DR. HACK PÉTER (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Nem akartam két perccel megszakítani a vitának a menetét Salamon képviselõ úr felszólalása után. Engem elgondolkodtatott az a hasonlat, amivel kezdte a beszédét. Mint emlékszünk, azt mondta, hogy a törvényjaslatról a diáknak és a tanárnak az esete jutott az eszébe. Szerintem ez egy nagyon szerencsétlen hasonlat, ugyanakkor nagyon jellemzõ. Ebben a példában a diák a választópolgár, aki próbál megfelelni a tanároknak, vagyis az Országgyûlés elvárásainak. (Taps az SZDSZ soraiban.) Én azt hiszem, ez a szemléletmód sugárzott abból az egész felszólalásból, amit Salamon úr felolvasott. Ebben elhangzott az a mondat, hogy nem a szabályokat kell a mi esendõségünkhöz igazítani, hanem az embereket kell megváltoztatni a szabályok által, fejezhetjük be a mondatot. Olvasta, õ esetleg tudja ellenõrizni, hogy mi is van leírva, én a mondatnak csak az elsõ felét tudtam lejegyezni. Azt hiszem, hogy alapvetõen félrevezeti saját magát mindaz a képviselõ, aki úgy állítja be a választási törvény módosítását, hogy azáltal, hogy nincs magas törvényi limit, ezáltal kevesebben fognak szükségképpen elmenni, és így a törvény azt írná elõ, hogy kevesen menjenek el. Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõtársaim! Errõl szó sincs. Az, hogy hányan mennek el, az elõadásomban úgy szerepelt, nem attól függ, hogy mi van a törvényben. Ettõl teljesen független a képviselõi aktivitás, tucatjával lehet nemzetközi példákat felsorolni, ahol nincs limit, és sokan mennek el, ugyanígy a fordítottja, amely ritkább: van limit, de akkor is, a limit ellenére is kevesen mennek el, például Lengyelországban. Ezért nem tudom elfogadni a Kisgazdapárt érvelését sem, hogy ez a törvényjavaslat passzivitásra kényszerítené az embereket. Nincs szó róla, nem kényszeríti passzivitásra, hiszen nem fogják a 25% feletti embereket hazaküldeni, hogy Önök már létszámon felüliek, nem vehetnek részt a szavazáson. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) Azok, akik így érvelnek, egy ilyen képet õriznek a fejükben, ami alapvetõen tévedés, mint ahogy tévedés és számomra nem elfogadható, amit a Kereszténydemokrata Néppárt képviselõje elmondott, hogy itt az az alternatíva, hogy vagy engedményt teszünk, vagy meggyõzzük az embereket. Itt nem ez az alternatíva, tisztelt Füzessy Tibor, hanem az az alternatíva, hogy vagy tekintetbe vesszük a realitásokat, vagy nem. Én nem látok a jövõbe, és nem tudom bizonyosan, hogy kevesebben fognak részt venni a következõ idõközi választásokon, mint az elõzõekben, de azt gondolom, hogy a törvényhozóknak bizonyos értelemben - és ebben is vitatkozom Salamon Lászlóval - nem múltbeli eseményekre kell reagálniuk, ez a bíróság feladata, a törvényhozónak szükségképpen mindig az a feladata, hogy elõre kalkuláljon, hogy megpróbálja áttekinteni az események leendõ alakulását és ahhoz igazítani a törvényeket, hogy ezek a törvények szolgálják a polgárok érdekét. Nem a legitimitás absztrakt érdekeit, nem a pártok érdekeit, hanem a választópolgárok érdekeit. Azok, akik azt mondják, hogy Füzessy Tibor alkotmányos, az Alkotmány 70/A szakaszát idézte, nagyon nehezen tudnák megmagyarázni, hogy ezt hogy értették, hiszen nincs ebben az Országgyûlésben tudomásom szerint két képviselõ, akit azonos szavazattal választottak volna meg, ez nem okoz legitimációs problémát, mert attól, hogy különbözõ számban szavazzák meg, attól még nem lesz kisebb a legitimitása az egyes képviselõknek, és nem lesz különbség közöttük, ebben az esetben alkotmányellenes lenne, ha Füzessy Tibornak igaza lenne, minden képviselõi mandátum, hiszen nincs egyforma szavazattal az Országgyûlésbe bejuttatott képviselõ. Azt hiszem, hogy Salamon László érvelése abban is torzít, hogy azt mondja: inkább legyen egy-két képviselõi hely üresen. Nem innen, ebbõl a terembõl kell néznie, hanem a választókörzetbõl. És a választókörzetben az az egy képviselõi hely a választókörzeti mandátumoknak a 100%-a, és nem arról van szó, hogy 390 helyett csak 389-en vannak, hanem arról, hogy annak a körzetnek van-e képviselõje vagy sem. És ha az a választás, hogy inkább ne legyen képviselõje egy választási körzetnek, vagy inkább kevesebb szavazattal legyen, akkor én azt mondom, hogy inkább legyen a választókörzetben képviselõ. Tehát összefoglalva válaszomat Salamon képviselõ, az MDF, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Független Kisgazdapárt által elmondottakra, félrevezetõ az az érvelés, hogy a törvény megváltoztatása szükségképpen kevesebb részvételt fog eredményezni. A kevesebb résztvevõ nem a törvénytõl függ, hanem egy politikai helyzettõl, és erre a politikai helyzetre a mi véleményünk szerint az Országgyûlésnek reagálnia kell. Torgyán képviselõ úr hozzászólására csak egyetlen ponton szeretnék reagálni. Õ azt mondotta, hogy nincs is abban a helyzetben az Országgyûlés, hogy megváltoztassa ezt a törvényt. Ha igaz lenne, akkor az Alkotmányt sem lehetett volna megváltoztatni, hiszen az is az ellenzéki kerekasztal és az MSZMP közötti tárgyalásokon folyt volna, és ebben az esetben minden olyan, az EKA és az MSZMP közötti tárgyaláson vagy paktumban elfogadott törvényjavaslat megváltoztatása, ide vonatkozik a választási törvényen kívül, mint említettem, az Alkotmány, a Büntetõ Törvénykönyv, a büntetõeljárási törvény, ide tartozik a párttörvény is, ezeket csak egy újabb EKA-tárgyalással lehetne megváltoztatni, és mindig be kellene vonni az MSZMP-t is a tárgyalásokba. Én ezt ellenzem. Torgyán József tárgyalhat velük, ha akar (derültség és taps), de én úgy gondolom, hogy ebben a pontban egyetértek a kormánypárti képviselõkkel is, hogy ez a Parlament legitimebb, mint azok a tárgyalások, amik akkor folytak, annak a tárgyalásnak a legitimitását lehetett volna nagyon nehezen bebizonyítani. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az SZDSZ soraiban.)