DR. HACK PÉTER (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon röviden szeretnék csak reagálni az elhangzott érvekre, különösen azért, mert ritkaság, hogy egy elõterjesztésben a Kormány kétszer is megszólaljon, és ez arra indít, hogy szóljak néhány szót azokról az érvekrõl, amelyek elhangzottak. A vitában két vonulat volt, amely érvelt a törvényjavaslatom ellen. Az egyik vonulat arra hivatkozott, hogy egyenlõtlenséget teremtünk a választási rendszeren belül, ezt mondta a Kormány véleménye is, hogyha más szabályok szerint történik a választás egyes képviselõknél, mint a többségnél. Nos, ezt az egyenlõtlenséget maga a törvény, a hatályos törvény, ha nem nyúlunk hozzá, már megteremti, hiszen látni kell azt, ahogyan Katona Tamás hozzászólására is Tölgyessy Péter reagált. Ebben elmondotta, hogy az idõközi választás szükségképpen eltérõ szabályokkal zajlik, eltérõ feltételekkel zajlik, mint az általános választás, hiszen itt vannak vesztes szavazatok, vannak olyan szavazatok, amelyek elvesznek, míg az általános választásoknál ilyen szavazat nincs, minden szavazat átkerül a listára, itt nincs lista, nem kerülhet át. Tehát az eltérés már megvan. Elõfordulhat az, ha egyidõben mondjuk három, négy vagy öt választókörzetben van idõközi választás, egy párt szerezhet többszázezer szavazatot anélkül, hogy egyetlen mandátumot is kapna és ez bármilyen módon megjelenne az Országgyûlés összetételében. Tehát az eltérõ szabályok ténye önmagában nem érv az ellen, hogy az idõközi választás szabályai másképpen legyenek, mint az általános választás szabályai. Az államtitkár úr azt is mondta, hogy bevált már a választási rendszer, ez nem igaz, ezt nem állíthatja, hiszen idõközi választást még nem tartottunk, errõl nem is mondhatjuk azt, hogy bevált volna, ezt csak utána mondhatjuk, ha már lett volna egy-két idõközi választás, amelyet ilyen szabályok alapján megtartottunk volna. Azt azonban elõre lehet látni - és javaslatunk erre vonatkozott -, hogy a választási részvétel egy lefelé mutató tendenciát jelez, egyre kevesebben és kevesebben vesznek részt a választásokon. Nagy meglepetés lenne, ha a következõ választáson, az idõközi választáson többen vennének részt, mint az általános választásokon, hiszen az idõközi választásnál nem folyik országos kampány, nincsenek a kampányfélórák a televízióban, nincsenek a pártoknak fizetett hirdetései minden sajtóorgánumban, tehát szükségképpen kisebb körben tudja csak a kampány is elérni a lakosságot, mint az általános választásokon. Ezért, mint ahogy mindenütt a világon, elõre látható, ehhez nem kell különösebb éleslátás, a dolgok természetes rendje, hogy az idõközi választásokon kevesebben vesznek részt, mint az általános választásokon. A kérdés az: hogyan lehet ezt a tendenciát megváltoztatni. Nyilvánvaló, hogy a választók nem úgy fognak elmenni a választásra - és sajnos ez volt a másik vonulat a vitában, a Demokrata Fórum képviselõitõl Dénes Jánosig bezárólag arra hivatkoztak, hogy nem lehet leszállítani ezt a mércét, mert a választópolgárokat valahogy befolyásolni kell, valahogy nevelni kell, valahogy irányítani kell, rá kell venni õket arra - különbözõ megfogalmazásban hangzottak el ezek az érvek-, hogy elmenjenek és hogy meglássák, hogy milyen jó is nekik, ha van országgyûlési képviselõjük. A magam részérõl úgy gondolom, hogy a választóknak nagyon jó, ha van országgyûlési képviselõjük, de kételkedem abban, hogy bármelyik választó úgy megy el választani, hogy megnézi a törvényt, hogy hány százalék a küszöb, és ha úgy látja, hogy nincs küszöb, akkor otthon marad, ha úgy látja, hogy 50% a küszöb, akkor összecsomagol és a tél ellenére elmegy szavazni, mondván, hogy a törvényben