POKORNY ENDRE, a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság elõadója: Elnök Úr, Tisztelt Ház! Bizottságunk a szóban forgó törvényjavaslatot, valamint az ahhoz benyújtott képviselõi indítványokat megtárgyalta. Figyelemmel a téma fontosságára, a bizottság nagy körültekintéssel és alapossággal foglalkozott a törvényjavaslattal. Véleményének megalkotásánál alapvetõ szempontnak tartotta, hogy a javasolt új eszközök a munkaerõpiacról kiszorulók ellátásának, munkába történõ visszahelyezésének humánus, az emberi méltóságot õrzõ megoldási módozatokat tükrözzenek. A bizottsági vitát nagymértékben könnyítette, hogy a törvényjavaslat megfelelõ elõkészítettsége folytán nem az alapkérdésekrõl kellett vitatkoznia, hanem a munkanélkülieket ellátó rendszer mûködésének fontos részleteirõl, az új foglalkoztatási eszközökrõl, a foglalkoztatási érdekegyeztetés gyakorlati megvalósításáról vitatkozott. A vitát követõen a bizottság álláspontját a következõkben foglalhatom össze. A bizottság megállapította, hogy a törvényjavaslat aktuális társadalmi, gazdasági probléma kezelését és megoldását célozza. A javaslatok egy korszerû, az európai gyakorlathoz közelítõ, de a hazai sajátosságokat is figyelembe vevõ foglalkoztatáspolitikai koncepciót fogalmaznak meg, amely a piacgazdaságra történõ áttérés körülményei között munka nélkül maradó egyének, családok számára igyekszik megélhetést, biztonságot nyújtani. Ebbõl a nézõpontból a törvényjavaslatban megfogalmazott ellátási rendszer részét képezi a rászorultak szociális védelmének. E megközelítésben külön is figyelmet érdemel az elõnyugdíj bevezetésére tett javaslat, amely a nyugdíjkorhatárhoz közel állók s emiatt a munkaerõ-piacon hátrányos helyzetben lévõk számára humánus eszközökkel teszi lehetõvé a visszavonulást. A törvényjavaslathoz számos módosító indítvány érkezett, melyekrõl elmondható, hogy nem ellentétesek a törvényjavaslat szellemével, nem kérdõjelezik meg az abban foglalt elgondolások, törekvések lényegét. Az indítványok zöme arra irányul, hogy tisztázzon fontos részletkérdéseket, továbbá hogy pontosító észrevételeivel segítse a törvényjavaslatban megfogalmazottak végrehajtását. A módosító indítványok bizottsági tárgyalásakor a Kormány jelen levõ képviselõi kellõ kompromisszumkészségrõl tettek tanúbizonyságot, így jó néhány témában olyan megállapodás született, amely a módosítást indítványozó képviselõ, a bizottság és a Kormány képviselõjének közös álláspontját tükrözi. A bizottság a munkanélkülieket támogató rendszer mûködése alapkérdésének tartja a munkaadói és munkavállalói járulékfizetést, és támogatja, hogy még ebben az évben bevezetésre kerüljön. A munkanélküliek ellátására szolgáló Szolidaritási Alapot az állami költségvetés ugyan kilencmilliárd forinttal útjára indította, de ez a forrás, figyelembe véve a várható munkanélküliség nagyságát, még szerény ellátási szint mellett sem elegendõ az év végéig. Az ugyancsak állami költségvetésbõl képzett Foglalkoztatási Alap pedig olyan eszközöket finanszíroz, amelyekkel részben megelõzhetõ a tömeges munkanélküliség kialakulása, részben csökkenthetõ a munkanélküliként eltöltött idõtartam hossza. A munkavállalók egzisztenciális biztonságának megteremtése, az új, korszerû ellátó rendszer kiegyensúlyozott mûködése érdekében a bizottság támogatja azt a hosszas vitában kialakult kompromisszumos javaslatot, amely a költségvetési támogatás mellett 1991. július 1-jétõl összesen 20s járulékfizetést tartalmaz, s amelynek háromnegyed része a munkaadót, egynegyed része a munkavállalót terheli. E döntés meghozatalához hozzásegítette a bizottságot az a tény, hogy a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló XLV. törvény értelmében a munkavállalói járulék a személyi jövedelemadó alapjába nem számít bele. A munkaképes korú, egészséges ember állás, munkalehetõség nélkül maradva könnyen kerül olyan helyzetbe, amelyben a bizonytalanság, a reménytelenség, a feleslegesség érzése válik uralkodóvá. Ezért különösen fontos, hogy a problémájának megoldásában, a vele való foglalkozásban az emberközpontú, humánus bánásmód érvényesüljön, amely a társadalmi hasznosság érzését is visszaadja. A bizottság ezt a törekvést viszontlátja a törvényjavaslataiban. Örömmel állapítja meg, hogy az állampolgár érdekét, védelmét ily módon szem elõtt tartó gondoskodás új elemként jelenik meg a magyar törvénykezés gyakorlatában. A munkaerõpiaci szervezetnek nagy felelõssége van abban, hogy tevékenységét humán szolgáltatásként, a munkanélküliség lélektani és társadalmi összefüggésének figyelembevételével lássa el. E feladat ellátásához megfelelõ anyagi eszközökre is szükség van, ezért a bizottság fontosnak tartja, hogy a munkaerõpiaci szervezet mûködésének a törvényjavaslatban foglaltak szerint anyagi feltételei biztosítottak legyenek. A bizottság jelentõsnek és újszerûnek tartja, hogy a törvényjavaslat a foglalkoztatási érdekegyeztetés fórumrendszerének létrehozásával lehetõséget teremt a munkaerõpiac közvetlen szereplõinek az alapvetõ döntésekben való aktív részvételére. A munkavállalók, a munkaadók képviselõinek, továbbá a Kormány, illetve a helyi önkormányzatok együttmûködése, közös döntési felelõssége hordozza a törvényjavaslat megvalósulásának garanciáit. A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényjavaslat lehetõségeire tekintettel igyekszik választ adni a foglalkoztatási feszültségek megelõzésére, kezelésére és lehetséges feloldására. A foglalkoztatással is összekapcsolódó problémák zöme azonban többoldalú. Az általános társadalompolitikával összefüggõ megközelítést igényel. Ilyen többek között az ifjúság ügye. A fiatalok az amúgy is feszültségtõl terhes munkaerõpiacon különösen hátrányos rétegként jelennek meg. Helyzetüket csak részlegesen és átmenetileg enyhíti a törvényjavaslatban megfogalmazott, pályakezdõknek adható munkanélküli-segély, amellyel a bizottságunk egyetért, kívánatosnak azonban azt tartja, hogy az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök mellett az oktatáspolitika, a szociálpolitika saját eszközrendszerével támogassa e réteg munkába állását. A fentiekre figyelemmel a bizottság javasolja a tisztelt Háznak, hogy a szóban forgó törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps.)