DR. RÉTI MIKLÓS (MDF): Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A jelen történelmi idõben óriási rés nyílt, hogy a magyarság a maga természete és legjobb gondolkodóinak a tervei szerint minél nagyobb tömegek javára rendezze be az életét. Ennek a történelmi berendezkedésnek, és annak a törekvésnek, hogy végre a magyar otthon legyen a saját hazájában, az elindítója lehet az 1020-as számon benyújtott kárpótlási törvényjavaslat. Lehet vitatkozni azon, hogy milyen mértékû legyen a kárpótlás, természetesen figyelembe véve azt is, amit az ország gazdasága elbír, csak egy dologban nem lehet vita, abban, hogy szükség van-e kárpótlásra. Azt hiszem ez az, aminek szükségességét mindannyiunknak be kell látni, és pusztán azért, mert igazságos kárpótlási törvény nem alkotható, akkor nem is kell ilyen törvény, mert a jövõt veszélyezteti - ez a Fidesz álláspontja. Arra nem gondol, ha nem alkotunk ilyen törvényt, akkor ez a legnagyobb igazságtalanságot fogja eredményezni, s a magyar népnek a jövõje még nagyobb veszélybe kerül a törvény nélkül. A Szabad Demokraták Szövetségének álláspontját, amely szerint a kárpótlás mellett gyors állami vagyonelosztás révén mindenki kapjon vagyonjegyet húszezer forint értékben például, támogatom, ha Wekler Ferenc és Tölgyessy Péter képviselõtársaim az általuk javasoltak mellett az 1400 milliárd forint összegû államadósság felszámolására a fenti összeget befizetik például a ceglédi OTP-nél és a befizetési csekket bemutatják. A törvény szükségességét támasztja alá az a gondolatsor, amely Németh Lászlótól származik, s ma is aktuális. Idézem. "Aki a magyarság újkori történetét megírja, arra kell felelnie, hogy süllyed bennszülötté ez a nagy középkori nemzet tulajdon országában. A magyarság még igen soká, évtizedekig vagy évszázadokig kisebbségben lesz tulajdon földjén, mert elképzelhetetlen, hogy ne legyen egy töredék, amely Európa és a világszellem nevében tör hajlamaira, s Európában is mindig lesz irány, amely igénybe veszi a felajánlkozókat." Hogyan lehet ezt értelmezni? A különféle világ- és európai áramlatok a hitlerizmus, a kommunizmus szolgálatába szegõdött hû kiszolgálók a maguk elõnyeit biztosítva, a magyarságot a kulcspozíciókból kiszorítva mindenütt helyzetbe hozták magukat. A magyar nép, amelyik nem értett egyet sem a hitlerizmussal, a nyilas rémuralommal, sem a kommunizmussal, húzta az igát, és hízlalta az idegen eszme kiszolgálóit, és mindezért cserébe, ha hangját hallatta, a kommunisták antiszemitizmussal, nacionalizmussal, fasisztázással, a fasiszták árulással, bolsevizmussal vádolták a magyar népet. Ezek, az idegen eszmék sarkantyús lovagjai követték el a bûnöket a szomszéd népek ellen, s ezt kapta kamatostul vissza a saját sorsával sem rendelkezõ magyar nép. Lassan magyarságomban úgy érzem magam, mint akit szemközt köptek, s amikor le akarom törölni, és felemelem a kezem, máris visítanak, ordítanak, hogy bosszút akarok állni, és tettlegességre készülök, ezért inkább leengedem a kezem, s nem törlöm le, hadd csorogjon a szenny, csak csend legyen körülöttem. Ezért hibáztatom a sajtót, rádiót, tévét, amely mindezt a helyzetet, a magyarellenes hangokat felerõsíti, s visszautasítom azokat a nemzetbepiszkító nyilatkozatokat, amelyeket - hallottuk - Tamás Gáspár Miklós és a hozzá hasonlók nyilatkozatai jelentenek (felháborodott mozgás az SZDSZ soraiban) a magyar antiszemitizmusról, nacionalizmusról stb. nyilatkoznak külföldön. Ha már nem szeretik ezt a népet, amelynek földjén meghíztak, legalább ne piszkolják be azt. (Mozgás.) Ezek ellen a hamis próféták ellen, a magyarság sebeire idegen gyógyírt keresõkre hívom fel a figyelmet, nehogy õk legyenek ismét iránymutatók, mert egy kivéreztetett, tönkretett nép egy újabb rossz irányba való haladást már nem bír el. Ez a törvénytervezet legalább valami esélyt nyújt, hogy ne csak a kommunista uralom kiszolgálóit elõnyös helyzetbe hozó elmúlt 40 év továbbra is biztosítsa ennek a hitvány, nemzetáruló rétegnek elõnyös helyzetbe kerülését. Ki vonja kétségbe, hogy az egymást