DR. BALSAI ISTVÁN igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Az önök elõtt fekvõ és most általános vitára bocsátott törvényjavaslat egy, a jelenleg hatályos jogunk szerint nem ismert és a köztudatban sajnos sokszor egy kissé félreismert jogintézmény bevezetésére tesz javaslatot. A koncesszióhoz mint fogalomhoz koronként és országonként eltérõ jelentéstartalom társul attól függõen, hogy az állam milyen mértékben kíván a gazdasági folyamatok részesévé válni. Mást értettek a koncesszió alatt a XVII. században, és engedjék meg, hogy ezt az idõszakot jól jellemzõ Christopher - híres, kíváló történész - megállapítását idézzem, aki szerint a kormányok a saját törvényeik alóli kivételek eladásával kereskedtek. A koncesszió fogalmát õ így kívánta meghatározni. Ugyanakkor megint csak más képzetek társulnak a koncesszió fogalmához azokban a fejlett tõkés országokban, ahol a gondoskodó állam a magára vállalt, de nem általa teljesített közszolgáltatásokkal összefüggésben alkalmazza a koncessziót. Ez a jelen törvényjavaslat e kategóriát olyan tartalommal kívánja megtölteni, hogy az a magyarországi gazdasági feladatokkal és folyamatokkal összhangban alapvetõ céljainkat segítõ jogi eszközként mûködhessen. A törvényjavaslatban foglaltak alapján a koncesszió fogalmát a következõképpen szeretném definiálni. Az állam, illetõleg az önkormányzatok egyes tételesen meghatározott tevékenységek gyakorlásának a jogát idõlegesen visszterhes szerzõdéssel úgy engedik át, hogy a jogosultnak ezáltal legalábbis részleges piaci monopóliumot biztosítanak. A legfontosabb kérdés ezek után nyilván az, amelyre válaszolnunk is kell, hogy a koncesszió ily módon történõ meghatározása vajon összhangban van-e azokkal a törekvéseinkkel, amelyek a szociális piacgazdaság kiépítésére irányulnak. Elõrebocsátom, hogy álláspontom szerint ez a kérdés igennel válaszolható meg, mégis indokolt alaposabban körüljárni, hogy miben nyilvánul meg a koncesszió versenyt korlátozó hatása. A gazdasági élet liberalizálása szükségképpen feltételezi, hogy a vállalkozó egy adott tevékenység piacára szabadon beléphessen. Szelektáló hatást ne a jog, hanem a piaci verseny fejtsen ki. Éppen ezért az üzletszerûen, vállalkozási céllal végezni kívánt tevékenységek túlnyomó többsége esetében annak folytatását legfeljebb hatósági engedély megadásától lehet vagy szabad függõvé tenni. A hatósági engedély a jövõben semmiképpen sem töltheti be a versenyt korlátozó szerepet, mivel egyáltalán nem ez a funkciója. Egy tevékenység hatósági engedély-kötelessé nyilvánítása ugyanis arra szolgál, hogy a jog ily módon segítse elõ azon cél megvalósítását, hogy a vállalkozó rendelkezzen mindazon szakmai, személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a tevékenység biztonságos, és a fogyasztók érdekeit is szem elõtt tartó gyakorlásához elengedhetetlenek. A koncesszióköteles tevékenységeknél a vállalkozót nem illeti meg alanyi jog a tevékenység gyakorlására. Szükséges, hogy azt az állam, illetõleg az önkormányzat a javaslat szerinti módon szabályozott szerzõdés alapján átengedje. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy ez a korlátozás egyáltalán nem jelenti a piaci verseny hiányát, illetõleg kizárását. Önmagában a koncesszióért pályázók ajánlatai is konkurálnak egymással, tehát versenyeznek. Ugyanúgy versenyeznek, mint az egyidejûleg azonos földrajzi vagy közigazgatási egységben mûködõ társaságok és vállalatok. Így az sem kizárt a javaslat elfogadása után kialakuló állapotban, hogy egy olyan területen, ahol ma egy állami vállalatnak van kizárólagos monopóliuma, ott a jövõben az állami gazdálkodó szervezet a koncessziós szerzõdés alapján jogot szerzõ vállalkozókkal találja magát szemben. Mégis, a koncesszió alkalmazására csak egy viszonylag szûk, bár igen nagy gazdasági szerepet játszó körben kerülhet sor. Összhangban az Alkotmány 10. szakaszával, amely az állami tulajdon kizárólagos tárgyainak körére vonatkozóan tartalmaz elõírást, és egy külön törvényre bízza, amelyet önök már ismernek, a Polgári Törvénykönyv szóban forgó és tárgyalás elõtt álló módosítása tartalmazza ezeket a tulajdoni tárgyakat, nos tehát ezzel összhangban csak olyan tevékenység gyakorlását lehet koncessziós szerzõdés megkötésétõl függõvé tenni, amely kizárólagos állami tevékenységnek minõsül, vagy amely kizárólagos állami tulajdon, illetõleg forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon mûködtetéséhez kapcsolódik. A törvényjavaslat ezért tételesen, tehát taxatív felsorolással meghatározza a