DR. HORVÁTH JÓZSEF, az ideiglenes bizottság elnöke: Jó. Tisztelt Elnök Úr! Ennek semmi akadálya nincsen. Tehát - tisztelt képviselõtársaim - 1989-es szám alatt kapták meg azt az elõterjesztést, országgyûlési határozati javaslat elõterjesztését, amelyik tartalmazza azoknak a társadalmi szervezeteknek a felsorolását, amelyeket a bizottság támogatni javasol a 400 millió forintos, erre a célra elkülönített keretbõl. Az ideiglenes bizottságunk december hónap végén, természetesen már csak a végleges összeg megszavazását követõen egy pályázatot hirdetett meg, amely pályázatnak a lényegi pontjai gyakorlatilag a mostani elõterjesztésnek az indoklási részében megtalálhatók. Ennek a summázata az, hogy ebbõl a pénzbõl a bizottság úgy gondolta, miután a keret már általunk is vélten kevés pénzt tartalmazott, hogy elsõsorban az egészségügyi rehabilitációs, prevenciós és egészségmegõrzési, ifjúsági és gyermekérdekeket képviselõ, valamint a természet- és környezetvédelmi tevékenységet folytató társadalmi szervezetek részesüljenek elõnyben ennek a keretnek a felosztása során. A bizottságunk úgy foglalt állást a pályázat kiírásával kapcsolatban, hogy ne részesülhessenek ebbõl a támogatásból a politikai pártok, szervezetek és mozgalmak, a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek és szakmai egyesületek, az etnikai és kisebbségi szervezetek és a hobby jellegû szervezetek. Különféle indokai vannak ennek. Egyet szeretnék külön kiemelni: az etnikai és kisebbségi szervezeteket azért zártuk ki ebbõl a pályázatból, mert számukra a magyar Országgyûlés a költségvetésben külön keretösszeget állapított meg, tehát úgy gondoltuk, hogy õk ott pályázzanak, és ezt pedig a többi szervezetnek tegyük lehetõvé. Összesen közel 600 szervezet, 589 szervezet pályázott 3,2 milliárd forint összegben. Azt hiszem, hogy ebbõl kiderült, hogy a bizottságnak egyáltalán nem volt könnyû dolga, mire ezt a 400 millió forintra valamilyen módon megpróbálta lefaragni. Épp ebbõl adódik aztán a legtöbb probléma: az, hogy gyakorlatilag minimális azoknak a szervezeteknek a száma, amelyek a kért összeget megkaphatták. A 400 millió forintot a bizottságunk összesen 189 szervezet között osztotta szét az önök elõtt fekvõ lista alapján. A munkamódszerrõl pár mondat, ami talán megelõzi a vitát. Természetesen nem a bizottságban lévõ parlamenti képviselõk voltak azok, akik minden munkát elvégeztek és mérlegeltek. Miután a körtét az almával nem lehet összehasonlítani, ezért egy ifjúsági tevékenységet folytató szervezetnek a hasznosságát sem lehet egy környezetvédelmivel összehasonlítani, ezért négy kategóriát állítottunk fel: azt a hármat, amelyet preferáltunk - tehát egészségügy, szociálpolitika; az ifjúsági és gyermekérdekeket képviselõ csoportok, társadalmi szervezetek; környezetvédelmi szervezetek; a negyedik pedig az az egyéb csoport, amelyek még tudtak pályázni, hiszen nem tartoztak a kizáró kategóriába, viszont nem tartoztak az elsõ háromba sem. Ennek a négy kategóriának az elbírálása során munkacsoportokat hoztunk létre, amelyek részint álltak a létrehozott ideiglenes bizottság tagjaiból, részint, ahol lehetett, az illetékes parlamenti szakbizottságot kértük fel, hogy delegáljanak embereket, és õk vettek részt a munkában. Így a szociális bizottság és a környezetvédelmi bizottság aktívan részt vett az elbírálásban. Külsõ szakértõket vontunk be ennek a munkának az elvégzésébe; ahol lehetett és ahol tudtunk segítséget kapni, az illetékes minisztériumokat is bevontuk a munkába, akiknek nagyon sok esetben komoly kitekintésük van ezekre a társadalmi szervezetekre, és az így létrejött munkacsoportok az azonos témájú kategóriákat hasonlították össze, és azon belül próbáltak meg valamilyen egyezségre jutni. Az igények alapján keretösszegeket szabtak ezek a csoportok, és egy ilyen csökkentõ megoldással sikerült a 400 millió forintot valamelyest - nem azt mondom, hogy igazságosan, de valamelyest - tûrhetõ módon megosztani. Nagyon sok problémával találkoztunk, ami abból adódik elsõsorban, hogy a társadalmi szervezetek támogatási rendszere, az egész társadalmi szervezetekkel