vezetõ pozícióba juttató gazdasági vezetõk könnyebb helyzetben vannak most a vállalkozások kezdéséhez, a tulajdonszerzéshez, mint az eddig is kiszorított, kisemmizett magyar nép? Legalább ez a törvény esélyt ad a kommunisták által üldözöttek, kárt szenvedettek számára, hogy vállalkozókként õk is tulajdonszerzéssel meginduljanak. Éppen ezért, aki a törvényt ellenzi, a kommunista rendszer által kitermelt kivételezettek uralmának átmentését segíti elõ. (Felháborodott zaj. - Közbekiáltás balról: Hazudsz! -Taps jobbról.) A törvénytervezetben mint kivételezett és nyilvántartott kategóriát, a termõföldet sokkal nagyobb mértékben javaslom kárpótlásra a legtöbbet szenvedett rétegnek, a parasztságnak felajánlani. (Taps jobbról.) Nem lehet, hogy a polgárosodásból a magyar népet kizárjuk. Meg kell teremteni a felzárkózás esélyeit, lehetõvé kell tenni, hogy igényes polgári réteg alakuljon ki vidéken is, és ez nagyon hosszú folyamatos munkát igényel mindannyiunktól, mert úgy gondolom, még soká jön el az idõ, amikor egy vásárosnaményi tehetséges magyar gyerek olyan esélyekkel indul meg a tanulás, az érvényesülés útján, s környezete is olyan igényeket támaszt vele szemben, mint például egy fõvárosi II. vagy V. kerületi jómódú polgári család ivadéka. Nem tehet ez a nép róla, hogy igénytelenné, alkoholistává, feketevonat utazóivá züllesztették le jó részét. (Közbeszólás a bal oldalról: Mi köze ennek ehhez?!) Ha a nép nagy része elõtt nyitva lesz a felemelkedés, a mûvelõdés útja és az igényességet is felélesztjük benne, akkor beszélhetünk majd arról, hogy megindul a polgárosodás útján ez a nemzet. Ezért kívánom a törvényjavaslatot az 1719-es számú módosító javaslatommal úgy módosítani, hogy a mezõgazdaságból élõk vagy mezõgazdasági fõfoglalkozásúak részére 100 kataszteri holdig a kárpótlás teljes mértékû legyen. (Taps középen.) Szeretném hangsúlyozni, hogy egyetértek Ugrin Emese képviselõtársam azon megnyilatkozásával, hogy Magyarországon a földtulajdonviszonyokat úgy kell kialakítani, hogy a farmergazdálkodásnak megfelelõ 40-60 hektár nagyságrendben alakuljanak ki. (Ugrin Emese: Ezt nem én mondtam!) Javaslatom ezt a földtulajdonviszony nagyságrend kialakulását segíti elõ a kárpótlási törvény keretei között. Nem titkolom, hasonló nagyságrendet kívánok javasolni a készülõ szövetkezeti, majd földtörvény tárgyalása kapcsán is, hogy végre kialakítsunk egy új, farmergazdálkodásra alkalmas területtel rendelkezõ földtulajdonos réteget. A másik két módosító javaslat közül az egyik azt a célt szolgálja, hogy a mezõgazdaságból élõ, illetõleg mezõgazdasági fõfoglalkozású emberek, a törvény szellemében igazságtalan károkat szenvedettek részére minden körülmények között biztosítani kell a földtulajdonjogot, ha nem helybenlakó, akkor is. Végül, hogy a spekulációknak elejét vegyük, és hogy a földek megmûvelése biztosítva legyen, az 1717-es módosító javaslatom arra vonatkozik, hogy az önkormányzatok egy külön erre a célra megalkotott törvény szerint eljárhassanak azokkal szemben, akik nem mûvelik meg földjüket. Remélem, nem ez lesz a jellemzõ, hogy ilyen törvényeket kell alkalmazni. Mindent egybevetve: mindenképpen kívánatosnak tartom a 100 kataszteri hold körüli földtulajdonviszonyok kialakítását, és a jelenlegi kárpótlás szerint, aki mezõgazdaságból kíván megélni, fenti határig jogosult legyen a teljes körû földtulajdonjogra, magyarul a földjét kapja vissza. (Taps középrõl és Dénes János független képviselõ részérõl.) Kérem képviselõtársaimat, támogassák fenti módosításokkal a törvényjavaslat elfogadását, hogy mielõbb rendezzük a tulajdonviszonyokat, és minél elõbb az ehhez szükséges többi törvényt is fogadjuk el, hogy megindulhassunk a gazdasági felemelkedés útján. Egy kicsit úgy érzem, ez a törvény is a megfelelõ módosításokkal elõsegíti, hogy a magyarság csendes visszaszorítása, kisebbségben tartása, bennszülöttként kezelése - hogy Németh Lászlót idézzem - saját hazájában megszûnjön. Köszönöm a figyelmüket. (Taps középrõl és Dénes János független képviselõ részérõl.)