DÉNES JÁNOS (független): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Ígéretemhez híven rövid leszek. Elsõsorban el szeretném mondani azt az össznemzeti, össztársadalmi és történelmi felelõsséget, amely mindnyájunkat terhel. Ennek elõrebocsátásával mondom el a következõket. Az elõttünk levõ, korábban 1020-as, majd 1439-es törvényjavaslat nemcsak a Kormánynak, a koalíciónak, hanem a Parlamentnek is töréspróbája lesz. A bontó kapát már a nemzet gyökerének eresztették. A földkérdés helyes megoldása sorskérdés össznemzeti, össztársadalmi szempontból. Már a bevezetõ részben, itt most hangot szeretnék adni annak az érvelésemnek, hogy a földtulajdon kérdése a törvényjavaslaton belül nem tárgyalható a tisztelt Házban. Sürgõsséggel, még a kárpótlási törvény elõtt kell megtárgyalnunk, különös tekintettel az ébredõ tavaszra. A földtulajdon kérdése jogi, etikai kérdés, nemzeti, össztársadalmi hovatartozás kérdése. A földet egyszerûen, teljes joggal és rendezhetõséggel vissza kell adni annak, akitõl elvették, illetve törvény szerinti örökösének. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.) A kárpótlás csak ezután következhet. Ahogyan a tõkének, a hitelezõknek megvan a joguk, és élnek is a jogi következményekkel - lásd államadósságunk -, a földtulajdonból eredõ jogok és jogi következmények a tulajdonosát, a parasztot illetik. Pluralista és liberális barátaim velem együtt a piac bûvõletében élnek, még versenyhivatalt is létrehoztunk, akkor mi az akadálya annak, hogy a földpiac is kialakuljon Magyarországon. Azt azonban kihangsúlyozom, hogy a föld különleges össznemzeti és össztársadalmi vagyon amellett, hogy a magánvagyon tulajdonát képezi, és mint ilyen társadalmi, nemzeti védelmet igényel. Például csak magyar állampolgár vásárolhat földet, az ingatlanok sem eladhatók, legfeljebb 25, 47, 70, 90 vagy 99 évre - közgazdaságilag és jogilag kidolgozott feltételrendszer mellett - bérbe adható. A fentiek elnagyolt elképzeléseim, nyilván a megvalósulás részletes, szakszerû kidolgozást, jogi felépítést igényel. Kedves figyelmükbe ajánlom még nemcsak a földkérdéssel, nemcsak a kárpótlással kapcsolatban, hanem történelemszemlélet és társadalmi ítélet szempontjából, hogy jogi, történelmi sarktétel 1944. március 19-e, amióta ez az ország, Magyarország megszállt ország. Ezt kívántam Önöknek elõrebocsátani az általános és a részletes vita elõtt, amelynek mindkét szakaszában szándékozom majd a véleményemet kifejteni. Úgy gondolom, hogy választóim és talán egy kicsit az ajtón kívül, a Parlamenten kívül rekedtek érdekeit is hangsúlyozva. Köszönöm a meghallgatást. (Taps.)