kapcsolatos törvénykezés nagyon kezdetleges, gyakorlatilag nincs is igazán erre szabályozás. Így olyan elveket kellett kitalálnunk, megvalósítanunk és lehetõség szerint következetesen végigvinnünk, amelyek sehol nem találhatók meg, semmilyen irányelvet nem kaptunk ezzel kapcsolatban. Külön gond azoknak a szervezeteknek a támogatása, amelyek eddig, még az 1990-es évben is gyakorlatilag állami költségvetési támogatást kaptak. Ilyen volt például a Magyar Építõmûvészek Szövetsége, a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Urbanisztikai Társaság, a Fogyasztók Országos Tanácsa és még lehetne sorolni. Ezeknél a szervezeteknél az a nagy gond, hogy amíg ezeknek megszûnt a minisztériumi támogatásuk, addig ez a támogatási összeg nem jelent meg annál a kategóriánál, ahová átcsoportosították õket igényjogosultságra. A legtöbb szervezetnél sikerült azt elérni, hogy gyakorlatilag átmeneti finanszírozást kapnak csak ebbõl a keretbõl, mert a legtöbben vállalták azt, hogy átalakulnak, megpróbálnak olyan módon mûködni, hogy ne állami költségvetésbõl kelljen ezentúl a finanszírozásukat megoldani. Az egyes kategóriákon belül egy-két problémára hadd hívjam föl a figyelmet, amelyek gyakorlatilag tipikus gondok, és amelyek rávilágítanak a munka nehézségére. Nagyon nagy gond volt azzal, hol húzzuk meg a határt abban, hogy országos és regionális szervezet, és mit minõsítsünk helyi szervezetnek, hisz alapelvként azt is kimondtuk, hogy helyi szervezet nem kaphat pénzt, nem másért, csak azért, mert olyan kevés a felosztható keret, hogy egész egyszerûen nincs mód és lehetõség arra, hogy ez az országos keretösszeg helyi szervezeteket is tudjon támogatni. A környezetvédelmi munkacsoportnál volt legjelentõsebb probléma a regionalitás kérdése, mert ott gyakorlatilag egy-egy területre vonatkoznak azok a kutatási programok, azok a tevékenységek, amelyeket egy-egy környezetvédelmi csoport elvégez. Így könnyen elõfordul, hogy nem több, mint hat-hét falu illetékességére kiterjedõ területre már azt kellett mondanunk - és azt is mondtuk -, hogy regionális szervezet, és ezért kaphatott támogatást. Ugyanilyen gond az országos szervezet és annak helyi szervezeteinek viszonya. Külön ki kell emelnem azért, mert önök a mai napon kaptak egy levelet a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségétõl, amelyben kifogásolják azt, hogy a budapesti szervezet külön kap pénzt, míg a többi helyi, megyei szervezet nem kap külön pénzt. El kell mondanom, hogy a budapesti szervezet egy éve kivált az országos szövetségbõl, tehát ha még az országos szervezethez át is adnánk az õ pénzösszegüket, egész egyszerûen nem tudják továbbfolyósítani, mert nincs közöttük érdemi kapcsolat. Az ifjúsági kategóriában külön problémát okozott a DEMISZ-nek és annak tagszervezeteinek a kérdése. Nagyon sok helyi DEMISZ-tagszervezet pályázott, és ugyanígy pályázott a DEMISZ-nek az országos központja és az Úttörõszövetség is. A bizottság úgy foglalt állást, miután a DEMISZ is és az Úttörõszövetség is az elszámoltatás alatt álló szervezetek sorában van, ezért addig, amíg azzal a Parlament nem végez, addig ezek a szervezetek ne kapjanak támogatást. A DEMISZ helyi szervezetei pedig azért nem kaphatnak a bizottság megállapítása szerint, mert egész egyszerûen helyi szervezetek, tehát ezért záródnak ki a pályázatból. Az elõterjesztésünk 4. oldalán szerepel az ifjúsági kategória 27. pontja alatt a MISZOT és annak tagszervezetei. A MISZOT a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa. Itt egy külön problémával találkoztunk. A MISZOT gyakorlatilag egy egységes pályázatot adott be, amelybõl nekünk aszerint kellett kiválasztanunk szervezeteket, melyek azok, amelyek a pályázati alapelveknek megfelelnek, és melyek azok, amelyek nem. Amelyek bent maradtak ebben a körben, gyakorlatilag együtt kapják meg a pénzt, és utána õk egy közös egyeztetésen osztják szét maguk között. Azért nem tudtunk más megoldást találni, mert ezek a szervezetek nem nyújtottak be olyan mélységû pályázatokat, hogy mindegyiket külön tudtuk volna bírálni, illetõleg õk vállalták azt, hogy egymás között