DR. TORGYÁN JÓZSEF, az FKgP frakcióvezetõje: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Lényegében három érvcsoport alapján döntött a Független Kisgazdapárt frakciója akként, hogy nem támogatja Hack képviselõ úr törvénymódosítási indítványát. Nevezetesen ez a három érvrendszer mindenekelõtt arra az alapvetõ elgondolásra alapul, hogy akkor, amikor az Országgyûlés megalkotta a választójogi törvényt, akkor ezt egy rendkívül széles körû társadalmi konszenzus, és az azt megelõzõ egyeztetés elõzte meg. Helyesen hivatkozott Salamon képviselõ úr arra, hogy egy egész nyáron folytak, mégpedig naponta, több órán keresztül ezek az egyeztetések és megbeszélések, és amit én ebben a dologban ügydöntõnek tartok, az az, hogy nemcsak a jelenlegi pártok vettek részt a választójogi törvény megalkotásában, hanem ennél sokkal szélesebb körû volt a részvétel, a legkülönbözõbb politikai erõk részt vettek ebben a vitában, és hozzátették a saját részüket a választójogi törvény megalkotásához. Így tehát egy sokkal szélesebb körû társadalmi egyetértést rúgna föl most a Parlament, ha hozzányúlna ehhez a törvényhez. Sõt megkockáztatom azt, hogy tulajdonképpen hozzá sem tudna nyúlni a Parlament az akkori megállapodás alapján: tudniillik jogilag hozzá tudna nyúlni, de politikailag nem, mert politikailag legalább annak az erõnek kellene részt vennie az országgyûlési képviselõk választásáról szóló törvény megváltoztatásában, mint akik a megalkotásában részt vettek. Ha tehát felmerül a képviselõk választásáról szóló törvény megváltoztatása, akkor ezt megelõzõen ezeknek a társadalmi erõknek feltétlenül a véleményét be kellene szerezni, mert különben csak egy része venne részt ennek a törvénynek a megalkotásában, ami semmiképpen sem kívánatos. Ami a másik érvrendszerünket illeti, az mindenekelõtt akként összegezhetõ, hogy egy cikluson belül nemkívánatos két különbözõ mércével mérni a parlamenti képviselõk megválaszthatóságát, tehát nyilvánvalóan helytelen lenne az, hogy a képviselõk egy részét szigorúbb választójogi elõírások alapján, más részét pedig lényegesen enyhébb választójogi törvény rendelkezései alapján lehetne megválasztani, ami szorosan összefüggésben áll a harmadik érvcsoportunkkal, nevezetesen a részvételi küszöb kérdésével. Mert igaza van Salamon képviselõ úrnak abban a kérdésben, hogyha a Hack Péter-féle indítványt elfogadná az Országgyûlés, akkor lényegében a második választási fordulóban valóban a megválasztandó képviselõt saját szavazata alapján is legitimmé lehetne tenni, és be lehetne juttatni a Parlamentbe. Márpedig azt kell mondjam, ez nyilvánvalóan nem lehet kívánalom. Semmiképpen sem kívánatos, hogy a parlamenti képviselõk legitimitását ilyen módon a nullaszint közelébe nyomjuk le. Az én megítélésem és a kisgazda frakció álláspontja szerint nem lehet a választójogi törvényt szétszabdalni úgy, hogy az idõközi választások kívánalmaihoz igazodva nyírbáljuk szét ezt a törvényt, módosítgassuk. Ha eljön az ideje a parlamenti képviselõk választásáról szóló törvény megváltoztatásának, akkor le kell ülnie a parlamenti pártoknak, a pártonkívüli erõknek, egyeztetni kell valamennyi társadalmi réteg idevonatkozó kívánalmát, és ennek figyelembevételével lehet csak módosítani a törvényt. Miután ezek a feltételek most nem állnak fenn, ezért a törvénymódosítással kapcsolatos elképzelések ellen fog szavazni a kisgazda frakció. Köszönöm. (Jobb oldalon szórványos taps.)