koncesszióköteles tevékenységeket, és kimondja, hogy a fel nem sorolt tevékenységek gyakorlásához jogszabály vagy államigazgatási határozat koncesszió megszerzését nem írhatja elõ. Ily módon a törvényjavaslat hatálybalépését követõen a vállalkozói tevékenységek két alapvetõ csoportját fogjuk majd megkülönböztetni, azokat, amelyek szabadon, minden piaci korlátozás nélkül végezhetõek, és azokat, amelyek gyakorlására a koncessziós szerzõdés megkötése ad lehetõséget. Az elõzõekben elmondottak egyúttal rávilágítanak a koncesszió kompromisszumot is kifejezõ tulajdonságára. Az állam ugyanis, mindamellett, hogy egy meghatározott körben akár gazdasági, akár nemzetbiztonsági szempontok miatt nem kíván lemondani bizonyos vagyontárgyak tulajdonlásáról, illetõleg arról a jogáról, hogy a tevékenység gyakorlójának kijelölésérõl rendelkezhessék, ugyanakkor lehetõvé kívánja tenni, hogy a gazdasági tevékenység tényleges folytatója az állami vállalatok mellett vagy helyett - és itt az utóbbit hangsúlyoznám - a hatékonyabban mûködõ magánszférából kerüljön ki. Igen felelõsségteljes döntést igényel tehát az, hogy az alkotmányos keretek között mely tevékenységeket indokolt kizárólagos állami tevékenységgé minõsíteni. A szóban forgó törvényjavaslat két területet jelöl ki a koncesszió alkalmazására általánosságban. Elsõként említem az úgynevezett közcélú nagyberuházásokat. Ezek megvalósítása alapvetõ érdekünk, azt hiszem, ez nem vitás. Itt az állam alapvetõen két megoldás között választhatna. Vagy a jelenlegi gyakorlatnak megfelelõen mint megrendelõ finanszírozza a nagy értékû mûtárgy, például országos közutak, repülõterek, távközlési alaplétesítmények megvalósítását, vagy pedig koncessziós szerzõdés keretében megállapodik a kivitelezésre vállalkozóval. Ebben az utóbbi esetben a koncesszió jogosultja vállalja, hogy részben vagy egészben maga finanszírozza a beruházást, míg az állam ígéretet tesz arra, hogyha a létesítmény elkészült, úgy annak használatára vagy hasznosítására meghatározott idõre a jogosultnak lehetõséget biztosít. A másik nagy köre a koncesszióban rejlõ lehetõségek kiaknázására azokhoz a kizárólagos állami tevékenységekhez kapcsolódik, amelyek nem járnak együtt forgalomképtelen állami, illetõleg önkormányzati tulajdon létesítésével, illetõleg ilyenek mûködtetésével. Ebben a körben a tevékenység koncessziókötelessé nyilvánítását a vállalkozás kiemelten magas, úgynevezett extraprofitot termelõ képessége indokolja - gondoljanak, kérem, a játékkaszinók mûködtetésével kapcsolatos tevékenységre, - valamint az a tény, hogy a vállalkozás korlátozottan rendelkezésre álló természeti kincsek kitermelésére irányul - általában a bányászati tevékenységeket értjük ez alatt. Az állam, amennyiben nem maga hozza létre e célok megvalósítása érdekében a gazdálkodó szervezetet, úgy koncessziós díjra tart igényt a tevékenység gyakorlási jogának átengedése ellenében. Tisztelt Országgyûlés! A javaslatot elõkészítõk nem kívántak minden részletre kiterjedõ, merev szabályrendszert felállítani, ezzel szemben nagyon szeretnének módot adni arra, hogy a törvényjavaslat által megkövetelt nyilvánosság és átláthatóság elveinek betartása mellett mindkét szerzõdõ fél számára elfogadható megállapodások szülessenek. A javaslat ezért csak azokat az alapvetõ és kötelezõ rendelkezéseket állapítja meg, amelyek feltétlenül szükségesek mind az állam, illetõleg az önkormányzat, mind a vállalkozók - és ami talán a legfontosabb mégis - szolgáltatásokat igénybe vevõk érdekeinek védelme szempontjából. Szeretnék még egy mondat erejéig kitérni arra - a tisztelt Országgyûlés tagjai nyilván tisztában vannak vele, de nem árt hangsúlyozni -, hogy önmagában ez a törvényjavaslat az elérni kívánt helyzetet még nem fogja megteremteni. Önök elõtt már benyújtásra került egyfelõl a már hivatkozott Polgári Törvénykönyvet módosító jogszabály, ami szorosan kapcsolódik a jelen törvényjavaslathoz, másfelõl a napokban beterjesztésre fog kerülni például a szerencsejátékok szervezésére vonatkozó törvényjavaslat és folyamatosan azok az ágazati törvények - helyesebben: törvényeket módosító törvényjavaslatok -, amelyek a most elfogadásra ajánlott koncessziós törvényt lebontják - hogy úgy mondjam - az egyes ágazati törvények szintjére, tehát az úttörvény, bányatörvény, postatörvény, frekvenciagazdálkodási törvény és így tovább. Ezek együttesen fogják eredményezni azt a gazdasági klímát, amelyet a bevezetõben elmondott célok érdekében szándékol a Kormány. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)