SZABAD GYÖRGY, az Országgyûlés elnöke: Tisztelt Képviselõtársaim! Nagyon megtartóztattam magam ebben a vitában, hogy kiderült, hogy olyan sokan kívánnak felszólalni, töröltem magamat a felszólalók sorából. Most engedjék meg, hogy néhány mondatot mégis mondjak, remélem, a két percbe belefér. Úgy gondolom, hogy ennek a nagyon fontos és súlyos problémakörnek a szerencsés feloldását senki nem akkor fogja elérni, ha különbséget tesz magyar és magyar között, polgárosulók és polgárosítandók között, hanem alkotmányunkkal összhangban egyforma mértékkel mér. Látszólag van itt egy olyan mozzanat, ami sok zavart okoz. Az tudniillik, hogy a Kormány elõterjesztésében a kárpótlási jegy egyenlõ mértékben és egyenlõ indokoltsággal való juttatásának kérdéséhez egy másik mozzanat kapcsolódik. Az tudniillik, hogy a kormányjavaslat - szerintem nagyon helyesen - indokoltnak tartja, hogy a volt földmûvelõk és leszármazottaik a kárpótlási jegyet földre váltsák. De megítélésem szerint ez a helyes, alkalmazott elv nem a hígabb vagy töményebb magyarság értékelése alapján történik, hanem egy nagyon fontos közgazdasági és társadalomtörténeti vonatkozású tény miatt. A javak világában van egyetlen egy, a föld, ami természeténél fogva - most járulékosokat nem idézek, víz, föld mélyén lévõ bányakincsek - másként viselkedik, mint bármilyen más vagyontárgy. Azaz nem szaporítható korlátlanul. Egy megadott mennyiség áll ebbõl rendelkezésére minden nemzetnek, sõt az emberiségnek is. Mivel nem szaporítható korlátlanul, más gazdálkodási és közgazdasági normák érvényesek vele kapcsolatban történetileg, messze visszamenõleg, korábban a rendiség világában, de szeretném hangsúlyozni, hogy a polgári javak világában is. Ezért van az, hogy a polgári reformerek is ismerték és elismerték a földreform indokoltságát, lehetõség és szükségességét. Megítélésem szerint a magyar Kormány elõterjesztése minden tekintetben a polgári alkotmányosság alapján áll és marad annak ellenére, hogy a különleges közgazdasági körülményeket és elbánást igénylõ föld kérdésében lehetõvé teszi az azonos mértékben mért kincstárjegyeknek természetbeni beváltását. Ez semmiféle faji, társadalmi és egyéb különbségtételnek az indokát vagy a szükségét nem vonja maga után. Éppen ezért lehet a polgárosítást igénylõ, a társadalmi egyenlõséget valló, minden alkotmányunkat tisztelõ politikai erõ számára elfogadható. Köszönöm a figyelmüket. (Taps középen és a jobb oldalon.)