DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKgP): Igen tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselõtársaim! Köszönöm az elnök úrnak a szót. Engedje meg, hogy intelme ellenére mégis annak a kérdésnek a Kisgazdapárt szempontjából való megválaszolásával kezdjem felszólalásomat, hogy vajon én hogy értékelem ezt a tegnap esti alkotmányügyi bizottsági szavazást. Meg kell mondanom, hogy én nem értek egyet Salamon képviselõtársammal, mert az, hogy egy szavazásnál kormánypárti vagy ellenzéki többség van-e egy szakbizottságban - különösen olyan szakbizottságban, mint az alkotmányügyi bizottság -, nem lenne szabad, hogy bármiféle jelentõséggel is bírjon, hiszen az ellenzék éppúgy jogászokat vonultat fel, mint a kormánypárt, az ellenzék éppúgy képviselõket küld az állandó bizottságba, mint a kormánypárt. Végül is egy törvénytervezetnek a szakmai megítélése szempontjából teljesen közömbös, hogy kormánypárti vagy ellenzéki szempontból nézem-e. A jog akkor is jog, és a törvénytervezetet akkor is csak egy módon lehet megítélni. Senki sem akarja azt elvitatni, hogy Szigethy képviselõtársunknak igaza van abban a tekintetben, hogy ez a törvénytervezet nem jogi remekmû. Ezt le kell szögeznem. Tény azonban az is, igen tisztelt Ház, hogy valamennyiünk elõtt ismeretes, hogy ez a törvénytervezet 1991. november 1-jéig szóló idõszakra vonatkozó jogi rendezését jelenti a problémának, tehát viszonylag rövid idõszakra vonatkozó rendezést jelent, mert hiszen a Kormány vállalta, hogy november 1-jéig ebben a kérdéskörben átfogó koncepciót tartalmazó, részletes törvénytervezetet fog benyújtani, ami ennek a kérdéskörnek valamennyi részletét illeti. Ezek után meg kell vizsgálni, hogy erre az idõszakra ez a törvénytervezet jelent-e megoldást, vagy nem jelent megoldást, elfogadhatja-e a Ház, vagy nem fogadhatja el. Önmagában az a tény, hogy mi ezt a törvénytervezetet este 9-ig vitattuk, azért nem releváns, mert ebben a jelentõs problémát Lakos képviselõtársunk módosító indítványai jelentõs részének meggondolatlan volta és a törvény szövegével való nem kellõ összehangoltsága okozta. Hadd utaljak csak arra, hogy a törvénytervezet 4. §-ával kapcsolatban, amely az állategészségügyrõl szól, egészen más természetû, oda nem illeszthetõ módosító javaslatot terjesztett be, amelyet azután jelenlévõ képviselõtársaim megpróbáltak beilleszteni ebbe a törvényhelybe, de sikertelenül. Többször kellett módosítgatniok saját elõterjesztésüket, tehát a módosító indítvány módosítását is, és ez természetesen mind idõigénnyel járt. Távol essék tõlem, és elnézést kérek Lakos képviselõtársamtól, nem rá akarom én hárítani a felelõsséget. Szó sincs errõl. Csak jelezni kívánom, hogy az idõigényességben milyen tényezõk játszottak közre. Szigethy képviselõtársunk olyan módon próbálja feltüntetni ezt a törvényt, mint valami jogi borzadályt. Arra hivatkozott, hogy ennek olyan szarvashibái vannak, mint például, hogy az 1. § (2) bekezdésében kimondja, hogy a hivatal jogi személy, a (4) bekezdésben pedig már csak részleges gazdasági önállóságról beszél. Igen ám, de Szigethy képviselõtársunk ezt nem úgy tüntette fel, ahogy a törvénytervezetben benne foglaltatik, tehát hogy az 1. § (2) bekezdése azt mondja, hogy jogi személy a hivatal, a (4) bekezdése pedig azt mondja, hogy részben gazdasági önállósággal is rendelkezik, hanem õ ezt úgy tüntette fel, minthogyha itt már részbeni jogi személyiségrõl volna csak szó, holott a kettõ között óriási különbség van, mert a részbeni gazdasági önállóságot célszerûségi okok miatt adja a törvény alkotója, azért, hogy ne kelljen adott esetben húsz külön hivatali apparátust felállítani, hogy a részbeni gazdasági önállóságot célszerûségi okok miatt adja a törvény alkotója, azért, hogy ne kelljen adott esetben húsz külön hivatali apparátust felállítani, hogy a részbeni gazdasági önállóságból fakadó tényeket külön jogi apparátusnak kelljen rendeznie. Tehát azt kell, hogy mondjam, hogy igenis, egy nagyon ésszerû elgondolás áll e mögött a megfogalmazás mögött. Na most, ami az ügynek a lényegét illeti. A tanácsok - amint igen tisztelt képviselõtársaim tudják - megszûntek. Ennek kapcsán megszûntek a tanácsok kebelén belül mûködõ mezõgazdasági osztályok, amelyek ezeket a kérdésköröket kezelték. Most tulajdonképpen jogszabály nélkül, joghézagban mûködnek - vagy nem mûködnek - azok a szervek, amelyeknek mûködniük kellene már régóta. Tehát azt kell, hogy mondjam, hogy a mezõgazdaság területén, amely egyébként is mérhetetlenül sok bajjal küszködik mostanában, további rendkívüli nehézséget teremtenénk azzal, hogyha nem fogadnánk el ezt a törvényt, mert akkor nem volna lehetõség arra, hogy a hivatali apparátus beinduljon ezen a területen. Tehát én ismételten mondom, én nem vitatom, hogy mi, az alkotmányügyi bizottság tagjai - és különösen annak egyik legoszloposabb tagja, dr. Szigethy István képviselõtársunk - mérhetetlenül sok hibát tudnánk felhozni azon túlmenõen is, amire õ hivatkozott. De ebben a helyzetben nagyon nagy bûn lenne, ha ezzel szétvernénk a mezõgazdaság mûködésének lehetõségét! És én ezért azt ajánlom a tisztelt Háznak, hogy a mezõgazdaság mûködõképességét minden áron biztosítani kell, mert - nagyon kérem, ne tekintsék ezt úgy, hogy én megint propagandaeszközöket kívánok ebben a kérdéskörben parlamenti felszólalásom kapcsán bevetni, de - az ország talpraállásának egyetlen lehetõsége a mezõgazdaság rendbehozatala, és ebbe a kérdéskörbe beletartozik ezeknek a hivataloknak a létesítése is. És ha ezért, mert ezt a törvénytervezetet most nem tartjuk egy jogi remekmûnek, el fogjuk utasítani, akkor a gondjainkat gazdasági területen - és különösen azoknál a néprétegeknél, amelyek a legtöbbet szenvednek a gazdasági nehézségektõl - tovább fogjuk fokozni. Ezért én annak kihangsúlyozása mellett, hogy ez a törvénytervezet csak egy november 1-jéig szóló átmeneti idõszakot szabályoz, és ez egy szükséges rossz, én tisztelettel kérem a Házat, hogy fogadja el ezt a törvénytervezetet. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)