DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Tegnap a plenáris ülés után az alkotmányügyi bizottság ezt a viszonylag nagyon rövid jogszabályt nagyon soká tárgyalta. Este 9 óra körül tudtunk hazamenni. Bár látszólag úgy tûnt, hogy egy 5 szakaszos, rendkívül egyszerû, rendkívül rövid jogszabály vitájáról, megbeszélésérõl lett volna csak szó. Este 9 óra elõtt néhány perccel az alkotmányügyi bizottság úgy határozott, hogy nem ért egyet a törvényjavaslattal, nem tartotta alkalmasnak arra, hogy ebbõl törvény szülessék. Nem vitásan többségi határozat volt, nem vitásan többen indokoltnak tartották ennek a törvényre emelését, ugyanakkor azonban el kell mondanom azokat az aggályokat, azokat a problémákat, amelyek a bizottság elõtt felvetõdtek, és amelyek nemcsak ezt a konkrét ügyet érintik. Az alkotmányügyi bizottságnak a feladata most is, mint más alkalmakkor az volt, hogy kimondottan alkotmányossági, jogi szempontból vizsgálja ezt a jogszabálytervezetet. Elvárható igény, hogy egy jogszabály-tervezet világos, egyértelmû legyen, ne másnak kelljen azonnal magyarázni, hogy mit akar jelenteni, és rendkívül fontos az is, hogy egy jogszabálytervezet vagy a meghozott késõbbi törvény összhangban legyen a jogrendszer egészével, egyéb törvényekkel. Nos, ez a törvényjavaslat a tegnap esti vitában ezen szempontok alapján megbukott. A tervezet tulajdonképpen lényeges kérdéseket nagyon szûkszavúan tartalmaz. Az 1. § (2) bekezdésében meghatározza, hogy "a hivatal jogi személy", a (4) bekezdésében pedig ezt a jogi személyt kísérli meg konkretizálni. Úgy tûnik, a tervezetnek 1. § (4) bekezdése a Polgári Törvénykönyv hatályos rendelkezéseivel nincs összhangban. A Polgári Törvénykönyv 28. §-ától kezdõdõen a 37. §-áig foglalkozik azokkal a kérdésekkel, amelyekhez ennek a szervezetnek igazodnia kellene. Sajnos nem felel meg ezeknek a követelményeknek ez a javaslat. Fel szeretném olvasni, hogy mi jelenti a konkrét problémát. A (4) bekezdés szerint "a hivatal részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezõ maradványérdekeltségû költségvetési szerv". Ez önmagában a fogalom, utána jön majd egy megszûkítõ további rendelkezés. A Polgári Törvénykönyv ilyet, hogy +részben önálló jogi személy" nem ismer. Nem vitásan lehetett volna fogalmazni olyan formában, hogy jogi személy, amelynek egy meghatározott feladatkörében valamilyen más szerv járhat el, azonban a jogszabálytervezet szövege nem ezt tartalmazza. Általános fogalomként bevezeti, hogy "részben önálló jogi személy", amilyen nincs a magyar jogrendszerben. A következõ kérdés a megszûkítõ rendelkezés lenne, amely költségvetési feladatait az önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezõ földmûvelésügyi költségvetési irodához kapcsolódva látja el. Nos, a "kapcsolódva" szó egyszerûen értelmezhetetlen. A fogalommeghatározás tehát, a jogszabály lényegét adó fogalom mit jelent, a törvényjavaslatból nem lehet megállapítani. Az alkotmányügyi bizottság tagjai nem voltak abban a helyzetben, hogy megfejtsék, milyen szándék húzódik e szöveg mögött, és ezért nem tudjuk most sem hova tenni ezt a tervezetet, ennek a törvényként való elfogadása csak értelmezési nehézségeket jelentene, értelmezési hibákat jelentene a késõbbiek során. Hasonló módon megfoghatatlan a 3. § is. Felolvasom a szöveget: "Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, illetve a földmûvelésügyi minisztert a hivatal szervezetének, valamint a részletes feladat- és hatáskörének a meghatározására." Ez a megfogalmazás ismételten rendkívül pontatlan. A felhatalmazás egymás mellé állítja mind a Kormányt, mind a földmûvelésügyi minisztert, egymás mellé állítja a feladatköröket. Adott esetben, ha a törvény ilyen szöveggel elfogadásra kerülne, párhuzamosan a Kormány és a földmûvelésügyi miniszter is ugyanazt a feladatot elvégezhetné, mert a törvény feljogosítaná mind a kettõt. Ez a megfogalmazás ismételten nagyon pontatlan, álláspontunk szerint nem alkalmas arra, hogy ebbõl törvény szülessék. Az a helyzet, hogy a törvény rendkívül rövid. Az elõbbi felsorolásban említett 2. § ugyan egy példálódzó felsorolást tartalmaz arról, hogy milyen tevékenységekkel foglalkozna ez a hivatal, önmagában azonban a jogszabálynak a lényegét a fogalommeghatározás adja meg és az, hogy a részletes szabályokat ki állapíthatja meg. Mind a két lényeges kérdés tekintetében véleményünk szerint a jogszabálytervezet szövege nem éri el azt a színvonalat, amely szakmailag elvárható egy törvénytervezettõl, ezért az alkotmányügyi bizottság többségi álláspontja az volt, hogy nem támogatja ennek a javaslatnak törvényként való elfogadását. Ki kell térnem egy ezen túlmenõ kérdésre is. Az alkotmányügyi bizottság tevékenysége során már több alkalommal - példaként említeném az elõprivatizációs törvényt, illetéktörvényt, a költségvetési törvényt - olyan törvénytervezetek kerültek megtárgyalásra, amelyeknél sajnálatos módon észrevételeznünk kellett azt, hogy a törvényjavaslatok elõterjesztõi más jogának alapvetõ szabályaival gyakrabban nincsenek kellõen tisztában, a törvényjavaslatok nem biztosítják a jogrendszer egységességét. Ellentétek voltak az elõterjesztett javaslatokban - a legkritikusabb talán az illetéktörvény javaslat volt - az Alkotmánnyal, a Polgári Törvénykönyvvel, a Polgári Perrendtartással, a büntetõeljárási törvénnyel, az önkormányzati törvénnyel, és még folytathatnám. Ezért elõ szeretnénk terjeszteni azt az igényt, hogy a magyar jogrendszer egységessége, a törvényhozás színvonala érdekében szeretnénk, ha a Kormány által elõterjesztett törvényjavaslatok színvonala hasonló hiányosságokban a késõbbiek során ne szenvedjen. Köszönöm szépen. (Taps.)