DR. VONA FERENC (MDF): Igen Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Pest megyének Budapestet körülvevõ helyzete, illetõleg a fõvárosnak Pest megye településhálózatában betöltött szerepe egy objektív adottság. Itt 43 településen mintegy 413 ezer lakos él. Ezt az alapjában véve kedvezõ lehetõséget megfelelõ kapcsolati rendszerekkel, együttmûködéssel szükséges lenne hasznosítani. El kell, hogy mondjam, körülbelül mintegy 100 ezer ingázó jár be ebbõl a térségbõl naponta dolgozni a fõvárosba. Ezt a törekvést szolgálta Pest megye és a fõváros 1974-ben kötött együttmûködési megállapodása. Ennek alapján évekig számos területre kiterjedõ kapcsolatok voltak jellemzõek a fõváros és Pest megye vonatkozásában. A megállapodás részleteit azonban már több ponton túlhaladta az élet, és az önkormányzatok részérõl annak megújítása válik szükségessé, természetesen egészen más alapokra helyezve, mint ez a közelmúltban történt. Hagyományosan jó az együttmûködés a középfokú beiskolázásokban, általában a közoktatásban, a közmûvelõdés és a sport területén is. Hasznos együttmûködés jött létre a területi munkaerõhelyzet, a foglalkoztatáspolitika, valamint a munkaerõforrás és -felhasználás tervezetének az egyeztetésében is. A fõvárosi hulladékelhelyezési lehetõségek beszûkülésével egyre nagyobb a jelentõsége, és egyre jobban felértékelõdött Pest megye szerepe. Rendszeresek az egyeztetések az úthálózat, a tömegközlekedési kapcsolatok fejlesztésének vonatkozásában is. A korábbi eredményesebb együttmûködés után azonban egyre több a gond az emelkedõ költségek miatt. A BKV a hálózat szinten tartásához és a szükségessé váló fejlesztésekhez olyan magas költségtérítést igényel a helyi önkormányzatoktól, amelyeket azok - megítélésem szerint - már képtelenek lesznek teljesíteni. A fõváros és az agglomerációs övezet tömegközlekedésének helyzete és ennek fejlesztése meghaladja az önkormányzatok kompetenciáját. Az ország központi térségében a nemzetgazdaságnak olyan kiemelkedõen fontos eszközei vannak lekötve, amelyek mûködtetése - véleményem szerint - kormányzati érdek. Ezért a feszültségek megoldását a Kormánynak, a fõvárosnak, a megye, illetve az agglomerációs övezet helyi önkormányzatainak együttesen kell keresnie. A fõváros környékén elhelyezkedõ szentendrei, ráckevei ivóvízbázisokról történik jórészt Budapest mintegy kétharmadának ivóvízellátása. Ezzel összefüggésben, megállapodás alapján, a Fõvárosi Vízmûvek által termelt ivóvízbõl eddig mintegy 20 megyei településünk kapott egészséges ivóvizet. Jelenleg mind nagyobb feszültséget okoz viszont, hogy a fõváros az általa nyújtott szolgáltatásért egyre magasabb közmûfejlesztési hozzájárulást igényel a helyi önkormányzatoktól, amelyet azok már nem tudnak elõteremteni. A kialakult feszültségek enyhítése, megszüntetése az új önkormányzatok és a fõváros megállapodása alapján rendezhetõ és lehetséges. A helyi önkormányzatok közvetlen együttmûködését tovább kell támogatni és segíteni. Vannak viszont a térség egészét érintõ témakörök - ilyen például a szabályozások, adózás, tömegközlekedés, vízellátás, üdülõterületek fejlesztése -, amelyekben a térség érdekeinek egészét felvállaló demokratikus érdekegyeztetõ fórumrendszerek kialakítása szükséges. És itt csatlakoznék Józsa Fábián képviselõtársamhoz, aki azt mondta, valóban csak olyan regionális együttmûködés képzelhetõ el az agglomerációs települések és a fõvárosi kerületek között, amely célra orientált, tehát egy-egy célt céloz meg, például telefonfejlesztés, úthálózat- fejlesztés, tömegközlekedés fejlesztése, mert egyébként az az áldatlan helyzet áll elõ ismételten az agglomerációval, amely a korábbi tervgazdálkodásnál jellemzõ volt, hogy együtt kapott egy bizonyos pénzkontingenst a fõváros és Pest megye, és mondanom sem kell, hogy ebbõl hátránya csak Pest megyének származott. Ezért ma az infrastrukturális mutatókban Pest megye körülbelül a 17-19. helyen áll, bármilyen számítást véve alapul. Hogy ezt a helyzetet megszüntessük, csak egy demokratikus alapokra helyezett együttmûködés képzelhetõ el. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Kis taps.)