Az Országgyûlés tavaszi ülésszakának
10. ülésnapja
1991. március 5-én, kedden
(Az ülésnap kezdete: 10 óra 4 perc
- Elnök: Szabad György -
Jegyzõk: dr. Horváth József, dr. Kóródi Mária)
ELNÖK: Megkérem tisztelt képviselõtársaimat, foglalják el a helyüket. Tisztelt Országgyûlés! Köszöntöm minden képviselõtársunkat, kedves vendégeinket, a rádióra és a képernyõre figyelõ minden honfitársunkat. Ülésszakunk mai munkanapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Kóródi Mária és Horváth József jegyzõk lesznek segítségemre. A mai ülésnapunkról 17 képviselõtársunk jelezte elõre a távolmaradását. Ha valamelyikük mégis meg tudott jelenni, kérem, jelezze ezt a körülményt. Nem jelentkezett senki. Tisztelt Országgyûlés! Jelenlét-ellenõrzést tartunk. Most kérem "igen" szavazatukat, illetve az "igen" gombot megnyomni. (Megtörténik.) Köszönöm. (240 jelenlévõ, bejelentett távolmaradó 19, be nem jelentett 125.) Megállapítom, hogy a jelentkezõ államtitkárokkal együtt a jelenlévõk száma 242, az ülés határozatképes. Tisztelt Országgyûlés! Emlékeztetek arra, hogy az országgyûlési képviselõk száma jelenleg 384, a határozatképességhez így 193 képviselõ jelenléte szükséges. (Az elnöknek jelzik, hogy Iványi Gábor jelentkezik. Iványi Gábor: Nem mûködik a gépem.) Iványi Gábor gépét kérném mûködésbe helyezni. Tisztelt Országgyûlés! Napirend elõtt rendkívüli ügyben rövid felszólalásra kért lehetõséget G. Nagyné Maczó Ágnes képviselõtársunk. (Zaj.) Kérem szíves figyelmüket, a képviselõnõt illeti a szó. G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselõtársaim! Tegnap azért jelentkeztem napirend elõtt, mert az elhangzottakkal kapcsolatban a liberális vélemények után mint népi nemzeti politikus és úgy is mint érintett kívántam szólni. Érintett voltam annál is inkább, mert Kövér László által szóba került a Kádár-klikk adósságainak a kérdése, és mint tudják, 1990. december 17-én "A nép kalodája" címmel én vetettem fel ezt a kérdést a Parlamentben. Kövér László úgy nyilatkozott, hogy aki az adósság kérdésével foglalkozik, veszélyes dolgot mûvel - ezért kértem szót. Megdöbbentett, hogy õ máris így gondolkodik. A másként gondolkodás nem veszélyes, tisztelt képviselõtársam, hanem demokratikus. Ahol pedig veszélyesnek neveztetik a másként gondolkodás, ott nyûgös a demokrácia. Csak emlékeztetni szeretném önöket arra, hogy a régi hatalom diktatórikus gondolkodói hogyan vélekedtek az akkor másként gondolkodó FIDESZ-rõl. Ezért is vagyok érzékeny az ilyen hangokra, mert engem a Kádár- rendszer végén az egyesek által "puha diktatúrának" nevezett hatalom másként gondolkodásomat életveszélyesnek tartva családommal együtt meghurcoltatott és számûzetésre ítélt saját hazámban. Kövér Lászlót hallgatva pedig eszembe jutott Lenin elvtárs (zaj), aki alig fészkelte be magát a Kremlbe, máris kijelentette, hogy aki tõlem jobbra van, az szélsõjobboldali, aki balra, az szélsõbaloldali, aki elõttem áll, az veszélyes, aki mögöttem áll, és nem azt a sípot fújja, amit a szájába tettek, az a nép ellensége. (A kisgazdák padsoraiban taps.) Elég tragikus számomra, hogy Kövér László (zaj) - megvárom, amíg beszélgetnek, nyugodtan (derültség az SZDSZ padsoraiban) - a nép elõtti, a népet érintõ kérdésben a tisztázó szemléletet tartja veszélyesnek, nem pedig a diktatórikus Kádár-klikk homályos, titkos pénzügyi manipulációit. Tegnap még a demokrácia válságáról is szó esett. Valóban, véleményem szerint is veszélyben van a demokrácia, de errõl a veszélyrõl nekem más a véleményem, pontosabban másként gondolom, mint a tegnap szólók. Tavaly decemberben egy ellenzéki képviselõ saját pártját az alkotmányos rend szétzúzására szólította fel (az SZDSZ padsoraiból közbeszólás: Nem igaz), a demokráciaellenes és veszélyes politizálás itt kezdõdik. Válságban van a demokrácia valóban, mert intézményrendszereinek harmónikus mûködését eltorzították. A Parlament a hatpárti egyeztetés és a házbizottság szorításában mûködik, és lassan már ott tartunk, hogy az kapja a legnagyobb tapsot, aki hallgat. Új Házszabályunk, talán nem véletlenül, még a mai napig sincs. A gyõztes koalíció adja természetesen a miniszterelnököt, ám a Parlament elnökének ellenzékinek kellene lennie. A köztársasági elnököt a vesztes párt adta, a népet elütötték a választás jogától. A párt által választott politikusoknak véleményem szerint a saját pártjukban kellene politizálniuk, a nép által választott politikusoknak természetesen a nemzetet kellene képviselniük itt, a Parlamentben. Ehelyett mi van most? Összezagyváltak mindent közösen. (Zaj.) A félelemrõl most nem szólok. Befejezésül még egy gondolatot: tegnap egyik képviselõtársunk liberális összeölelkezésre szólította fel a tisztelt Házat. Igen elcsodálkoztam azon, hogy éppen az a képviselõ teszi ezt, aki néhány hónappal ezelõtt "kedves Pista+ címszó alatt az Amerikai Egyesült Államokkal fenyegette meg saját frakcióbeli képviselõtársát. (Derültség az SZDSZ padsoraiban.) Ez abból a súlyos tévedésébõl származott, hogy az orosz birodalom negyvenéves jelenlétét etnikai kisebbségnek fogta föl. Sajnos itt tartunk! (Zaj.) Emlékezhetnek, hogy a Rákosi-, Kádár-éra milyen módszeresen fenyegette a népet Moszkvával és a nagy Szovjetunióval. A tegnapi felszólalásokból azt szûrtem le, hogy liberális indíttatásból megkezdõdött, tisztelt képviselõtársaim, a szalámitaktika. Visszacsendül a régi hang: "Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!" Vajon elérkezik az az idõ, hogy a képviselõk nem Moszkvával, nem Amerikával fenyegetik egymást, hanem így teszik fel a kérdést: "Mit szól ehhez a magyar nép?" De azt is mondhatnám: veszélyben a demokrácia. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Gyér taps a jobb oldalról, taps középen.)