fogják ezt az elosztást elvégezni. Az ifjúsági szervezetek felsorolásának 28. pontja az, ami, azt hiszem, még vitatott lehet. A 28. pont így szól: "Tartalék (politikai ifjúsági szervezetek részére) összesen 4 millió forint". A következõ problémával találkoztunk, és nem igazán tudtuk feloldani: a politikai szervezeteket nem kívánjuk támogatni, viszont az ifjúságiakat preferáljuk. Tehát azok a szervezetek, amelyek politikai ifjúsági szervezetek, de részben politikai tevékenységet is folytatnak, az egyik szempont alapján külön támogatást érdemelnének, a másik szempont alapján kizárást érdemelnének. Bizottságunk úgy foglalt állást többségi szavazással, hogy képezzünk egy 4 millió forintos alapot, és ezt az alapot csak és kizárólag a politikai ifjúsági szervezetek között - ez a pártokhoz közel álló ifjúsági szervezeteket jelenti a mi megfogalmazásunkban - lehessen szétosztani úgy, hogy mindenki újra nyújthassa be a pályázatát, és aszerint döntsünk majd errõl az egy kérdésrõl. Tehát gyakorlatilag erre még egyszer vissza kell térni a Parlamentnek. További probléma volt: a természet- és környezetvédelmi tevékenységet folytató szervezetek között szerepelt pályázóként a Zöld Párt. Annak ellenére, hogy a környezetvédelmi miniszter külön írt a bizottságunknak, hogy támogassuk a Zöld Pártot - pedig azt hiszem, õk nem igazán vannak szoros baráti kapcsolatban -, azért nem tudjuk támogatni, mert pártként bejegyzett szervezet, párttevékenységet folytat, noha a tevékenységének a nagy része környezetvédelmi tevékenység. Ugyanilyen alapon nem tudunk támogatni egy olyan szervezetet, amelyik biztos, hogy vitát fog kiváltani a Parlamentben, ez pedig a POFOSZ. A POFOSZ-t külön megnéztük a cégbíróságnál, még mindig pártként bejegyzett szervezet, nem is kívánta ezt megváltoztatni; azontúl pedig most, a budapesti idõközi választásokon is indul, egy koalíció tagjaként támogat egy jelöltet. Az egyéb társadalmi szervezetek között vannak azok a vitatott kérdések, amelyekben talán a legnehezebb volt döntést hozni. Részint itt jelennek meg azok a "rossz emlékû" szervezetek, mint a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, vagy említhetem a TESZ-t, amely a Hazafias Népfront utódszervezete, a Társadalmi Egyesülések Szövetsége. Ezek tevékenységét nagyon sok elõítélettel fogadjuk nagyon sokan. Ezeknél a szervezeteknél ki kell emelnem a következõt - kérem, hogy ezt mérlegelje mindenki, amikor az õ pénzüket akarja máshova átcsoportosítani -: a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége részt vett egy meghallgatáson, ahol elmondták azokat az indokokat, amely alapján mi javasoljuk, hogy megkapja a másfél millió forintos támogatást. Olyan nemzetközi kötelezettségei vannak ennek a szervezetnek, olyan nemzetközi szervezeteknek a tagja Magyarországon egyedül, amelyek nem kimondottan politikai színezetûek, hanem nemzetközi ellenálló és antifasiszta mozgalmak részei. Benne van például az Auschwitzi Foglyok Szövetsége. Ezekhez a szövetségekhez való tagdíjfizetési kötelezettségük ennél nagyobb összegû, mint amit javasoltunk. A Társadalmi Egyesülések Szövetsége, a TESZ, a volt Hazafias Népfront utódszervezete, 26 millió forint szerepel a neve mellett, ami tudom, hogy kiugróan nagy összegnek számít a megjelent támogatások körében. Ez a szervezet eddig olyan sok állami támogatást kapott, hogy ez az összeg, amit most meg fog kapni, gyakorlatilag arra lesz elegendõ, hogy ha azonnal elkezdi a saját felszámolását, akkor a most alkalmazott dolgozóknak talán ki tudja fizetni azokat a járandóságait, amik ehhez kellenek. Kérem, hogy ilyen módon és mértékben mérlegeljük ezeket a szervezeteket. Az egyéb kategóriába nagyon sok pályázat érkezett, amelyek részben ifjúsági, részben sportjellegû pályázatok voltak. Ezeket a bizottság azért nem támogatta, mert a Társadalombiztosítási Alapnál létrejött, általunk megszavazott 450 milliós összeg gyakorlatilag ezeket a szervezeteket kívánja átfogni. Ezeket a pályázatokat oda át fogjuk küldeni, és felhívjuk a figyelmüket, hogy ott pályázzanak. Nagyon sok alapítvány is pályázott, de alapítványok nem kaphatnak, hiszen