benne van az 50% és ez nélkülem nem jön ki. Így nem választ senki, aki erre hivatkozik, az általában azt gondolja, hogy biztosan a szomszéd gondolkodik így, mert én tudom, hogy én nem vagyok ennyire ostoba, de a szomszédom az biztos így gondolkodik, vagy a többi embernek így kell gondolkodnia. A választókat a világon sehol nem az befolyásolja, hogy mi van a törvényben. Angliában nincsen ilyen szabály, hogy 50%, mégis elmegy 70% egy választókörzetben, Olaszországban a helyhatósági választáson 1990-ben 87%-os részvétel volt, holott nincs ilyen szabály, hogy 50%-nak kellene megjelennie. A választókat egészen más tényezõ befolyásolja, az befolyásolja, hogy mennyire érzi sajátjának magát a választást, mennyire érzi sajátjának magát a parlamenti demokráciát. Csak bízhatunk benne, hogy az ország lakosságának több mint 50%-a annak érzi, de arra az esetre nagyon nehéz válaszolni, hogy mi van akkor, ha nem. Erre az esetre a hatályos törvény nem ad választ, mi van akkor, ha egy választókörzetben nem megy el az 50%, hanem az elsõ fordulóban csak 43% megy el vagy a 40%, ami közeli ahhoz az átlaghoz, ami a helyhatósági választásokon volt. A hatályos szabályok értelmében ilyenkor új második fordulót kell tartani. Ezen a második fordulón vagy elmegy a 25%, akik szavaznak, de amely 25%-ból leadott szavazatokkal bejutó képviselõ szükségképpen kevesebb szavazatot kap abszolut számokban, mint az elsõ forduló 40%-ánál, esetleg egy kisebb arány, ez matematikailag követhetõ, tehát abszolút számokban kevesebb szavazattal bejut esetleg a második fordulóban valaki, és annak a legitimitása nem tudom, mennyivel lesz nagyobb, mintha az elsõ fordulóban jutott volna be. A másik eshetõség, hogy a második fordulóban sem megy el a 25%, akkor új választást kell tartani és akkor - ahogyan elhangzott Tölgyessy Péter felszólalásában is - azokat büntetjük, akik aktívak, azoknak a kedvét vesszük el a szavazáson való részvételtõl, akik amúgy is részt vennének és akik politikailag érdeklõdõk, azokat kényszerítjük arra, hogy háromszor, négyszer, ötször is megjelenjenek a választásokon. Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõtársaim! Egyikünk sem lát a jövõbe, egyikünk sem tudja, hogy mi lesz az idõközi választásokon. Azt azonban a törvényhozóknak fel kell mérni, hogy körülbelül mire lehet számítani, hiszen a törvényalkotás munkája abból áll, hogy elõretekintsünk bizonyos várható tendenciákra. Mi úgy ítéljük meg és a javaslat beterjesztésekor úgy ítéltük meg, hogy nem várható egy nagyszabású részvétel az idõközi választásokon, nagy a kockázata annak, hogy nem lesznek betöltve képviselõi helyek és ezt az eshetõséget szeretnénk csökkenteni, szeretnénk kiküszöbölni. Hozzáteszem, hogy a Kormány ugyan idáig nem nyilatkozott meg, csak informális úton értett egyet, a kormányzati hivatalnokok értettek egyet ezzel a törekvéssel és a választási bizottságban résztvevõk tapasztalatai azt mutatják, azt mondták, hogy ez egy racionális javaslat. Mi konzultáltunk a Kormánynak általunk elérhetõnek vélt vagy kompetensnek vélt képviselõivel, a bizottsági üléseken a Kormány nem nyilatkozott ebben az ügyben, most hallottuk elõször a véleményét, ha ezt korábban mondta volna a Kormány, biztos hogy nem pazaroltunk volna ennyi idõt erre. Én ennek ellenére azt kérem a tisztelt Országgyûléstõl, hogy próbáljon meg a racionalitásra hallgatni ebben az ügyben, és próbáljon meg felkészülni arra, hogy ha esetleg nekünk lesz igazunk, és esetleg nem lesznek elegen, akkor Önök milyen válaszokat fognak adni azoknak a választópolgároknak, akik az Önök szavazata következtében maradnak országgyûlési képviselõ nélkül. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)