéltük szóban, csak õ sem ér rá, nem tudunk korábban egyeztetni. Tisztelettel köszönöm a figyelmüket. (Taps.)