a társadalmi szervezeteknek volt biztosítva ez a keretösszeg. Fel kell hívnom a tisztelt Ház figyelmét egy gépelési hibára: a 7. oldalon az egyéb társadalmi szervezeteknél a 40. pont alatt szerepel a magyar orvosmozgalom a nukleáris háború megelõzéséért: 311 ezer forint támogatást javasoltak. Ez a szervezet gépelési hiba folytán került be a javaslatba, ezt bizottságunk nem javasolja. Kérem, hogy minden képviselõtársunk húzza ki ezt a listájáról. A tavalyi év kapott összegét gépelték át véletlenül erre az ívre. Még egyet szeretnék kiemelni az egyéb kategóriában. Valószínûleg vitára ad okot, mert már jelezték: a 11. pont alatt a Magyar Újságírók Országos Szövetsége: egymillió-ötszázezer forint. Még mielõtt bárki bármilyen rosszra vagy jóra gondolna, semmi mást nem szolgálna ez a pénz, mint amire a pályázatukat is beadták, a MUOSZ fenntart egy újságíró iskolát, amelyet gyakorlatilag eddig az állam finanszírozott, a mai napig állami finanszírozásból él. Ennek az újságíróiskolának a fenntartására, továbbmûködtetésére juttatjuk ezt a pénzt. Egyébként ennek a tízszeresét kérték, tehát nem hiszem, hogy ebbõl meg fogják tudni oldani az iskola fenntartását. Azt kérném a tisztelt Parlamenttõl, hogy amikor módosító indítványokat adnak be - már érkezett is aránylag szép számmal -, mindig mérlegeljék azt, hogy ha valakinek többet javasolnak, akkor valahonnét el is kell venni. Ennek mérlegelésével adják be a módosító javaslatokat! Még egyet szeretnék elmondani, azt, hogy a következõ megoldandó feladatok várnak a tisztelt Parlamentre a közeljövõben. Az egyik: el kell dönteni, hogy a továbbiakban az állami költségvetés kíván-e támogatni társadalmi szervezeteket vagy sem. Azt hiszem, hogy ezt könnyen el lehet dönteni. Ha igen, akkor valamilyen szabályozást kell kidolgozni ezeknek a szervezeteknek a támogatására, mert az nem követhetõ úgy, hogy van egy keretösszeg, és akkor aszerint próbálunk meg nézõpontokat keresni, hogy tudjuk csökkenteni, mert adott az összeg. Miután ez az Országgyûléshez rendelt költségvetésben megszavazott összeg, ennek a jövõ évi elõirányzatát valakinek elõ kell készíteni. Ha a Parlament ennek az összegnek az elosztója, akkor úgy gondolom, hogy a Parlamentnek kell azt az összeget javasolnia a költségvetésnek, hogy mi legyen ez a keretösszeg. Ennek az idõbeli elõterjesztését el kell végeznünk. Nagyon sok gond van - éppen ezért ezt is meg kell oldania a Parlamentnek - azzal, hogy különféle helyeken vannak pályázati pénzek elhelyezve: a tárcáknál, a minisztériumoknál, külön a nemzetiségi szervezetnek van meghatározva egy keret, külön ez a keret. Nincs közöttük egységes nézõpont, nincs közöttük egységes szabályozás arra, hogy mik legyenek azok az irányelvek, amelyek ezeket szabályozzák. Bizottságunk véleménye szerint ezeket is egységesíteni kell. A másik pont: el kell döntenie a magyar Országgyûlésnek, hogy ezeknek a pénzeknek a kifizetése után akar-e valamilyen ellenõrzést gyakorolni, és ha igen, akkor ezt milyen rendszer alapján végzi. Most az ellenõrzésre egyetlen mód van, az Állami Számvevõszéknek joga van arra, hogy szúrópróbaszerûen vizsgálja a szervezeteket, mint állami pénzhasználó kapocsszervezeteket. Tisztelt Parlament! Tisztelt Elnök Úr! Bizottságunk még egyszer fogja a Parlamentet egy elõterjesztéssel zavarni, amely ezeknek a problémáknak a megoldására kíván javaslatot tenni, illetve ezeknek a megoldását kívánja szorgalmazni. Arra kérem a tisztelt Parlamentet, hogy ha lehet, még a mai napon próbáljuk meg ezt a témát lezárni. Higgyék el, nem a bizottság lustasága volt az, ami két és fél hónapos munkát igényelt, hanem egész egyszerûen az, hogy a beérkezett pályázatok anyaga óriási mennyiségû volt. Ezeknek az áttekintése és mérlegelése nagyon sok energiát és idõt vett igénybe. Ezek a szervezetek - akik a pénzt várják - nagyon sokan ott vannak, hogy ha 1-2 héten belül nem kapnak pénzt, akkor nem tudják kifizetni a terembérletüket, egyéb költségeiket. Arra kérem a tisztelt Házat, hogy amennyire lehet, ebben a kérdésben gyorsan döntsünk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

Homepage